Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-22 / 22. szám

Bums, histonak A tortenet Angliaban, egy Leicester grofsagi gyilkossaggal kezdddott. 1983 novembereben, egy kodos es­­te Lynda Mann, tizenot eves iskolas lany elindult Nerborough falubol a baratnojehez, a mintegy fel kilometer­­nyire fekvo Enderbybe. Minthogy nem erkezett meg, keresni kezdtek. Mas­­nap meg is talaltak egy elhagyatott osvenyen a — holttestet. A serulesei arrol tanuskodtak, hogy kuzdott az eleteert. Gyilkosa elobb megerosza­­kolta, majd megfojtotta. Az angol rendorseg harom evig nyo­­mozott es mar ad acta kerult volna az ugy, ha nem tortenik ujabb gyilkos­­sag, csaknem azonos modon. Dawn Ashworth volt az aldozat — szinten Enderbybol. Ot egy masik osvenyen talaltak meg, osszeverve, megerosza­­kolva es megfojtva, 1986. augusztus masodikan. A tettes nem hagyott nyo­­mot—kiveve a spermat (akarcsak az elso esetben). A gyanu egy tizenhet eves fiura tere­­lodott. A fiu mindent beismert. A nyo­­mozok fellelegeztek, hogy a korabbi gyilkossag tetteset is megtalaltak. A ket spermamintat meg a fiutol levett vermintat Leicesterbe kuldtek az egyetemi torvenyszeki orvosszaker­­tdkhoz. ba, elment az orvoshoz, hogy ve­­gyenektole vert. Megmentette haver­­jat a zaklatastol. A PEK OSSZEROPPAN A rendorsegen az igazi haver min­dent bevallott, es vallott a pek is. Be­­ismerte a nemi eroszakot, a ket gyil­­kossagot. A feleseg, Carolosszerop­­pant, dkollel rohant a ferjenek, akit csak a renddrok tudtak kimenteni szorult helyzetebol. Az A BIZONYOS ESTE Azon a bizonyos esten Carol esti iskolan volt, ferje pedig az alatt az er­­dei utakon autokazott — a hdtso iilesen ott kuporgott siro kisgyereke. A veletlen vetette eleje Lynda Mannt. Megtamadta, berangatta a kocsi el­­so ulesere, megeroszakolta, majd kihajftotta az ut mentere es megfoj­totta. Majdnem ugyanfgy zajlott le Dawn Ashworth megolese is, csak ezuttal a kisfiu nem volt a kocsi­­ban... Majdnem tortent egy harmadik gyilkossag is, de ezt—anelkul, hogy tudta volna — Carol akadalyozta meg, mivelhogy szigoru hazirendet tartott otthon. A pek egy este felvet­­te a kocsijaba a tizennyolc eves Jean A ptk cs a kislanuok Lynda Mann es Dawn Aschworth A DNS BIZTOSABB, MINT AZ UJJLENYOMAT Dr. Jan Jeffrey ve I etlen iil, munka kozben jutott arra a kdvetkeztetesre, hogy az emberi genek, a dezoxiri­­bonukleinsav (az un. DNS) minden­­kinel mas, meghamisithatatlan, jel­­legzetes az egydnre, tehat biztosabb, mint az ujjlenyomat. Korszakalkoto felfedezes a buniildozes tortdnete­­ben! Egyetlen csepp ver, sperma, hajszaltoredek elegendo ahhoz, hogy arulkodjon tulajdonosa DNS- molekulajarol. A vizsgalat eredmenye nem or­­vendeztette meg a nyomozokat. A tet­tes mindket esetben ugyanaz a sze­­mely, de nem a fiu! Felszoh'tottak hat a kornyek ferfilakossagat, hogy adjanak onkentes vermintat—gene­­tikai teszt celjabol. Mindossze ketten tagadtak meg a kerest: egyikuk val­­lasos meggydzodesere hivatkozva (de kituno alibivel rendelkezve), a masik pedig egy ketgyermekes apa, a huszonhet eves Colin Pitchfork, foglalkozasara nezve pek. A rendor­­seg gyanuja raterelddott, mertketszer allt mar birosag elott — erkolcsser­­to cselekedeteert. Mutogatta magat... A VERPRdBA A pek korul megindult a suttogas. Egyik nap aztan bejelentette (es a tu­­nyomot mutogatta a karjan), hogy eleget tett a felszol ftasnak. A verpro­­ba eredmenye ismet meglepetest okozott. A peket is kizarh attak a gya­­nusitottak kozul. Talan sosem derul ki az igazsag, ha a pek baratja egyszer a kocsmaban, suru poharazgatas kozben el nem kotyogja, hogy a ferfibaratsagnal nines szebb dolog. 0 vallalta baratja helyett, hogy vermintat ad. Sajat fenykepet beletette a pek igazolvanya-Buttot, s mar-mar megtamadta, ami­­kor az o raja ra pil lantott, es latta, hogy elkesik a vacsorarol, s akkor Carol cir­­kuszt csinal. Hazaszallftotta a kis­­lanyt, aki nem is sejtette, milyen ap­­rosagon mulott az elete. Eletfogytiglan A targyalast Leicesterben tartottdk. A vadlottat eletf ogytig lanra iteltek. A biro a pekhez fordulva kijelentette: — Dr. Jeffrey fantasztikus felfedezese nelkul talan sosem sikerult volna ma­gat racs moge juttatni... A genetika sokat segft a bunuldo­­zesben. Egy tudos kijelentette: min­­den bunozo legyen tisztaban azzal, hogy tettet ezentul kesztyu hasznala­­taval, a targyakon a szemmel latha­­to nyomok eltakaritasaval sem tudja leplezni. Egyetlen hajszal, egyetlen csepp ver, egy mikroszkopikus sper­­mafolt dontd bizonyitekul szolgal, ki­­zarja az artatlanul gyanuba keriiltet, de teljes biztonsaggal leleplezi a bu­­nost. • Colin Pitchfork mint volegeny

Next

/
Thumbnails
Contents