Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-12-22 / 22. szám
Nyitott tanarj A zsufoltsag atka Sokan vagyunk a Fdldon, mondjak neha a demografusok. Masok viszont azt alh'tjak, a mai embertomegnek akar a tobbszdrbset is kepes eltartani a bolygonk. Persze ennek szigoru feltetelei vannak. Am nem az a celom, hogy errol elmelkedjek, csupan azt szeretnhm felvillantani, milyen problemakat tudunk okozni egymasnak, ha a terigenyunk kielegi'tetlen. Meg a legkedvesebb hozzatartozoink is felbosszantanak bennunket, ha szuk lakasunkban csak egymast erintve tudunk kozlekedni. Hat meg amikor a tomegben vadidegen emberekhez vagyunk kbnytelenek odasimulni. Ki ne erzett volna meg nagy megkonnyebbulest, amikor zsufolt autobuszbol, vagy emberekkel teli fulledt liftkabinbol kiszallt. Terigenyunk gletiink szinte minden mozzanataban jelen van. Aki ismeri a lakotelepeket, tudja, hogy legtobb problema a gyerekekkel es a legidosebb nemzedekkel van. Ugyanis ok azok, akik legtobb idot kenytelenek a nem eppen tagas lakasokban tolteni, s nekik jut legkevesebb ter a szabadban is. Az egymashoz kozel epitett toronyhazak kozotti ter uletek sem jatszotereknek, sem parkoknak nem mondhatok, illetve mindket szerep egyarant rajuk harul. A jatszoter a gyerekeket illetne meg, a park a setanyaival es a kerti padjaival viszont az oregeket. Mivel a ket generacio korban igen tavol all egymastol, hacsak nem egymashoz tartozok, nehezen tudjak elviselni a masik jelenletet. A gyerekek futni, ugralni, sot neha tombol••••••••••••••••• ni akarnak, ami elviselhetetlen a marmar komor idosek szamara. A gyerek hamar eszreveszi, hogy nem szivesen latjak, s ha meg folyvast figyelmeztetgetik, sot korholjak is, kibujik belole a kisordog, es csak azert is azt teszi, ami a fegyelmezoknek kellemetlen. A lakotelepek leggyakoribb konfliktusforrasai ezek. A szulok, mi sem termeszetesebb, a gyerekek partjara allnak, hiszen azt szeretnek, hogy minel tobbet rohangalhatnanak a szabadban, az oregek meg nem annyira a csemetek testi epsegeert aggodnak, inkabb a territoriumukat feltik toluk. Bizony igaz, hogy rengeteg kerti padot tesznek tonkre a gyerekek puszta csinytevesbol, mikozben eszuk agaban sines, hogy valakit ezzel bosszantsanak. Nekik csak egyszeruen rombolni kell, mintha egy pad osszetorese nem lenne tobb holmi homokvar szetrugasanal. Szo sines rola, hogy az ilyesmit szo nelkul el kell turni, de tudnunk kell azt is, hogy szitkozodassal nem sokra megyiink. Jobb helyeken mar regen maskent kuszobolik ki az ilyen es ehhez hasonlo gondokat. Hogy a gyerekeknek megfelelo mozgasterkell, az nem ketseges. Akik maguk talalnak maguknak megfelelo helyeket, ahonnan nem u'zik el oket a felnottek rogvest, szerencsesek. Am valljuk meg oszinten, ritka lehetoseg az ilyen. A gyerekek mozgasteret manapsag joreszta felnottekszabjakmeg, sot megtervezik, de eszuk agaba sem jut ebbe bevonni a leendo hasznalokat is. fgy aztan nemesak a jatszoterek sikerednek •••••••••••••••a* felre, hanem azok az epuletek is, melyekre nagy eloszeretettel huzzak ra a leghamisabban hangzo kozhelyet: masodik otthon. Ugye raerzunk, hogy az iskolarol van szo, illetve csak az epuletrol es annak kbrnyekerol, mert az iskola mint egesz, ennel sokkal osszetettebb. Am hogy milyen fontos szerepe van a fejlddb ember eleteben az iskolatelken elhelyezett epu leteknek es tereknek, tan csak a gyakorlo pedagogusok tudjak. Aki vissza tud emlekezni az elmult evtizedek iskolaepfto korszakara, tan azt is fel tudja idezni, milyen nagy ovacioval tortent egy-egy epulet atadasa. Kiknek? M indenekelott a hivatalos szemelyeknek. Ott volt mindenki, akinek ott kellett lennie. Beszedek kovettek egymast hosszan, meg eroltetett musorok, rengeteg taps es vegiil az unnepi ebed — a meghivottaknak. Csak a gyerekek nem voltak sehol, legalabbis lelekben nem, mert a musorban ugyan szerepeltek, de nem celkent, hanem mint eszkoz a fontos osszejovetelekhez. S milyen volt az iskolafoglalas? Ha a gyerekeket szabadjara engedtek a pedagogusok, s elore nem parancsoltak rajuk, hogy illedelmesen viselkedjenek, ugy rohantak be az epuletbe, mint valami kozepkori varostromlo seregek. Lam, mennyire boldogok, hogy uj epuletet kaptak, orvendezhettek a funkeionariusok. Aztan frodtak is a nagy esemenyrol evtizedekig az egykaptafara szabott fogalmazasok, peldaul ilyen cfmekkel: A mi uj iskolank; Miert szeretem az iskolamat; Az en masodik ottho••••••••••••••••• nom... Csak a tanftok valtak egyre ingerultebbe. Bizony, okuk van ra. Az uj epuletekben naponta tobbszor is cipot kell valtani, a ruhafogasnak nines helye a tanteremben, bltbzoket pedig elfelejtettektervezni. A nagy folyosok, melyeket zsibongonak szantak, szuknek bizony ultak. Egy-egy epulet olyan belulrol, mint a labirintus, tele mindenfele beugrokkal, ki tudja, mi celra szant apro helyisegekkel, es megsem jut benniik hely sokmindennek. Am ami meg ennel is furcsabb, a gerekek nem akarjak elhagyni a tantermeket. A regi falusi iskolakban ha megszolalt a csengo es kitarultak a tantermek ajtoi, rohantak a nebulok kifele, ki a tagas udvarra, ahol nem otperceket, hanem neha meg felorakat is jatszhattak onfeledten. Az emlekezetbe felejthetetlen elmenykent vesodtek be a hajdani deleldttok. Nem annyira a szamtan- meg a nyelvtanorak, mint a jatekok. A nem regen meg modernnek mondott iskolaepuletek tantermeibol pedig ugy kell kilbkdosni a gyerekeket szunetre, majd annak letelte utan vigyazni kell, hogy a viosszarohanok el ne sodorjak az embert. Ugyan miert? Mert bent a rendelkezesukre allo ter a maga egyszemelyre szant masfel negyzetmeterevel tobb, mint amennyi a setaloban jut, ha mindenkit egyszerre kiterelnek oda. Csoda-e hat, ha minel nagyobbak a gyerekek, annal tobbet dulakodnak, annal tobb kozottuk az „indokolatlan“ konfliktus. Kerdes, hogy a szuntelen zsufoltsag otthon, a haz korul, az iskolaban, vajon milyen nyomokat hagy majd a szemelyisegukben? Kerdesunkre a valaszt a felnott nemzedek viselkedeskulturajaban kellene keresni. Nagyreszuk e korszerunek mondott korulmenyek kozott nott fel. Ez nem bfralat, ezert ne sertodjunk meg. Inkabb tarjuk fel a tenyeket, es gondoljunk a jovendbre. -ys -•••••••••••••••a* Mibol igyanak a picik Vitathatatlan teny: az ujszulottek es a csecsemok idealis taplaleka az anyatej. Orvendetes, hogy a szoptatas fontossagat tobb anyuka tudatosftja, es a picik nagy resze a legegeszsegesebb taplalekot kapja. Persze a legnagyobb akarat ellenere is megtortenik: az anyuka nem tudja szoptatni a babat, vagy pedig keves szamara a teje. Ilyenkor az orvos altal javasolt porbol keszul a „bebipapi", hs nem mindegy, miben „talaljuk“ a reggelit, ebedet, vacsorat. Ezek az esztetikus uvegek szinte elvezetesse teszik az egyebkent is esemenyszamba mend etetest. A kedves, tancolo figurakkal dfszftett cumlis uveg a szigoru egeszsegugyi eldfrasoknak is megfelel. Ez a lelemenyes keszulek kfmeli az anyukat. Csak bele kell allftani a tejjel megtdltott uveget, es a kfvant homersekletre melegfti azt. A nagyobbacskak szivesen segftkeznek az eves soran. Az ilyen furcsa alaku uvegek elonye, hogy az apro kezecskek is jol megfoghatjak.
