Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-12-22 / 22. szám
A teli unnepkor epi kulturank esemenykorehez tartoznak az oszi es teli honapokhoz kapcsolodo szokashagyomanyok. A karacsonyi unnepkorhbz rovid csokorravalo szokas keresztmetszetet mellekeljuk. Az anyag lejegyzese masfel evtizeddel ezelott tortent az ung-videki Szirenfalvan, Csicserben es Deregnyon. „Az oszi, teli honapok alkalmat kfnaltak mindket nembeli ifjusag szamara. Ekkorvoltak a fonok, az esti tanyazasok. A lanyok egyutt probaltak megtudni Andras es Luca estejen vagy karacsony viliajan, hogy ki es milyen lesz jbvenddbelijuk. Megmutatta ezt a forro vizbol elsonek kikapott, derelyeben talalt ferfinev, karoszamlalaskor pedig a kilencedik karo magassaga, gorbesege, formaja. Lanyos hazaknal a fonokban Luca-napig szabad volt a maskarezas is. Utana nem, hiszen bekbszontott az advent, a visszafogottabb unnepi elokeszulet idoszaka. Mind a fiuk, mind a lanyok Luca estejen Lucat hordtak. Ez abbol allt, hogy megtoltottek egy cserepcsuprot hamuval, szemettel es behajitottak a hazak pitvaraba, bosszusagot es munkat okozva ezzel a haziaknak. Ez a szokas a kozelmultig elt. A szakirodalombol ismeretlenek a Luca-napi variansok a kozeli bodrogkozi es beregi (Ukrajna) teruletekrol. A Luca-hordas ugyanugy jellemzi az ungi folyokoz falvait, mint a bakfazekhordas a Jaszsagot vagy a diszno meglovese a Nagykunsagot. Szirenfalvan a karacsonyi koledalas — a reformatusoknal a kantalas — megszokott hagyomany s azt jelenti, hogy a karacsony viliai templom utan a nep enekelve koruljarta a falut. A kisgyerekek a madar alaku kalacsot, tubukat kaptak. Mint a torteneti Felvidek nagy reszen, ugy Csicserben is a kozelmultig hasznalt es ismert a karacsonyi ostyahordas kozepkori eredetu szokasa. A napi szukseges ostyamennyiseggel a harangozo latja el az egyhazat. A vilia esti karacsonyi asztalra az Ung-videken, az altalaban karacsony elotti heten vagott sertesbol keszult kaposztalevest — benne a fott hussal es fustolt kolbasszal —, ceklaval es frissen suit kalaccsal fogyasztanak. A hatvanas evekben elt meg a betlehemezes, amely egy evtizeddel kesobb fokozatosan elmaradt. Hasonloan a karacsony masodik es harmadik napjara eso Istvan- es Janoskoszontes. Az egyik ilyen rigmus a kovetkezd: Eljen ez az Istvan sokaig, amint elt mar neve napjaig. Elte sokaig terjedjen, hire-neve nbvekedjen. Kassatol Budaig, Budatol Mokcsaig. (Mokcsa ungi kozseg) Egy Janoskbszontd: Janos napra virradtam, hamar ide toppantam. Megerdemlek egy koronat, vagy egy pohar pajinkat. Ahanyszor a szarka megbillenti a farkat, annyi ezres usse Janos batya markat. A kbszbntokbn a tanitok, kantorok, papok es verselgeto parasztemberek hatasa erzodik. Mig a kozepkori Europaban tobbfele evkezdet volt szokasban, tajainkon akkor az esztendo kezdetet karacsony elso napjatol szamitottak, ami januar elsejen csucsosodott ki. Ilyenkor a csaladok, rokonok, baratok jokivansagaikat fejeztek ki egymasnak, s kisebb-nagyobb ajandekkal kedveskedtek szeretteiknek. A tarsadalmi, politikai okok kovetkezteben az 1940-50- es evekben megvaltoztak a falvak szokasai, melyek a beregi, ugocsai (ma ukrajnai), szatmari, valamint szabolcsi magyarsag szokasaival mutatnak hasonlosagot, s igy az eszakkeleti magyar kulturalis ovezetbe tartoznak. Ezek parhuzamai elsosorban a szomszedos karpataljai es Felso- Tiszavideki magyar falvakban talalhatok. D. VARGA LASZLO (a szerzo illusztracios felvetelei)
