Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-08 / 21. szám

Rnros. histoniik Hasfelmetszo Jack Hasfelmetszo Jack, a londoni tomeggyilkos 1898-ban es 1899-ben kovette el titokzatos gyilkossagait — sorozatban. A Scotland Yard nagy appara­­tussal es vehemenciaval nyo­­mozott, megakadalyozando az ujabb gyilkossagokat, de... eredmenyteleniil. Olyannyira nem derult feny a gyilkos ki­­letere, hogy az aldozatainak szama sem ismeretes. Ot-hat prostitualtrol beszeltek, de Robert James Lees (rola meg kesobb szolunk) azt allitotta: tizennyolc not gyilkolt meg az ismeretlen (?) tettes. A nyomozok felteteleztek, hogy a gyilkos — orvos. Aldo­­zataival ugyanis ugyanazzal a modszerrel, tudomanyos modon vegzett. Jol bant a kessel A titokzatos gyilkos eloszor megfojtotta aldozatait, majd egy nagy nyisszantassal felvagta a hasukat. Ahogyan bant a kessel, arra utalt, hogy nagy a gyakorla­­ta. Tobb mint fel evszazaddal ez­­elott oriasi vihart keltett egy konyv. Robert James Lees, a hi­res spiritiszta medium — egyeb­­kent tanar — emlekiratai (amit az brokbsbk adtak ki), hiteles (?) adatokkal szolgalt. A szerzo be­­jaratos volt a kiralyi udvarhoz, Viktoria kiralyno es Edward kiraly gyakran igenybe vettek a szolga­­latait. Lees segjtsegevel kerdez­­tek meg a tulvilagra tavozott ose­­iket fontos donteshozatalok elott... Jelentkezik a titokzatos ero Leesben egy ejszaka, alma­­ban jelentkezett a titokzatos ero. Emlekirataiban igy szamol be er­­rol: „Egy alkalommal almomban ujra erot vett rajtam a kulonleges transzallapot, es tudtomra adta, hogy en leszek az eszkoz ennek a rettenetes bunnek a felderfte­­sere. Egyben mindjartazt is tud­tomra adta, hogy a legkozelebbi gyilkossag harom nap mulva, a keso esti orakban fog tortenni, sot pontosan megjelolte azt a helyet is. Whitechapelnek egy eldugott, rossz hi'ru utcajaban, a Leman Streeten, amely egyeb­­kent egesz kozel van a whitechapeli rendorallomashoz, fogja a gyilkos vegrehajtani a legkozelebbi gyilkossagot. “ A medium reggel azonnal megi'rta „ertesuleseit“ a Scotland Yardnak, de valaszra sem mel­­tattak. A jelzett helyen es idoben Hasfelmetszo Jack ismet gyil­kolt. Lees ismet irt a Yardnak, de valaszt most sem kapott. Emlek­iratai szerint ket olyan gyilkos­sag is tortent, amelyet vele sem tudatott a szellemvilag, de nehany hettel kesobb egy delelott — eppen dolgozatja­­vitas kozben — ismet elfog­ta a szornyu erzes: tudta, hogy ujabb remtett van keszuloben. Atelte a gyilkossag lefofyasat „Egyre jobban erot vett rajtam, es hatalmaba keritett ez a titok­zatos ero — irja —, es amint valosaggal a szekemhez szo­­gezve ott ultem a dolgozatok­­kal telerakott asztal elott, pit­­lanatrol pillanatra ateltem at egesz tervbe vett gyilkossag lefolyasat. Ket ember, egy elegansan bltbzbtt, lathatoan az uri osztalyhoz tartozo ferfi es egy feltunoen bltbzbtt es nyil­­vanvaloan az utcai nok koze tar­­tozo no jottek velem szemben es fordultakbe egy sikatorba. En vi­­zios latomasomban lepesrol le­­pesre kovettem oket es elobb elolvastam a sikator nevet, majd annak a kis sarki kocsmanak a nevet is, amelyet egy fustos pet­­roleumlampa fenye csak eppen hogy halvany korvonalaiban emelt ki a szomoru, kietlen utcat belepo kbdbol. Meg azt is pon­tosan lattam, hogy a kocsma ab­­lakan keresztul lathato ingaora mutatoja eppen haromnegyed egyet mutatott. A nd es a ferfi, akik kozul a non erosen meglat­­szott az ital hatasa, egyre lejjebb mentek a sikatornaka Temzere nyflo vege fete. Ott azutan, ami­­kor az egyik, az ejszakara terme­­szetesen elhagyott raktarhoz er­­tek, a nd a falhoz tamaszkodott, a ferfi pedig atkarolta. Aztan a ferfi a zsebebe nyult es egy hosszu, finom pengeju kest hu­­zott onnan ki. A kes egy bar­­sonnyal beleltfekete tokban volt. Ezutan lassan a nd szajara nyomta a tenyeret, erosen le­­fogta azt, es egyetlen villam­­gyors vagassal teljesen keresz­­tulvagta a nd torkat. Kozben a meggyilkolt nd, aki egyetlen sikol­­tast sem tudott hallatni, mert olyan villamgyorsan vegzett ve­le a merenylo, a fal mellett lezu­­hant a foldre, Robert James Lees, a nyomravezetd medium a gyilkos pedig folebe hajolva es minden pillanatban arcara nezve, a ruhaitol pillanatok alatt meg­­fosztott testen egesz sereg, gya­­korlott orvos kezere valid iszonyu vagast csinalt. Jo tiz percig tar­­tott a gyilkosnak ez a rettenetes szorakozas, mikozben en tisztan es vilagosan lattam az egesz borzalmas jelenetet. Viziomban pontosan megfigyeltem oszes, gondozott hajat, kek szemet, fi­nom, hosszu feher kezet, ele­­gans, finom skot szovetbol ke­­szultsotetszurke ruhajat. Lattam egesz megjelenesebol, hogy a gyilkos egy disztingvalt, feltetle­­nul a legjobb tarsadalmi osztaly­hoz tartozo ur. “ A gyilkos cfme A medium ujfent ertesi'tette a rendorseget, de csak a bekovet­­kezett gyilkossag utan jelentkez­­tek a nyomozok, s arra kertek, mukddjon veluk egyutt. De Lees csak annyit igert meg, ha ujabb latomasa lesz, jelzi. Kozben a medium idegosszeroppanast ka­pott, egy idore elment Londonbol, s amikor visszajott, az omnibu­­szon utazva — az egyik utasban a gyilkost velte... Majdhogynem rendori felugyelet alatt varta az ujabb transzallapotot, hogy a nyo­­mozok azonnal kozbelephesse­­nek. Egy napon aztan nyugtala­­nul rohangalt az utcakon (transz­­ban), majd hajnali negykor kimerulten osszerogyott London egyik elokelo negyedenek egyik pazar villaja elott, es kozdlte, hogy a gyilkos a lefuggdnyozdtt, de vilagos szobaban tartozkodik. A haz London leghiresebb se­­beszenek haza volt. A nyomozok nem akartak hinni a medium­­nak. Azzal gyozte meg oket, hogy pontosan leirta a lakas be­­osztasat (a detekti'vek nem sok­­kal kesobb meggydzodhettek rola, hogy igazat beszel). Azzal az uruggyel kertek bebocsat­­tatast, hogy a professzort ke­­resik, mert egyik betegenek valsagos az allapota. A fele­­seg — mielott az urahoz ve­zette oket—, elmondta, hogy ferje nem teljesen ep elmeju. Eleven allatok kinzasaban ta­­lalt dromet. Amikor a detekti­­vek beleptek a professzor szo­­bajaba, az eppen egy nyulat boncolt—elve. Keszsegesen elment a nyomozokkal, hogy megvizsgalja Hasfelmetszo Jack ujabb aldozatat. Mig a professzor tavol volt, gyors hazkutatast tartottak nala, es elokerult a skot szovetbol ke­­szult ruha, a puhakalap, a tokba rejtett operalokes... A kihallgatas soran a pro­fesszor (akinek nevet elhallgat­­ja az emlekiratok szerzoje) nem tagadta, hogy talan o a gyilkos, es bevallotta, tobb izben elofor­­dult, hogy bizonyos idoszakokrol nem tud... A professzort hires elmeorvo­­sok vizsgaltak, s egyhanguan ki­­jelentettek: a gyilkossagok elko­­vetoje minden bizonnyal a tekin­­telyes es tiszteletre melto ferfiu, de bizonyos, hogy tettenek elko­­vetese alatt nem volt beszamft­­hato allapotban. Tehat bunteto­­jogilag nem vonhato felelosseg­­re. A kiralyi udvar jovahagyasaval az orvost elmegyogyintezetbe zartak, a Scotland Yardot pedig nemasagra intettek. Pompas te­­metest rendeztek a hires sebesz­­nek (hogy eltunesere magyara­­zatot adjanak), de amikor valo­­ban meghalt az elmegyogy­­intezet 124-es szamu betege, minden pompa nelkul hantoltak el az orultek hazanak temetoje­­ben...

Next

/
Thumbnails
Contents