Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-08 / 21. szám

E iz ev oktobereben ismet megtartot­­tak az immar hagyomanyosnak sza­­imfto oregek napjat Kistarkanyban. Vendegmuveszek fellepesevel, megemle­­kezessel es megvendegelessel kedves­­kedtek nekik a tobbiek, s a delutan na­­gyon jo hangulatban telt el. Beszelgetes kozben errol es terveikrol faggatom Do­­bo Andrast. Bandi bacsit, a falu egyik leg­­lelkesebb mindeneset, az oregek napja fd szervezdjet, a kapolnaepftes motorjat es meg sorolhatnam, de inkabb mondja el o maga. Miota is van a faluban oregek napja? — Ezelott husz ewel kezdodtek a Tiszai napok. Elso alkalommal csunyan elvert benniinket az eso, fgy aztan sarosan, I ucs­­kosan jottunk haza. A masodik even aztan nagyon tartottunk az idotol, fgy megkertuk azoregasszonyokat, imadkozzakki nekunk a jo idot! Nos, akarhogyan is, de az oreg­­asszonyok kiimadkoztak nekunk a jo idot, sot tizenotezer korona bevetelunk is volt. Azt tudni kell, hogy a falu egy dombon fek­­szik, s a regi idoben persze a lefolyo viz osszegyult egy helyen, ezt hfvtak libapiac­­nak, mert egy fel nyar kellett ahhoz, hogy az a resz kiszaradjon, s a liba es kacsapi­­szok ne erzddjon. Hogy a Tiszai napokbol valami haszna legyen a falunak, ezen a he­lyen egy gyonyoru parkot letesftettunk, s ebbe a parkba az iden epftunk egy kapol­­nat! Tehat az oregasszonyok minden ev­­ben kiimadkoztak nekunk a jo idot, s mi a tisztesseg oldalarol nezve — hiszen sokan kozuluk csak hallottak, mi tortent kint a Ti­­sza-parton — elindftottuk az oregek nap­jat. Ez az oregek napja azota is ugy zajlik, ahogyan most latta. A kistarkanyi lanyok, asszonyok mintha lakodalomra keszulne­­nek, sutnek, foznek, terftenek, s jarnak az oregek koriil. Az utobbi evekben videofil­­meket keszftunk az esemenyekrol — mar van negy nagyon szep filmijnk — azzal a szandekkal, hogy a teli esteken majd be­­uliink a kulturhazba, es emlekezni fogunk azokra, akik meghaltak, arra, hogy milyen jokat szorakoztunk valamikor. — Ki mindenki vesz reszt az ilyen jelle­­gu munkakban, es milyen segftseggel le­­het szamolni a szervezesben? — Oiyan 15-20 ember szokott segfteni, vannak kozbttuk fiatalok is, akiket mar ar­ra „tanftunk be", hogy a kesobbiekben egyedul is meg tudjak rendezni a rendez­­venyeket. Mindenkeppen el szeretnem mondani, hogy milyen kellemesen megle­­pett Gyimesi doktor segitokeszsege, akihez csak ugy talalomra kopogtattam be segft­­segert, es annak ellenere, hogy nem va­­gyunk a mozgalom tagjai, mind a Tiszai na­pok, mind pedig az oregek napja megren­­dezesehez oriasi anyagi segftseget kaptunk. — Milyen tovabbi terveik vannak? — Van egy alapftvanyunk, a Platan. Ennek tagjai a kovetkezok: a polgarmes­­ter, a reformatus lelkesz Nagy Zoltan, a volt gdrog-katolikus esperes Hornyak Bela, if­­jabb Pajtas Ferenc es jomagam. Terveink pedig a kovetkezok: Miutan nagyon sok dreg, segftsegre szorulo ember van a fa­luban, nagyon szeretnenk egy oregek ott­­honat letrehozni. Ezt nem valami zart in­­tezetnek kepzeljuk el, hanem nagyon nyi­­tott, szabad helynek, ahova — ha kedve van — besetal az illeto, ha pedig ejszaka­­ra haza kfvan menni, akkor ezt nyugodtan megteheti. Masodik tervunk a szegeny, on­­erobol tovabbtanulni keptelen gyerekek megsegftese. Nagyon sok oiyan tehetse­­ges gyereket ismerunk, akik szuleik szuk anyagi helyzete miatt nem tanulhatnak, s mi ezeknek szeretnenk segfteni. Mar van is egy kislany — Pituk Gabika —, akinek mi segftettunk abban, hogy eljusson a te­­ologiara s a havi otezer koronas koltseg ne legyen akadaly. De szeretnenk meg kita­­nfttatni a falunak egy tanftot es egy orvost. — Nagyon hires volt valamikor a kistarkanyi almaskert. Ezzel most mi a helyzet? — Mar a regi gazdak is rajottek arra, hogy a Tisza partjan nem lehet semmit sem ultetni, hiszen evente ketszer-haromszor is kijott a viz, s akarmit vetettek, azt mind el­­vitte a Tisza, fgy aztan megtanultak, hogy gyumolcsfakat kell ultetni. Azt a megaradt Tisza nemcsak hogy megtragyazza, ha­nem a nyar feleig gondoskodik rola, hogy nedves legyen alatta a talaj! Van errol a kistarkanyi almarol egy nagyon szep tor­­tenet is. A masik oldalon lakott a tuzseri her­­ceg. Ez lenezte a kistarkanyi almat, es csi - nalt egy masik almaskertet. Termeszete­sen a Tisza masik oldalan. Egyszer aztan megalit nalunk egy auto. Akkor, amikor au­­torol meg almodni sem lehetett! Kiszallt be­­lole egy illeto, es mondta az ott felugyelo asszonynak, hogy kit keres. Hat nines itt. De minek keresi, kerdezte az asszony. Szeretnek egy lada almat, mondta a ferfi. Hat adok en, mondta az asszony, es adott neki ket ladaval. Na, erre kapott szaz pen­­got! Ugyanakkor volt itt a kozsegben refor­matus esperes Virag Bela. Neki is a fule­­be jutott a hir, egyszer aztan olvassa az uj­­sagban, hogy a tuzseri herceg Londonban dfjat nyert a jonatan almajaval. Na, ekkor aztan vilagossa valt az esperes szamara, hogy nem a sajat almajaval, hanem a kistarkanyival nyert dfjat a tuzseri herceg! Termeszetesen be is jelentette a magyar kormanynal, ki is vizsgaltak az ugyet es meg is allapftottak, hogy lopott volt az al­ma, es a herceg ki is kerult a kormanybol. Ekkor left Kistarkanynak kepviseloje a Hor­­thy-kormanyban. Tehat ilyen broksegunk volt, es ezt az orokseget nehezen viselte el a kiralyhelmeci allami gazdasag. Ki is szedtek az almafainkat, oriasi karokat okozva ezzel. Mindezt azert mondtam el, hogy vilagos legyen az alapftvany kovet­­kezo celja. Mi ugyanis ezt az almaskertet szeretnenk visszaallftani! Kertunk is a mi­­niszteriumtol tamogatast 400 facskara, de sajnos, nem kaptunk semmilyen segftse­­get. Ennek ellenere kiultettunk hatvan facs­­kat az ut menten, es keressuk a modjat, mi­­kent lehetne viszaallftani az almaskertet. Meg egy nagy celunk van: a madarvede-HOGYA GYORGY (archiv felvetelek) lem. A madarak veszelyeztetettek azaltal, hogy kivagjak a fakat a parton, megfoszt­­jakoket megszokott, termeszetes kozeguk­­tol. Mi azzal kezdtuk, hogy tobb zsak ma­­got szedtunk ossze, hordtak az emberek, mindenki, aki tudott. A legnagyobb bajunk az, hogy nem igen tudjuk az utakat az alapftvanyokhoz. A Soros Alapftvanyhoz kuldott kervenyunk­­re valaszt sem kaptunk, a dobrai gordg-ka­­tolikus esperes Amszterdamba kuldott pa­­lyazatara pedig eddig csak fgeret van, hogy segftenek az oregek hazat megepf­­teni. — Igaz ugyan, hogy az oregek napja kapcsan beszelgetijnk, de sem ez, sem mas kulturalis rendezveny nem vizsgalha­­to az onkormanyzat anyagi helyzete nel­­kiil. Petrik Arpadot, a falu polgarmesteret arrolkerdem, mikentalla falu kulturalis es gazdasagi elete? —Az oregek napjanak kapcsan emlftem meg, hogy lassan eloregszik a falu. Mi csak a 65 ev felettieket hfvtuk meg, s a 950 la­­kosbol 141 -en vannak, akik a 65. eletevu­­ket betdltdttek! Ezenkfvul a mar emlftett Ti­szai napokat szoktuk megszervezni, oly­­annyira, hogy ezekben az esetekben nem is lehet anyagi okokra hivatkozva kibuvo­­kat keresni. Mindez nem mentesft minket az egyeb gondok, bajok orvoslasa alol, a halottashazat nekunk is fel kellett epite­­nunk, nemreg fejeztuk be a vfzhalozat ki­­epiteset es most kuszkodunk a gaz beve­­zetesevel, ami sajnos a gyenge anyagiak miatt akadozik. Ezenkfvul ket utcat, vala­­mint a Tiszahoz vezeto bekoto utat kellett aszfaltozni. — Valoban a gaz bevezetesevel vannak a legnagyobb nehezsegek? — fgy van. Az elmult evben nyolc ker­­venyt irtunk meg, s mind a nyolc esetben el utasftottak kervenyunket. Most ingatlan­­eladassal probalunk penzt eloteremteni, de nem biztos, hogy ez eleg lesz, illetve hogy ez a legcelravezetobb megoldas. Remeljuk, elobb-utobb megtalaljak a legjobb es legrovidebb utat ahhoz, hogy mindenki meg legyen elegedve.

Next

/
Thumbnails
Contents