Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-08 / 21. szám

az egesz orszagban, s ha az allam bi­­zonyos kedvezmenyeketadna az em­­litettszigeteloanyagokatgyarto, illet­ve importaid cegeknek, sokkal tobben engedhetnek meg maguknak, hogya programban reszt vegyenek. Az a jelszavunk, hogy a megtakantott ener­­gia olcsobb az ujonnan megtermelt energianal. >4 ma felhasznalt energia 50 szazalekat atomeromuvekben al­­litjakelb. Ha ezta mennyiseget meg­­takarithatnank — marpedig kepesek lehetunk ra —, nem lenne sziikseg az atomeromuvekre. S hangsulyozom, a megtakaritas nem befolyasolja elet­­szinvonalunkat, illetve megszokott korijlmenyeinket. Alaptalanok azok a A taborlakok csupan felhfvjak a figyelmet, hogy legalabb kifejezhetnek tiltkozasukat. Az emberek azonban javareszt kdzbm­­bosse valtak, eddigi tapasztalataikbol ki­­indulva ugy latjak, nines sok ertelme az 6 szavuknak. Azert megiscsak drulnek, hogy akadt olyan szervezet, amelyik az 6 gondjaikkal is foglalkozik. S orvendetes teny, hogy szivesen vesznek reszt az energiamegtakaritast celzo programban, amely azt akarja bizonyftani, hogy a ha­­lalosan veszelyes atomerdmuvek nelkiil is jol elboldogulnank. Az erdmuvek mu­­kodteteseben erdekelt szakemberek ugyan azt alli'tjak, hogy azok szazszaza­­lekosan biztonsagosak. Am Csernobilrol is ezt alli'tjak... FIALA ILONA (A szerzo felvetelei) tartasara alkalmas kollektorok irant, szin­­ten kello utbaigazitast kapott: mikor es ki­­hez fordulhatilyen igenyevel, milyen me­­retu, milyen anyagbol keszult szerkezet le­­het szamara legmegfelelobb. Az egesz nyari akcio kulonlegessege az volt, hogy a Foldany aert mozgalomnak si­­kerult penzt szereznie harom alapitvany­­tol, fgy a sziikseges szigeteloanyagokat, egoket es mas kellekeket felaron adtak az embereknek. Egy lakas szigetelese korul - belul 700 koronaba kerult, a takarekos fo­­gyasztasu egoket 200-250 koronaert kf­­naltak. Ezert teljesen ertheto, hogy az er­­deklodes tulsagosan is nagy volt, a mozgalom nem tudta kielegfteni a jelent­­kezo igenyeket. Bar az eredmenyek a felszereles utan leg­­hamarabb f el ev mulva mutatkoznak meg, az emberek szivesen fektettek be nemi penzt abban a remenyben, hogy penzuk egy ido utan megterul. —A tabor tovabbi celja az volt, hogy meg­­allapitsuk, mennyi penzt fordit errefele egy-egy csalad energiafogyasztasra, s milyen megtakaritast hoz majd a hazak szigetelese. A programban resztvevok szerzodesben rogzitettek, hogy rendsze­­resen tajekoztatnak minketa fogyasztas­­rol, eszreveteleikrol. Ok tudjak, evente mi­lyen szamlakat fizettek mostanaig a villamosaramert es a futesert. Felszerel­­tiik a szigeteloanyagokat, s most figyel­­jiik a megtakaritast. Egy ido utan majd er­­tekeljuk es bsszevetjuk a regi es az uj ada­­tokat, hogylassuk, valoban hatekony-e a program, amibe belefogtunk, s hogy ele­­get tett-e elvarasainknak. Pontos szamo­­kat szeretnenk felmutatni s arra is kivan­­csiak vagyunk, hogy az emberek elege­­dettek-e a megtakaritassal es az anyagok minosegevel. Az ifju kornyezetveddk a csaladi hazakon kfvul egy helyi kisuzemet is ellattak szige­­teloanyaggal, es az egyik vendeglot is. Azonban nem ez volt minden, amit Obarson csinaltak. Propagacios anyago­­kat osztottak szet az embereknek, ame­­lyek az energiaval valo takarekossagra adnak lelemenyes otleteket, es sokat be­­szelgettek veliik errol a temarol, elsosor­­ban az alternate energiaforrasokrol, koz­­tuk is a napkollektorokrol, valamint—mi­­velhogy Obars a Garam menten fekszik — a folyd kfnalta lehetdsegekrdl. Az ilyen gyors aramlasu folyok kivaloan alkalma­sak kis vizierdmuvek uzemeltetesesre. Az otlet tobb embert megfogott, s majd a jovdben elvalik, valoban megfogadtak-e a felkfnalt tanacsokat. A kozseg szamara is ertekes munkat ve­­geztek a fiatalok. Hogy meg jobb benyo­­mast keltsenek a kdrnyekbeliekben, fel­­kfnaltak segftsegiiket a kozsegi hivatalnal. Munka adodott — nem is keves. Peldaul a Garam partjan rengeteg szemet gyult ossze az elmult honapok folyaman. Egy kilometeres szakaszon tisztftottak meg a partot, fuvet kaszaltak a reten, rendbetettek az elhanyagolt amfiteatru­­mot, lebontottak a regi, mar-mar dulede­­zo ravatalozot, ezen felul idos emberek­nek segitettek kertet, szoldt kapalni. S ezt mind sajat jdszantukbdl, teljesen ingyen. Mi tobb, a taborlakok 30 koronas napi di­­jat fizettek azert, hogy a taborban lakhat­­tak, illetve etkezhettek. Ilyen taborba csak az mehet, aki szi'ven viseli a szervezo celkituzeseit es elveit. Hogy fiatalok hazak szigeteleset vegez­­tek egy kozsegben, onmagaban is dicse­­rendo teny. A gyakorlati szemponton tul azonban celt is kovettek. Mas szoval: bi­zonyftani akartak valamit. S ezt a minisz­­terelnoknek elkuldott levelukben is meg­­fogalmaztak. —Azt akarjuk bizonyftani — mondja Juraj Rizman —, hogy ha hasonlo takarekos­­sagi intezkedeseket kezdemenyeznenek vadak, amelyekazthangoztatjak, hogy az osember szintjere akarunk visszamenni. Ez egyaltalan nem igaz, sot... Azaltalunk kinalt, szonyegala helyezendo padlobur­­kolatok 2 fokkal novelik a szoba homer­­sekletet es kellemes kozerzetet kblcso­­noznek. Az osszes ilyen jellegu anyag mo­dern technologiaval keszult es ujfajta nyersanyagokbol. Ez is az elorehaladast bizonyitja. A szigeteloanyagokat mind­mind kbrnyezetkimeld nyersanyagokbol gyartottak, freonok nelkiil. Tehatezekaz anyagok nem karositjaka kornyezetet, el­­lentetben az atomenergia gyartasi folya­­mataval. Termeszetesen, nem mindenki osztja a Foldanyaert mozgalom aktivistainak ne­­zeteit. dkelsosorban gazdasagi, kornye­­zetvedelmi es erkolcsi okokra hivatkoznak, amikor az atomerdmuvek ellen emelik fel hangjukat. Gazdasagi szempontbol telje­sen elonytelen Szlovakia szamara a mo­­hi atomeromu befejezese, elsosorban az eladosodas miatt. Rengeteg kolcsdnt vett fel az allam az epitkezesre. A nyugati or­­szagokban, ahol sorozatosan jelentkez­­nek a konkurrens energiaforrasok, az atomerdmuvek eppen kozgazdasagi okok miatt nem versenykepesek, s ezert egy­re inkabb a hatterbe szorulnak. Az atom­­eromuvek epftese oriasi befektetest ige­­nyel, fgy minden mas energiaforras ol­­csobb. A kovetkezd erv pedig az, hogy a szlovakiai atomerdmuvekbol szarmazo hulladek likvidalasara nines eleg penz, fgy kerdeses, mi lesz majd a radioaktfv hul­­ladekkal. Ez mar egyben kornyezetve­­delmi kerdes is, valamint fennail az esetleges katasztrofa veszeiye is, amely barmikor bekovetkezhet. Mindemellett az eromu mukodese soran a levegobe kerulo radioaktfv anyagok megenge­­dett erteke sem tisztazott. Egyes szak­emberek teljesen eltero adatokat ter­­jesztenek eld biztonsagos mennyiseg­­kent. Az eromu kornyeken elo emberek laiku­­sok e temat illetoen. Javareszt az atom­­eromu pozitivumait hangsulyozo infor­­maciokat kapnak. Keveset tudnak az eromu mukodtetesenek negatfv kovet­­kezmenyeirol, amelyek kihatnak a kor­­nyezo falvakra. — Ugyan mit tehetiink? — mondja az egyik obarsi lakos. — Fogjuk magunkat es menjunk el innen? Es vajon hova? kdrnyezetvdddk is csatlakoztak a tarsas^ghoz Szabad idejiifcWre akar koteltancot is iariaKa taborlakok Szaradnak a sajat keszitesu trikok

Next

/
Thumbnails
Contents