Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-11-24 / 20. szám

berek, mert izlik nekik. Pedig feherjek bo­­ven vannak a gabonafelekben is. Es gon­­doljunk csak arra: a jo „husos“ ebed utan nem tor-e ki majdnem mindenkin a faradt­­sag, sot legszivesebben aludnanak egyet. Viszont ha egy nagy adag zoldseget vagy gyumblcsot ennenek meg helyette, az fel­­frissitene oket. Az etkezesi szokasok olya­­nok, mint a drog: hozzaszoktunk es nehe­­zen mondunk le rola. — Persze vannak probdlkozasok, de az dhsdg sokakat visszaterit a rhgi kerekvagasba. —Az ehsegerzet is szokasbol jelentke­­zik. Aztan nekifognak a puhara fozott etel­­nek, es tultaplaltak lesznek. A jol csuszo etelbol hajlamosak vagyunk a kelletenel is tobbet enni. A kemeny gyumolcsbol, nyers zbldsegbol, amelyeket ragni kell, nem fo­­gyasztunk sokat. Raadasul a ragaskor tobb ny al kepzodik, s ezaltal emeszthetob­­be valnak. A vitaminok is ily modon kerul­­nek optimalis mennyisegben es arany­­ban a szervezetunkbe. — Mindez olyan egydrtelmuen pozi­­tivan hangzik. Mi az oka, hogy sokan elutasitjak ezt az eletformat? — Az un. civilizacios betegsegek— a szivinfarktus, az agyverzes, a rak—szo­­rosan osszef ugg nek a helytelen taplalko­­zasi szokasainkkal. Az ok, hogy sokan nem veszik ezt komolyan, azzal magya­­razhato, hogy a tunetek nem kozvetlenul a „bunbs“ etel, illetve ital elfogyasztasa utan jelentkeznek, hanem gyakran evek, evtizedek multan. Meg egy aprosagot is megemh'thetek peldakent. A fott etel so nel­­kul alig fogyaszthato, izetlen. A nyers zdld­­seghez pedig egyaltalan nines ra szukseg. Azt pedig tudjuk, hogy a magas vernyomas egyik „ellensege" a so. — Es azzal is drvelnek, hogy az iize­­mi etkezddkben nem lehet „egdszsdgesen“ taplalkozni, ds az arak is meghatarozoak. —Az etkezdekben sokszor akarat ker­­dese az etlap esszerusitese. Az arakrol pe­dig: a gyumolcsbol nem fogyasztunk annyit, hogy ne tudnank megvasarolni. Igaz, az „atallas" kezdeten jelentkezik az ehsegerzet, de rovidesen rajovunk: korab­­ban tulzottan es feleslegesen sokat ettunk. Es nem azert elunk, hogy egyunk...-deak-Nem azert eliink, hogy egyunk... Mindennapi dtkezesunk az orokos temak kozd tartozik. Igaz, ndha tobbet, ds vannak idoszakok, amikor keve­­sebbet hozzuk szoba mikor, mit ds mennyit esztink. Valasztasunkat, pon­­tosabban az dtrendiink osszedllitdsat befolyasoljdk a szakemberek vdlemd­­nyei is, ds termeszetesen a szokasa­­ink, illetve a penztarcank sem elhanya­­golhato tdnyezok. Egyre tobben vd­­lasztjak a kizarolag novdnyi eredetu tdpldldkot, sokan hivei az un. kulonvd­­lasztott dtelek fogyasztasanak. Tehat az izldsek, pardon! az izek valtozato­­sak. De vajon melyik forma a leg­­egdszsdgesebb? Es valojdban hogyan taplalkozunk — erre kerestiink valaszt a megkdrdezett fogyasztok kordben, valamint a szakembertol drdeklddtiink, mit ajanl azoknak, akik dsszeriibben ki­­vdnnak dlni. I/. /. 40 eves vallalkozo: Tudom, nem taplalkozom egeszsegesen, de valahogy nem tudom az etkezest osszeegyeztetni a munkatempommal. Reggel barmilyen koran kelek, azonnal indulok, s az iroda­­ban legfeljebb egy kavet iszom. Ebedelni csak akkor szoktam, ha valamelyik part­­neremet kell meghi'vnom. Ilyenkor terme­szetesen etterembe megyek, s legtobb­­szor alkalmazkodom az asztaltarsam „etvagyahoz". A vacsorat neha alig bi'rom kivarni—fokepp, ha reggeltol szinte sem­­mit sem eszem —, es ilyenkor nem tudom, mennyi az eleg. Szerencsere nines kulo­­nosebb egeszsegi problemam, de ha je­­lentkezne, biztosan valtoztatnom kellene az etrendemen. alapjan kozelitettuk meg az elel­­mezes kerdeskoret. Szerintem ak­­koriban nem „egyenkozpontu“, ha­nem inkabb termelescentrikus volt annak megftelese, mit fogyasszunk. Bizonyara sokan emlekeznek meg a tej, a tojas, a hus fogyasztasanak jelentoseget hirdeto jelmondatokra. Es azokra az intelmekre, hogy az elelmiszereket minel tovabb kell fozni, hogy a bakteriumokat megsemmi­­sftsuk. — Ezek tehat mar mind a multat je­­lentik? On szerint hogyan kellene te­hat kindzni az dtlapunknak? — A reggeli tej, tea helyett gyumolcs vagy zoldseglevet, illetve ezek kevereket fogyasszuk. Ezek korulbelul ugyanannyi ido alatt keszithetok el, s ha az energiafo­­gyasztast sot a mosogatast is szem elott tartjuk, ugyanolyan koltsegekkel jarnak, de a hagyomanyostol sokkal egeszsegeseb­­bek. — Aztan napkozben... — Ti'zoraira is az evszaknak megfele­­lo gyumblcsot ajanlanek. Vagy esetleg kiflit paprikaval, paradicsommal. Fontos el­­vem: ne keverjuk az elelmiszereket. A gyumblcsot fogyasszuk bnalloan. Az em­­beri szervezetnek az a legidealisabb, ha a taplalek 80 szazalekat nyers, 20 szaza­­lekat pedig fott formaban fogyasztjuk. Az etelek kulonvalasztasa azert indokolt, mert az egyes fajtakemesztese kulbnbozd ide­­ig tart, semlegesftik egymas hatasat, es fe­leslegesen tobb gyomorsav termelesere van szukseg a feldolgozasukhoz. Az un. monoton elelem megkonnyiti az emesz­­test, a szervezet maximalisan tudja hasz­­nosftani a bejuttatott anyagokat. — Az dtelek „pdrosi'tdsanak“ mi­lyen negativ hatasa van? — A kevert etelek a szervezetet gyon­­gftik, mivel a feldolgozasukhoz az asvanyi anyagokra, a vitaminokra is szukseg van es ezek csokkenese a szer­vezet ellenallokepessegere na­­gyon rosszul hat. — Ezen kiviil mdg mire kelle­ne ligyelniink? —A stressz rendkivuli modon gyon­­gfti a szervezetet. Igyekeznunk kellene a munkahelyen is kellemes, minel keve­­sebb feszultseggel jaro helyzeteket te­­remteni. — Ez utobbit nem egyszerii megvalositani. Sot a meg­­szokott, „husos“ dt­­■ endrol sem szivesen mond le a lakossag nagy rdsze... — Hust tulajdon­­keppen csak azert fogyasztanak az em-Sz. E. 17 eves, diak: Az anyukam kis­­koromtol arra szoktatott: reggeli nelkul nem mehetek el otthonrol. Ezt be is tart­juk: minden reggel terftett asztalhoz ulunk. Tea, kakao, vajas kenyer felvagottal, lek­­varral, mezzel, szoval minden nap valami mas. Ti'zoraira legfeljebb egy almat vagy egy banant viszek. Tobbet nem tudnek megenni, mert a suliban nines ra ido. Az iskolai etteremben ebedelek. Viszonylag jol foznek. Delutan — tanulas kozben — gyumblcsot vagy valamilyen „szarazat“ ragcsalok, este pedig a szuleimmel egyiitt vacsorazunk. Felvaltva fott, illetve hideg etelt. Cs. K. 45 eves hivatalnok: Mar nehany eve „attertem“ az egeszseges taplalkozas­­ra. Deleldttonkent csak gyumblcsot eszem, esetleg neha joghurtot. Az iizemi etkezde­­ben valaszthatunk az ebedek kozul, rend­­szerint a konnyu etelt veszem, sok sala­taval. Ritkan allok ellen a finom sutemeny­­nek. Tudom: ez utobbit nelkuldzhetnem, de hat ami'g nem erzem magamon a suly­­felesleget, nem mondok le errol a „kis bromrol". Este inkabb csak konnyu etelt fo­gyasztok, es a teve mellett is almat rag­csalok. B. J. 50 eves munkas: Hajnalban, fel ot­­kor kelek, mindjart nem tudok enni. A munkahelyemen nyolc utan reggelizunk. Az otthonrol hozott zacskok kerulnek ilyen­kor az asztalra. Nyaron zsi'ros kenyer, szalonna, paprika, paradicsom, telen kol­­basz, teperto, hagyma. Meg egy fel liter bo­­rocska — a sajat termesbol. Ezzel aztan kitartunk del utanig. Az asszony ugy fozi az ebedet, hogy fel negykor, az erkezesem­­kor talal. Nem valogatok, mindent meg­­eszek, amit elem tesz. Lecsot, tesztat, het kozben legalabb egyszer csirket. Gyu­­molcs ugyan terem a kertben, de azt in­kabb a gyerekeknekhagyom. Savanyftott uborkat, paprikat, csalamadet gyakran fo­gyasztunk. A zoldseg megterem a kertben, csak a tartositassal van sok munka. Maria Martisovibova mernok, az Egeszseges Taplalkozas Forumanak tevekeny tagja. Elelmiszer­­vegyesz. Ezert, vagy ennek ellenere lett hive mintegy hat evvel ezelott a taplalko­zas gyokeres megval­­toztatasat nepsze­­rusitb egyesulet­­nek? — A foiskolan egeszen mas szempontok Maria Martisovicova

Next

/
Thumbnails
Contents