Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-04 / 1. szám
Avilag egyik leghiresebb termeszeti latvanya, a Niagara-zuhatag, vedelemre szorul. Az amerikai agbol 1969-ben eltereltek a vizet, s megerdsitettek az ott levo sziklafalazatot. A „duborgo viz” Az Egyesiilt Allamok es Kanada hataran levo Nagy-Tavak egyetlen nagy vfzrendszert alkotnak: a torendszer vizet a Szent Ldrinc-folyo vezeti az Atlanti-oceanba. A ket also to az Erie es az Ontario. Ezeket koti ossze az 54 km hosszu hatarfolyd, a Niagara. Az Erie-to 174, az Ontarioto pedig 75 meter magasan van a tengerszint felett, tehat a folyo minden kiloineterere nagyjabol 2 metemyi eses jut. A folyo azonban e csaknem 100 meteres szintkiilonbseget nem egyenletesen, hanem tobb kisebb vizesessel es egy 50 meter magas zuhataggal hidalja at. A zuhatagot az oslakok, az irokez indianok „diiborgo viz„-nek neveztek. Ebbol ered a folyo es a zuhatag mai neve. A vfzfiiggbnyt egy kis sziget, a Goat Island (Kecske-sziget) ket reszre osztja: a 350 m szeles, 51 m magas amerikai es a 790 m szeles, 49 m magas kanadai agra. Magassagat tekintve a Niagara-zuhatag a vilag vfzesesei kozott csak a sokadiknak szamit. A parjat ritkito termeszeti jelensegrol az elso feher telepesek tudositoltak a vilagot, folfedezesenek az idopontjat altalaban 1678-ra teszik. A zuhatag elso magyar nyelvu leirasa Bolbni Farkas Sandortol szarmazik. O pontosan masfel evszazaddal ezelott jart ott. Evente egy metert hatral A Niagara-zuhatag keletkezesenek, mozgasanak az elso tudomanyos magyarazatat 1841- ben a geoldgia „atyja”, az angol Lyell adta. Igaz akkoriban mar masok is tudtak, hogy a lezudulo viztbmeg koptato hatasa miatt minden vfzeses fokozatosan hatral. Lyell tanulmanyozta a komyek foldtani vi-A teli Niagara szonyait es kozeteit, s kiszamitotta a Niagara-zuhatagon ataramlo viz mennyiseget. Mindebbol kovetkeztetett arra, hogy a zuhatag evente menynyit hatral. Lyell azonban a kozetek kopasat gyorsabbnak gondolta, mint ahogy azok a valosagban kopnak. Ma mar tudjuk, hogy a zuhatag hatralasat nem csupan a kozetek kopasa okozza. A zuhatagos reszen kemeny dolomit- es puhabb kozetretegek vannak. A viz a dolomitot csak lassan koptatja, am a puhabb kozetek kimosodnak alola, s igy az - alap nelkiil maradva - sajat sulya alatt leszakad. A Niagara-zuhatag evente atlagosan koriilbelul egy metert hatral - csapadekosabb idoszakokban ennel tobbet, szarazabb idoszakokban kevesebbet. Az egesz folyamat az utolso jegkorszak utan, jo 12 000 evvel ezelott kezdodbtt. A kozetek pusztulasa kesleltetheto, de nem akadalyozhato meg. A pusztulast kesleltetendo tobb intezkedest tettek. Peldaul a teli jegzajlas keilemetlen kovetkezmenyei el ten egyebek kozott egy 2 merfdld hosszu lelancolt uszo jegterelo muvet epitettek; ez az Erie-to jeget tartja vissza. A zuhatagon orankent lezudulo mintegy 30 millio kobmeternyi viznek meg tobb ezer evre van sziiksege ahhoz, hogy a zuhatagot felmorzsolja. A Niagaranak termeszeti szepsegen kiviil igen nagy erteke a lezudulo vizeben rejlo hatalmas energia. A kiegyenlitett vizjarasu, bovizu es nagy esesu folyo kivaloan alkalmas vizeromuvek letesitesere. A Niagaran 1893-ban epitettek az elso kis vizerdtelepet; ma vizeromuveinek egyiittes teljesitokepessege 2000 MW. A naszutasok kozpontja A vfzeses mindket partjan letrejott egy-egy varoska, s mindketto ugyanazt a nevet viseli: Niagara Falls (Niagara-vizeses). A kanadai parton levo Ontario tartomanyhoz, a masik oldalon levo pedig a New York allamhoz tartozik. A ket varost a Szivarvany-hid koti ossze. E telepiilesek meg a mult szazad vegen is csak kis turistakozpontok voltak, de attol kezdve (az olcso vizero hasznositasara letrehozott eromuvek iizembe helyezese utan) az ipar is megtelepedett benniik. Ma a zuhatag komyeke mind a ket parton termeszetvedelmi teriilet. A Niagara-zuhatag valamilyen kiderithetetlen oknal fogva az amerikai naszutasok kozpontjava valt. Az utazasi irodak a vilag naszutaskozpontjakent hirdetik, ami ugyan tulzas, de azert amiota Velence veszitett a nepszerusegebol, van is benne valami igazsag. A divat egyik elinditoja allitolag Napoleon testvere, Bonaparte Jozsef spanyol kiraly volt: 6 1804-ben New Orleansbol utazott a Niagarahoz naszutra. Mindenesetre legalabb szaz evre nyulik vissza ez a szokas az ottani vendegfogadosok es szallodatulajdonosok oromere. Napjainkban evente tizennegymillio turista keresi fel a vizesest. Egy katakombaszeru jaraton at (vagy liften) le lehet jutni a kanadai ag vizesese ala is. Onnan erzekelheto igazan a vfzozon: paratol, permettol csdpog ott minden, ezert is az odalatogatokra hosszu, fekete gumikopenyt adnak. Ugy neznek ki benne az emberek, mint Neptunus isten szolgai. Telen a Niagara komyeken nagy hidegek is elofordulnak, s a Nagy-Tavakon a jeg miatt tobb honapra leall a hajoforgalom. Hidegebb teleken a Niagara is befagy, s jegge valik a zuhatag. Ilyenkor viszonylag kevesen latogatnak oda, noha a teli tajnak is megvan a maga szepsege. Kiilonosen azokon a napokon szep a taj, amikor a derult kek egbol ragyogo napsugarak szikraznak a jegzuhatagon. A termeszetnek ez a csodalatos kepzodmenye nemcsak a turistakat vonzza, hanem szamtalan nyereszkedo, feltunesre vagy6, vakmero embert, es nagyon sok eietuntat is odacsabit. Meresz ordognek neveztek el azokat, akik arra valllakoztak, hogy valamilyen maguk keszitette eszkoz segitsegevel lejussanak a vizesesen. Az effele vallalkozasoknak persze tuleloi is akadtak. Egy USA-beli gyari munkas, Jean Lussien volt talan a legszerencsesebb. Egy evig dolgozott egy 2 m atmeroju, dupla acelvazzal ellatott gumilabdan, s abban csiicsiilve 1928. julius 4-en jelentektelen seriilessel meguszta kockazatos vallakozasat. Azutan eveken at jarta az USA-t es Kanadat, arulva gumilabdajanak a darabjait. Dr. Dojcsak Gyozo
