Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-11-10 / 19. szám
Az urinvazio - valoszmu Folytatas a 7. oldalrol utobbi, az amerikai elnokhoz irt levelemre maga Bill Clinton valaszolt. (Lasd a mellekelt fotokopian.) „Orbmmel udvozlom elgondolasait, es azokat meggondolas targyava teszem. Memorandumaert fogadja halas kbszonetem.“ Amikor 1966-ban javaslatot tettem az ENSZ-nek az UFO-kerdes nemzetkozi biztonsagi problemajanak kidolgozasara, az akkori fotitkar, U Thant szemelyesen megbi'zott azzal, dolgozzam ki az Un-Ufo- Projectet, amit majd a Biztonsagi Tanacs ele terjeszt. Miutan a Pentagon tudomast szerzett errol, huszonnegy oran beliil utilaput kotottek talpamra, s menesztettek az ENSZ- bol. A CIA ezek utan meg inkabb erdeklodott szemelyem irant, de csondben gratulaltak is. A „haduzenet nelkuli haboru“, ha ugy tetszik, hare az urert, mar regen folyik kuldnbdzo sikerrel. Ennek egyik peldaja, amikor 1952-ben a Washington fblotti legi bazisnal elrendeltek a teljes elharitasi kesziiltseget. 1968 utan ugyan eloterbe keriilt az UFO- kerdes es tulelesunk problemaja, ez eltolodott a fegyverkezes iranyaba: a nagyhatalmak lazas urfegyverkezesbe kezdtek, aminek kovetkezmenye a SALT es START szerzodesek. Ekkor mondta ki a National Secury Agency, hogy „a legrovidebb idon belijl azonos erteku urfegyvereket kell kifejleszteni, mivel a jelenlegiek alacsony hatasfokuak". Japan is ez ido tajt kotbtte Amerikaval szupertitkos egyuttmukodesi szerzodest arra vonatkozolag, hogy varatlan esetben azonnal riasztjak legieroiket. De ide sorolhato a genfi Reagen- Gorbacsov talalkozo is, amelyrol Reagen egyik nyilatkozataban ugy fogalmazott, hogy „a nemzeteknekosszekellfogniuk, nem varhatunkolbe tettkezzel arra, hogy a vilagurbol tamadas erjen bennunket, mivel elvben nem kizart az invazio". 1987-ben Gorbacsov bejelentette, hogy a ket vilaghatalom megegyezett abban, szukseg eseten egyesiti haderejet. Emellett nem tisztaztak, amennyiben kudarccal vegzodne a „kbzds vallalkozas“, a tulelok kozul kit terhelne a felelosseg a haborus bunbkert? Ezt kovetden 1992-ben kerult sor az egyik Bush—Jelcin talalkozora, amelyrol az ENSZ BT-nek Borisz Jelcin bejelentette: „elerkezett az ideje annak, hogy az emberi kbzosseg vedelmere kialakitsunk egy globalis vedelmi rendszert, melyben szerepet kap az amerikai vedelmi strategia, kiegeszitve az orosz szupertechnologiaval, letrehozvan igy a fold kbriili vedelmi pajzsot. “- Kdszbnom szives tajekoztatasat! D. VARGA LASZLO (A szerzo felvetele) Nyitott tandri Szegeny lakotelepi gyerekek Amikor az egy kaptafara szabott lakotelepeinket terveztek, ketsegtelen, hogy gondoltak a gyerekekre is. A lakohazak kozb bblcsodeket, ovodakat, iskolakat epitettek, sot mdg jatszotereket is, persze a felnottek iztose szerint. Csak egy valamirol feledkeztek meg, mhgpedig arrol, hogy a gyerekek eszht masfele rugok mozgatjak, mint a felnottekht. Sosem a kijelolt helyeken akarnak jatszani, ezhrt rengeteg bosszusagot okoznak. Persze a gyerekek manapsag nem nagy ugyet csinalnak abbol, ha a felnottek haragszanak, abbol sem, ha legorombitjak oket a szamukra nem tetszd viselkedeshrt. Legalabbis ez a latszat. Sot visszakiabalnak, vagy ugy tesznek, mintha nem is nekik szolna a korholas. S ilyenkor hangzik el a mar majdnem nevetseges kozhely, bezzeg, amikor hn gyerek voltam. Hat probaljuk meg szemiigyre venni azt a bezzeget! A mai otven-, hatvanevesek, akik peldakent szeretnek unokaik ele all ftani sajat gyermekkorukat, semmivel sem voltak jobbak a mai gyerekeknel, csak a kor ulmenyeik voltak masok. Tobbseguk falun elt, s eppen ugy szeretett szaladgal ni, larmazni, hancurozni, mint a maiak, csak nem korlatoztak mozgasteret annyira, mint a mostani gyerekeket. Igaz, nem volt homokozojuk, mint a mai kicsiknek, de minek is lett volna, hiszen ott turkalhattak a foldet, ahol akartak. Maszokat sem fabrikaltak nekik vasrudakbol, de nem is igenyeltek, mivel a falu hatara tele volt faval, s akkor maszhattak fel barmelyikre, amikor kedvuk tartotta vagy eppen idejuk volt ra, mert akkoriban a gyerek mar egesz pici koratol kezdve munkaerokent is szamitasba jott, s a legtobb mint ilyen, baromfiorzessel kezdte a palyajat, s folytatta a nagyobb allatok legeltetesevel. A joszagot pedig nem mindig lehetett szem elol teveszteni, s ha megis megesett, annak sulyos kovetkezmenyei lettek, kemeny buntetes. Mai szemmel nezve elrettento, am akkor termeszetes volt. Vegiil is a neve- Ihs egy aranyszabalyhoz igazodott, a csalad mukodhsi mechanizmusahoz, melyet sok evszazados hagyomanyok igazgattak, alkalmazkodva a kozosseg szokasaihoz, mi tobb, erkolcsi normaihoz. Persze nemesak fegyelmezessel hatott, amire manapsag eloszeretettel hivatkozunk, hanem mindenekelottegy hierarchikus besorolassal, kiindulva a fekvohelyek hasznalatabol, egeszen a munkamegosztassal jaro szerepekig. S mintha ez a hagyomany eppen a mai nagyszulok gyermekkoraval fejezodott volna be. „A szocializmus az oka mindennek", mondogatjak a bolcselkedok, ami egyuttal azt is jelenti, nines mirol vitatkozni. Kevesen gondolnak arra, hogy szazadunk otvenes evei nemesak gazdasagi, politikai valtozasokat eredmenyeztek Europa-szerte, hanem eletmodbelieket is, ami nem intezheto el egy-egy kezlegy intessel. Hiszen a falu arculata is megvaltozott, tdliink nyugatra meg gyorsabban es markansabban, mint nalunk. Am az ezzel jaro eletmodvaltozas nem alakitotta at az ember lelkivilagat. A felnbvekvo nemzedeknek nemesak arra van sziiksege, hogy jobb anyagi kdrulmbnyek kozdtt nojon fel, mint az elddei, hanem egyiivdtartozdsra is. Mondhatnank, mint az elozd nemzedhkeknek, s talan eppen ennek a hianya okozza a gyermeknevelhsi gondok zomet. Nemesak az a baj, hogy a hagyomanyos csalad ma mar alig letezik, hanem a felnott nemzedek — mint modell — esett szet. A csalad szettoredezettsege ellenere is, vagy eppen ezert, tulzottan babusgato lett, a rajta kivuli milio pedig vagy kdzdmbds, vagy szamtalan veszelyt rejto. Ez utobbinak tekinthetok a jarmuvek sokasaga, de a pszichikum fejlodese szempontjabol meg az erkelyen ordi'tozo bacsik is, akik a fatordelest vagy ahintak rongalasat szeretnek gyors beavatkozassal megakadalyozni, vagy eppen egylabdaval betort ablak csbrdmpblese izgatta fel oket. Vekerdi Tamas alh'tja, hogy egy ot-hateves gyerekneknapi dt orat kellene szabad levegon tolteni — szaladgalassal es larmazassal. Tovabbgondolva a megallapitast, ha ezt nem teheti, a pedagogusok tanui ra, mi az eredmeny. Sajnos ok sem mindnyajan tudjak, vagy inkabb tudatosftjak, hogy neveloi kudarcaiknak fo okat hoi kene keresni. Am akik megleltek vagy inkabb csak sejtik, azok sem sokattehetnekellene, mert az iskolak egyaltalan nincsenek felkeszulve arra, hogy a gyerekek testi-lelki igenyeit legalabb csak atlagos szinten kielegftsek. A kisvarosi gyerek — megha van is sajat szobaja tele jatekokkal, konyvvel, radio- es videokazettakkal — bizonyos tekintetben a tulzsufoltsag ellenere is ingerszeghny kornyezetben hl, mert csak befogadasra van karhoztatva, a visszajelzhsi lehetoshgei minimalisak. Legfeljebb a tarsaival beszelgethet, a felnottekkel alig. Az iskola is csak a befogadasra epit, vagyis ismeretek tomeget zuditja a tanulokra, olykor silanyabb es elavultabb eszkdzok segitsegevel, mint amilyenek otthon a gyerekek rendelkezesere allnak. Az elo szo pedig el veszitette varazsat, mert vagy ki sem alakult az iranta valo erdeklodes, vagy annyira silany - bizony ez is gyakori eset-, hogy keptelen lekotni a hallgatasra ftelt gyerekek figyelmet. Mondhatnank, ezek altalanos jelensegek, varosra, falura egyarant vonatkozhatnak, hiszen a kisvarosi gyerekeknek is egy bizonyos hanyada kertes hazban el, s a falusi udvarok zome is amolyan parkfeleve valt, nem is beszelve arrol, hogy hoi vannak mar a regi retek es legelok, ahol napestig lehetett tombolni! A kulbnbozd kornyezetekben nevelkedo gyerekek kozti kulonbseg akkor mutatkozik meg, ha egy-egy nagyobb falusi gyerek hirtelen varosi iskola tanuloi koze kerul. Ezek szerint a falvakban elne meg valamifele hagyomany?-ys-Tdth’Lehel illusztracips- felvetele
