Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-10-24 / 18. szám
Kbnnyelmu portyazok Gardnerella-fertozes: 1980 dta ismert nemi betegseg. Korokozoja sok ember szervezetdben megtalalhatd, anelkul, hogy barmilyen tunetet okozna. Aztdn egyszer csak tortenik valami, ami a betegseget fellobantja. Ez pedig kellemetlen szagu, szintelen valadekozassal jdr. Ndknel sokkal gyakoribb, mikroszkdp alatt kimutathatb. Gyogyszeresen kezelheto, mindket partnert kezelni kell. Szemolcs a nemi szen/eken: Egyre gyakoribb, ferfiakon, ndkon egyarant. Virus okozza. A fdrfi makkjdn, fitymajdn levd szemolcs atterjedhet a noi szemeremtestre vagy a huvelyre. Az apro szemolcs nem okoz prob- Idmat, de ha nagy ds szdmos szemolcs boritja be a „koronat“ es a szemeremtestet, szinte lehetetlenne teszi a kozdsulest. Tandcs: akin szemolcs van, annak meretetdl fuggetlenul, csakis ovszerrel szeretkezzen, kulonben kiteszi partnerdt a fertdzes veszelyenek. Vegbelnyilas kdrul is elofordulhat, a homoszexualis karakterueknel biztos fertozdst ds atvitelt jelent. Ecsetelessel, mutettel gyogyithato. Ruhesseg, tetvesseg: nemi erintkezes alkalmaval a tetves, ruhes partner bdrerol, szorzetdrdl terjed at, esetleg a fertdzott lepedordl, takardrol, ruharolstb. A betegnek viszket a bore, vakarozik, kulonosen melegben, ejszaka. Konnyen kezelheto. A forro egovi orszagokban az emh'tetteken kivul termeszetesen mas „szerelmi ajandekhoz" is hozza lehet jutni. A szexualis forradalom a felsorolt es ismertetett, szexualis uton terjedd betegsegek ellenere is egyre tart. A szakemberek szava, ugy tunik, pusztaba kialtott szo! A penz minden korlatot legyoz, s a penzes emberek egyre egzotikusabb erotikus drdmdkre vagynak. Ket szakirodalmi adatot ideznek. Nemetorszagban rendszeresen szerveznek a fejlddd orszagokba iranyulo szexturakat. Az uticel a szexualis vagyak kielese. Thaifold, Kenya, Brazilia, Fulop-szigetek, Karib-szigetek a rendszeres uticel. A kormany megbfzasabdl 800 szexturista adatait dolgozta fel a Berlini Szabadegyetem. Reszletes kike rd ezes alapjan megtudhattuk, hogy a ferfiaknak csak 54 szazaleka hasznalt minden szexudlis kapcsolatnal kondomot, 31 szazaleka sohasem. Az ut sordn atlagban 4 novel erintkeztek. Mindez abban az idoben tortent, amikor a thaifoldi prostitualtak44 szazaleka AIDS-fertdzott volt, Nairobiban pedig 85 szazalekuk volt fertdzott. A kondomot gatnak ereztek, mi tobb, gyanusnak tartottak. Kozepkoru noi szexturistak is akadtak kozottuk, akik gyakran szeretkeztek vedekezes nelkul bennszulott ferfiakkal. A svajciak uzleti ds kereskedelmi utazoi 1993-ban 56,8 szazaldkban letesitettek helyi szexualis kapcsolatot. Kondomot 26,8 szazalekuk hasznalt. Nemi betegseget 24,6 szazalekuk kapott. Ugye erdemes odafigyelni az „drdk“ szlogenre: Huzz fel! (vege) DR. CZVALINGA ISTVAN Mikor is kezdunk dregedni? Mikor es hogyan kezdodik a testi es lelki ero csokkenese? Ez a kerdes termeszetesen vetodik fel mindenkiben, mert dsztondsen drezzuk, hogy az bregedes folyamata alol nem lehet kibujni. Biologusok bizonyftottak, hogy az oregedds termdszetes velejaroja az eletnek, folyamata mar szuletesunkkor elkezdodik nehany sejtunkben, s folytatddik egdsz dletunkon at. De ami'g a szervezet fejlodik, az oregedessel dpp ellentett folyamat zajlik szervezetiinkben: erdsddunk, kiteljesediink. Ez a fejlodesi folyamat kinel elobb, kinel kesobb, de egyszer mindenkindl eldri a csucspontjdt, majd bekovetkezik az egyes szervek mukdddkepessegenek csokkenese. Az otvenedik dletdv korul pedig mar bizonyos visszaesdst, hanyatldst is tapasztalhatunk. Az oregedds folyamata egydntol fuggo, nem mindenkinel azonos a sejtek leepiilese. Valakinel az oregedds szivelegtelensdggel jelentkezik, masoknak mozgdkonysaguk vdsz el, sokaknal pedig a szellemi hanyatlas jelentkezik eloszor. A lelki dletben mar a harmincadik dletdv korul mutatkoznak a valtozas jelei. Az ertelmi kepessegek a 20. es 30. ev kozotti idoszakban drik el csucsukat, majd fokozatosan csokkennek, eldszor szinte eszrevetlenul, majd otvenen tul rohamosabban. Az iddsddo emberek gyakran panaszkodnak emldkezetkihagyasra. Nem emlekszenek a tegnap tortentekre, viszont a regi emldkeik szinte azonnal eldhivhatok, „mintha csak tegnap tortentek volna“. De az drtelmi kdpessdgek visszaesdse nem az egyetien kisdroje az oregedesnek, ds nem is kell, hogy a legfontosabb tenyezokent kezeljiik. A teljesftmeny hanyatlasa gyakran mas tenyezokkel is osszefiigg, amelyek az addigi dletet drintettek. Pszichologusok vegeztek egy felmdrest, melynek alapjan megallapitottak, hogy az idosebb emberek munkajuk vdgzese soran ugyanugy oldottak meg a szokasos, rutinfeladatokat, mint fiatalabb, ugyanolyan vdgzettsdgu tdrsaik, de amikor valamilyen uj, szokatlan szituacioval talaltak magukat szemben, nem a szokdsos modon kellett megoldaniuk a feladatot, nagy hatranyba kerultek a fiatalokkal szemben. Ugyanis „leragadtak“ a bevett szokasokndl, ds nem voltak hajlandok elfogadni az uj modokat, amelyek szerintuk ellentetesek voltak a megszokott munkafolyamattal. Ezek a szokdsok, amelyek az dvek folyamdn kialakultak ds rdgziiltek, beidegzodtek, kdnyelmes megolddst jelentenek ahhoz, hogy a mindennapi diet szituacioit megoldjuk, s igy nem erezzuk szuksegesnek, hogy nagyobb erofeszi'tdseket tegyunk. Hianyzik az akaratero es neha a batorsag is, nehogy veletlenul kudarc erjen bennunket. Azok a motivaciok, amelyek a fiatalokat a tanulas es az uj dolgok kiprobalasa fele hajtjak, idosebb korra veszitenek erejukbol ds vonzasukbdl. Elvesz az odaadas ds a lazas erdeklodes, amelyek fontos elofeltetelei az uj dolgok ds ismeretek megszerzdsdnek. Igaz, hogy az oregedes ellen nines orvossag, nem tudjuk megakadalyozni, de kdsleltetese a modunkban all. KOLES ELEONORA pszichologus (cl
