Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-10-24 / 18. szám
A negyven esztendovel ezelotti oktober nemcsak Budapesten es Magyarorszag mas varosaiban volt kemeny, de a hatarokon innen, Pozsonyban is. Igaz, nem folyt ver, nem kellett rendori erdket bevetni a tuntetok ellen, de a pozsonyi diakfejekben is sok minden megfordult. Nyilvanvalo volt a szolidaritasuk a magyarorszagi esemenyekkel. Akkoriban a pozsonyi Magyar Pedagogiai Gimnazium fiudiakjai az Orsolyak utcai diakotthonban — volt apacazardaban — laktak. Az odon zarda epuletenek falai kozdtt mar huvosek voltak a reggelek es az ebresztok. Nyomott hangulatban ertunk az iskolaba, de mindjart forrni kezdett minden, a Kossuthot, vagy a Szabad Europat szerettuk volna meghallgatni. Benda bacsi, a portas elegettettkeresunknek, amde az internatus igazgatoja fulest kapott, es gyorsan kitiltott bennunket a portas kuckojabol... Kozuliink a legerzekenyebben Attila, egybudapesti, a Zoch utcai gimnaziumban tanulo fiu elte at az oktober vegi napokat. Edesanyja, huga es neveloapja — raadasul rendor- vagy katonatiszt volt — Budapesten elt. Attila mindenaron el akart jutni Budapestre, aminek egyetlen modja a szokes volt. Sikerult neki. November elejen a pesti fiu visszatert kozenk, es titokban ujsagokatis sikerult atcsempesznie. A lelkes, forradalmi hangulatu frasok mellett a kepeslapok megcsonkitott emberi testek es hullak fenykepeit kbzbltek. Ezekakepek megraztak bennunket... gyorsan zsebrevagta, majd rank mordult: —Tunjetek el gyorsan, ha nem akartok bbrtonbe kerulni!—mondta magyarul. A magyar szora kettesevel vettuk a lepcsoket szobaink fele. A szobaban csend es sotetseg fogadott, tarsaink eppen miattunk aggodtak, s nagyon megbrultek, hogy ujra lathatnak bennunket. Elmeseltek, hogy a renddrok „felgbngyblftettek“ az iigyet. Nevelonket, Szeberenyi Zoltanf is alaposan vallatora fogtak, de tole aligha tudhattak meg valamit is. Az eset utan hatarozottan eltanacsoltak neveloi allasabol, de az egyetemet sikerult befejeznie. A fekete szalagot viselo diakok sem usztakmegsiman. Potyogtaka kettes es harmas magaviseletek, sotkicsapatasra itelt aldozata is volt az esemenyeknek: a negyedikes Morvay Lajos mert a Szencrol es a csallokbzi falvakbol bejaro osztalytarsaink hangosan ecseteltek, hogyodaatforradalom van, es folyik a ver Budapest utcain. Csengetes utan az orak melysegesen vontatottak voltak, nem figyeltunk tanaraink magyarazatara, hanem egymasnakadtuk a kijlbnbozo informaciokat es hfreket. A tortenelemdran tanarunk feleltetessel probalt rendet teremteni. A kihivott diak eppen egy bejaro tanulo volt, aki egesz ejszaka radiot hallgatott, es nem tudta a lecket. — Ej, ej, Pista, ugy latom, mara nem keszultI — mondta a tanar dorgalo hangon. — Hogyan tanulhattam volna, amikor a ruszkik odaat gyilkoljak testverei nket I — mondta a diak es keseru zokogassal, fulladozva botladozott a helyere. Mas korulmenyek kozdtt remek szfneszi alakitasnak is vehettuk volna, de ezuttal komoly volt a dolog, es az osztalyban kitorta panik. Egymas szavaba vagtunk, hangoskodtunk, kedves tanarunkat csak a csengetes mentette meg a nyflt botranytol. Gyorsan kiosont az osztalybol, a szekundatsem irta be Pista ellenorzdjebe... Delutan a diakotthonban szobainkban vitattuk tovabb az esemenyeket. Nehanyan lementunk a portasunkhoz es megkertuk, hogy kapcsolja be a radiot, Kozben tortent egy es mas az iskolankban is. A felsdsok fekete gyaszszalagot tuztek gomblyukukba, a lanyok a mellukre. Masodikosok voltunk, es mi sem akartunk lemaradni a tobbiektol. Osszeszedtuk a koronakat, es ketten vagy harman sotetedeskor kiosontunk a kozeli Dunaj nagyaruhazba nehany meter fekete szalagot vasarolni. A visszateres nem ment olyan siman, mert a renddrok akkorra mar megszalltak az internatust, es nyomoztak a szalagosok utan. A portan egy tagbaszakadt, marcona ferfi csfpett nyakon bennunket. Felrehivott es megmotozott. A szalagtekercset megtalalta es szemelyeben. Kesobb aztan visszavettek, elvegezhette az iskolat... Mindezekrol az elmult negyven esztendo soran aligha szolhatottaz ember, az dtvenhatosokat nem szivleltek tajainkon sem. A Jegujabb" elmeletek szerint is btvenhat nem kfvanatos esemeny volt, mert a nyugati nagyhatalmak es a szovjet imperium kozdtt baratsagos legkor es kapcsolat kezdett eppen kialakulni. Ezeket a jo iranyba halado kapcsolatokat zavarta meg allftolag az btvenhatos forradalom. A minap Budapesten jartam, es Nagy Imre szobranak toveben arra gondoltam, a negyven esztendeje lezajlott esemenyeken van meg mitfeldolgozni... MOTESIKY ARPAD Szonyi B. Maria Alarc nelkul Megbotlunk, beutjuk a konydkunket, egy kicsit megvagjuk kessel az ujjunkat. Fizikai szinten erezteti ilyenkor az intufcio, hogy„he, figyelj mar oda valamire, mert valami nines rendben kdrulotted". A fizikai seruleseknek szamito aprobb figyelmezteteseket azok kapjak, akik nem figyelnek erzeseikre elegge, vagy nem figyelik sajat gondolataikat. Ez fokozodhat, ha figyelmen kivul hagyja es tovabbra sem figyel magara. Ilyenkor esetleg hamarosan agyba kerul, vagykorhazba: valamilyen mutetre vagy eppen labtoressel azert, hogy elgondolkozzon, atgondolja eddigi eletet, s radobbenjen arra, amire ra kell dobbennie. Ez az intufeios rezges a lelek szintjen is mukddik, csak eszre kell venni. Ime, egy egyszeru pelda a lelki sugallatra: Egy fiu es egy lany kulon-kulon elmegyegytarsasagba. Nem ismerik, soha nem lattak egymast. A nagy teremben sokan vannak, nem tudnak egymas jelenleterol, mert a lany a terem egyik vegen van, a fiu pedig a terem masik vegen egy kisebb tarsasaggal. Egyszer csak a lany es a fiu — nem tudni, miert, de felneznek, es eppen egymas szemebe neznek. Ez a pillanat a „meglatni es megszeretni“ pillanata. A lelki intufcio, a lelki sugallat. Miert nezett a fiu a lanyra ? Ki mondta neki, hogy odanezzen? Abban a pillanatban miert nezett a lany a fiura? Kiszoltneki, hogy „he, figyelj, nezz mar oda, mert 6 is ide fog nezni“? SENKI! Megis tortent valami, ami olyan lelki rezgest, lelki sugallatot adott mindkettojuknek — es mindketten vettek a sugallat rezgest —, hogy egymasra neztek. A tobbi mar elkepzelhetd. Mit jelent szellemi szinten az intufcio? Mindig a vegtelen szellemiseg olyan pontjat, ahol az erzesek a meghatarozok, es ahol az erzes (erzesek), a gondolat (gondolatok) meg elkulonfthetok ugy, hogy az erzes vagy gondolatta valik vagy csak erzes marad. Tehataz, hogy valamely beszivargo erzest nem engedek gondolatta valni (vagy eppen gondolatta engedem valni), ez a pont, ez a pillanat a szellemi intufcio pillanata. Ugyanis ennek a szellemi sugallatnak a hatasara vagyok csak kepes szellemi szinten eldonteni, hogy milyen erzesek nem valhatnak gondolatta bennem, es milyen erzeseket kell kirekesztenem a szellemi mukddesembol, hogy a gondolataim tisztak maradhassanak. Az emlftett erzesekre nincsenek meg fele Id szavak. Barm it mondanekroluk, szavakkal meg sem tudnam kozelfteni, hogy milyenek. De egy bizonyos: nem koznapi erzesekrol van szo. (folytatjuk) Nagy Imre budapesti szobra (a szerzo felvetele)
