Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-10-24 / 18. szám
Nyiiott tajidii Ne csak aggodjunk a fiatalokert! A rendszervaltozas idejen rendre alakultak a pedagogustarsasagok, szdvetsdgek, koztiik a mibnk is, a szlovdkiai magyarokb. Az egymast kbveto nagygyuleseken szamtalan birblat hangzott el, mind azt bizonygatva, bogy a letunt tarsadalmi rendszer oktatasugye megerett a teljes atalakitdsra. Azota eltelt hat esztendo, s ugy tunik, semmi sem valtozott meg. Am ez csak reszben igaz. Hiszen ma mar nem az allam az egyeduli iskolafenntarto, s reszben megvaltozott az iskolahalozat szerkezete is, mivel letrejottek a nyolcosztalyos gimnaziumok. A kotelezd heti oraszam egy reszevel pedig az igazgatok rendelkeznek, espedig ugy, hogy valaszthato tantargyak egesz rendszeret iktathatjak be a helyi oratervekbe. S itt mintha megtorpant volna az atalakftas. Persze ennek sokfele oka van. A gyakorlo pedagogusok a kozponti vezetest okoljak, azok pedig ugy velik, hogy a pedagogusok keptelenek megujftani onmagukat, igy az iskolakat is. A legfobb okra viszont kevesen gondolnak, megpedig arra, hogy a rendszervaltozas csak a politikaban ment vegbe. A gazdasagi rendszer atalakitasa igen hosszu folyamat, s meg tovabb tart a raepulo rendszerek megvaltozasa, igy az iskolaugye is. Gondoljunk csak arra, hogy minden embernek meg kell talalnia a sajat megelhetesehez sziikseges felteteleket, amelyek elsosorban gazdasagi jelleguek. A masodik vilaghaborut kbvetoen tersegunk a szovjet erdekszferaba kerult, igy hat kenytelen volt felvenni a szovjet gazdasagi modellt. A kezdeti viszolygasok utan, amikor az egyszeru varosi munkasok, a falusi nyomorgo kisparasztokgyerekei tomegevel tanulhattak szakmat, ulhettek be a kozepiskolak padjaiba, majd diplomas emberek lettek, a visszafogottsagbol felhfgult lelkesedes lett. Hogy ez mennyire volt mu'vi vagy termeszetes, utolag felmerni lehetetlen. Teny az, hogy a munkasmozgalomnak tobb evtizeden at tarto legfontosabb kovetelesenel, miszerint: „munkat, kenyeret a nepnek", joval tobb teljesult. A legfiatalabb nemzedek zome „ingyen“ tanulhatott es lett belole a sokat irigyelt „ur". Igaz, a legtobbnek nap mint nap a tanyerjara tettek, ne feledd, „joletedet a partnak koszdnheted". A munkassal pedig probaltak elhitetni, hogy ove a hatalom. Egy aranylag rovid ido multan sem az egyiket, sem a masikat nem lehetett altatni tovabb. Az ertelmiseg kezdte ugy erezni, hogy athaghatatlan korlatok koze szoritottak, a „munkasosztaly“ pedig egyenesen hazugsagnak tartotta, hogy valamifele hatalom birtokosa lenne. Egy valami viszont igaz volt, amire manapsag dobbennek ra sokan, hogy mindenkinek volt munkahelye, amiert meghatarozott nagysagu fizetes jart, mellyel ha okosan gazdalkodott, egesz rendesen meg lehetett belole elni. Azt mar igencsak kevesen tudtak es tan meg kevesebben toprengtek rajta, hogy a kepzettseg szfnvonala, legyen az altalanos vagy szakmai, az elso nekilendules utan zuhanasszeruen csokkent, majd merhetetlenul elsekelyesedett. Sokakatteljesen kielegitett a „munka es a kenyer" meglete, s bruit hogy a munkahelyen eltoltott kotelezd nyolc bra utani szabadidejet olcso szorakozassal, sorbs pultok elotti sorbanallassal tolthette. Nem volt kivetel ez alol az ertelmiseg also es kozepsd retege sem, legfeljebb annyira, hogy igenytelen politikai es szakmai tovabbkepzesben volt koteles resztvenni — periodikusan. S mindennek egyszerre vege szakadt. A tomeg a hirtelen jott valtozasnak inkabb csak kivancsi szemleloje volt, mint aktiv reszese. A legtobb embernek fogalma sem volt rola, hogy mi kovetkezik. Nem veletlen az sem, hogy az elso vallalkozok tomegesen buktak meg, holott abban a hitben ringattak magukat, hogy par ev mulva milliomosok lesznek. Kevesek szamitottak arra, hogy a talpon maradashoz nemcsak kitarto munka es fantazia kell, hanem szakmai hozzaertes is. De ugyan honnan vettek volna, hiszen senki sem keszftette fel oket ra. Az idegenbol jott mendemondak, hogy nyugaton igy van meg amugy, csupan illuzionak bizonyultak. Hogy mi koze mindehhez az oktatasugynek? Nagyon sok. Tobb is, mint gondolnank. Szolgaljon tanulsagkent a mult. A felvilagosult abszolutizmus koraban, ossze, hogy a biztonsagi oroknek volt mit tenniuk a kirakatok, illetve az ajtok epsegenek megorzese erdekeben. Hiaba Az idosebb korosztaly meg manapsag is gyakran a ,,batyaba“ keszul cipot vasarolni. Nem veletlenul, hiszen Tomas Bata neve evtizedekig szinte egyet jelentett a szlovakiai labbeliiparral. Az elmult hetvegen Bata otven ev multan visszatert Szlovakiaba. Tobb eves probalkozas utan vegre, a varosatyak jovoltabol, Pozsony fotere egyik epiiletenek egy reszet berbe adtak a vilaghiru cegnek. A gondos atalakftas utan teljes pompajaban fogadja immar a minosegi, a kenyelmes, a szep es (Bata szlogenjevel elve) esszeru aron ki'nalt cipok iranti erdekloddket. Az erdekloddkbdl az elso napokban valoban nem volt hiany. A megnyito idejen —Tomas Bata szemelyesen vagta el a szalagot — mar akkora tomeg verodott amikor megfogalmazodott a Ratio Educationis, a hatalom szinte egyeduli elvarasa volt, hogy az iskola huseges alattvalokat neveljen. Eotvos Jozsef csak annyit kivant az elemi iskola tanftoitol, hogy tanitsak meg a gyerekeket irni, olvasni. A ket haboru kozotti korszak egyik fontos iskolatipusa volt a polgari, modosabbak szamara a gimnazium, a szocialista rendszere pedig a szakmunkaskepzo. Az erettsegizo szakmunkasok, bar mindenki tudta, hogy sem a felkeszftesuk szinvonala, sem a bizonyitvanyuk altal igazolt tudasuk erteke nem azonos a szakkozepiskolakbol es a technikumokbol kikerult fiatalok tudasaval, megis tdmegevel jutottak be a foiskolakra es az egyetemekre. Szandekosan hagytam ki a gimnaziumokat az dsszehasonlftasbol, mertoda nem mindig a legjobb kepessegu gyerekek mentek. Micsoda ellentmondas! Csakhogy rejtve mar akkor is ervenyesultek a piacgazdasag elvei, hiszen az iskolavalasztas a szuldkon mulott, akik ugy gondolkodtak, hogy mielobb legyen a gyerekuk kezeben egy szakbizony ftvany, mely olykor jobban fizetett allast biztositott, mint a mernoki diploma. Aztan ha volt a gyereknek kedve hozza, elvegezhette a foiskolat is, ha maskepp nem, munka mellett, pusztan presztizsbol, hogy a beosztottai mernok urnak szolitsak. Ez ugyanis nem hivatalosan kijart. Ha nem is figyelunk ra, eszre kell vennunk, hogy az utobbi evekben tortent valami. Az alapiskolak kituno tanuloi vagy gimnaziumba vagy kereskedelmi szakkozepiskolaba jelentkeznek, viszont szakkozepiskolakba joval kevesebben, mint azelott. A szakmunkaskepzokbe peidg azok a gyerekek mennek, akik mar eleve tudjak, vajmi keves eselyuk lesz majd a munkaba allasra. Nem is tudjak, hogy kit karhoztassanak erte. Persze nemcsak az o helyzetuk tunik kilatastalannak, pillanatnyilag szinte minden fiatale. Hogy mi lenne a remenyt add cselekves? Egy tisztan megrajzolt, korszeru gazdasagi modelire epulo iskolaszerkezet felepftese. Halaszthatatlan feladat!-ysmondta a parades musort vezeto bemondo: nem lesz ingyen cipoosztogatas, sot meg kedvezmenyes arak sem. Megis mindenki latni akarta, mit hozott a „cipoki raly“. Aztan legtobben lattak, es csalodottan tavoztak. Mert ugyebar a nagykdzdnseg elsosorban nem a minoseget nezi, hanem az arcedulat. S bizony, a legtobb divatos cipo mellett negyszamjegyu osszeg lathato. Szoval Bata visszatert, miutan meghodftotta a vilagot: 65 orszagban tobb mint hatezer boltban arusftjak a nevevel jelolt markas labbeliket. Immar Szlovakiaban is. Tervei szerint a fovaroson kfviil hat vidSki varosban is szeretne uzletet nyitni. Mert ugy latszik, maig idoszeru a harmincas evekben tett kijelentese: „Az emberiseg fele mezftlab jar. Ebbol is lathatjuk, hogy ezidaig milyen keveset tettunk, s hogy rank, cipeszekre meg milyen nagy munka var.“ D.T. Kfvancsiskodok vagy vasarlok? (a szerzo felvetele)
