Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-10-10 / 17. szám

A varos unnepe lehetett volna Majd huszesztendds kitarto kilincseles utan -1996. szeptember 27- en - a Somorjai Miive­­szeti Alapiskola hiva­­talosan is felvehette Nemeth-Samorinsky Istvan nevet. Hogy ki is volt Nemeth- Samorinsky Istvan? Nevet - ele­­teben - ismerte es tisztelte a szukebb patria, a somorjaiak es a pozsonyiak, de hire mar fiatal koraban is hatarokon tul szar­­nyalt; mara viszont mintha egy kicsit megkopott volna... Pedig meltatlanul banunk vele, ha a szaz esztendeje Somorjan sziile­­tett zeneszerzorol, zongoristarol, orgonistarol es karvezetorol, zene­­pedagogusrol feledkeziink meg. Elevenitsuk csak fel roviden eletut­­jat, mint ahogy ezzel kezdte az iin­­nepi szeminariumot dr. Michal Palovclk, aNemeth-monografia iro­­ja. Tehat: 1896. szeptember 29-en latta meg a napvilagot a somorjai ta­­nito es tanitono fiakent. Pozsonyban erettsegizett a Klarisszaknal. Te­­hetsege kisgyermek kora ota nyil­­vanvalo volt, tobb hangszeren - zongoran, orgonan, hegediin - jat­­szott. Igy talan termeszetesnek is ve­­heto, hogy tanulmanyait a buda­­pesti Zenemiiveszeti Foiskolan kezdte meg, s egesz eletere kihatott, hogy Bartok Bela tanitvanya lehe­­tett, de tanitotta Weiner Leo is. Azonban a haboru az 6 eletebe is be­­leszolt: bevonultattak. Repiilo­­hadnagykent ketszaznal tobb ballo­­nos felderito repiilesben vett reszt. Tanulmanyait termeszetesen csak a haboru utan fejezhette be, 1924- ben szerzett tanari oklevelet Becs­­ben, F. Schmidt mesteriskolajaban. 1921-ben valtotta fel Albert Sandort, s lett a pozsonyi dom orgo­­nistaja. A ket haboru kozotti idoszakban boven kivette reszet a pezsgo pozsonyi ze­­nei eletbol: a Toldy Kor ferfikarat, majd husz even at a Bartok Bela Dalegyesuletet vezette. El­­sosorban Bartok es Kodaly miiveit nepszeriisitette, amivel oriasi szolgalatot tett. A varosi zeneiskola zenetanara, majd az Alla­­mi Konzervatorium pro­­fesszora lett, 1949-tol pe­dig a pozsonyi Zenemuve­­szeti Foiskola docense. Szamos zemepedagogust, eldadomiiveszt, zenekriti­­kust nevelt fel. Az eloado­­muveszek koziil dX Helena Gafforovat emlitenem, aki az iinnepi koncerten Nemeth-Samorinsky Szlovak rap­­szodiajat adta elo aNemeth-iskolat jellemzo lendiilettel. A mester ma­­ga is koncertezo muvesz volt, kozel haromszaz onalld zongora- es orgo­­na-, valamint kamarakoncerten sze­­repelt, s nemcsak idehaza, Magya­­rorszagon, Ausztriaban koncerte­­zett, hanem pl. Svedorszagban es Lengyelorszagban is nagy sikert aratott - a kritikusok szuperlati­­vuszokban irtak rola. Zeneszerzo­­kent is sikeres: egyhazi miiveket, nepdalfeldolgozasokat, korusmii­­veket irt, de pl. Ady-verseket is megzenesitett, vonosnegyest, szim­­fonikus koltemenyt is alkotott. Szer­­teagazo tevekenyseget nehezIenne nehany szoval osszefogni... A bevezetoben emlitettem, hogy majd huszeves kilincselesbe telt, mire sor keriilhetett a nevado iin­­nepsegre. A „kilincselest“, intezke­­dest, kervenyezest, levelezest Hwt/ekigazgatdno kezdte nem sok­­kal Nemeth-Samorinsky 1975-ben bekovetkezett halala utan. 6 meg szemelyes ismeroje volt a mester­­nek, aki tobb alkalommal is jart az akkori zeneiskolaban; Ginzeri Ing­­ridnek, a jelenlegi igazgatononek adatott meg, hogy az iskolaiigyi mi­­niszterium kepviseldjetol atvegye a nevhasznalatrol szolo hivatalos dek­­retumot azon a szeminariumon, me­­lyet Berger professzor, zenekritikus vezctett, s amclyen a mar fentebb emlitett dr. Palovdik ismertette Nemeth-Samorinsky eletutjat, valamint jelen volt es aposara emlekezett Slovak karmester ur is, valamint leanya: Kamila Magalovd-Slovakova szinesz­­no is. De szeretettel beszelt tanitdjarol nehany jelenlevo tanitva­nya is (Reiterova, Szamakova). Az iinnepseg a zeneiskola bejarata mel­­lett elhelyezett dombormu es emlek­­tabla leleplezesevel folytatodott, majd megnyitottak a nyilvanossag elott a Nemeth-Samorinsky­­emlekszobat, melyben tobbek ko­­zott ott all a zeneszerzo gyonybruszep zongoraja is, s a volt tanitvanyok ordmmel ismertek fel az elotte allo ket szeket. A kilenc­­venedik eve fele kozeledo Schleicher Laszlo, aki magas kora ellenere egyediil, autobusszal er­­kezett volt kollegaja emlekiinnepe­­re - a relikviak tiizetes es lazas vizsgalataba kezdett. Meghato lat­­vany volt... Az iinnepi hangverseny nagysze­­riien sikeriilt, Nemeth-Samorinsky, Suchon es Vavrinecz miiveit He­lena Gafforova, Robert Szilcs ope­­raenekes, Viktor Simcisko hegedii­­miivesz, valamint az Ifju Szlvek enek- es zenekara tolmacsolta Karaba Gyula vezenyletevel. Az emlekiinnep tarsrendezoi a Csalld­­kozi Nepmilvelesi Kozpont, vala­mint a Megbekeles Alapitvany volt. A gazdag miisor csaladias hangu­­latban telt, talan egy kicsit tul csa­­ladiasban is. A hatoras rendezve­­nyen alig szaz nezd-erdeklodd for­­dult meg, beleertve a nyilvan kivezenyelt zeneiskolasokat is. Ta­lan az egesz varos unnepe lehetett volna ez a nevado iinnep, ha nem „szelso nap“, pentek delutan rende­­zik meg, ha nem epp akkor iilese­­zik a varosi onkormanyzat kepvise­­lo-testiilete - ami miatt csak Babej polgarmester es kozvetlen munka­­tarsnoje tehette tiszteletet a rendez­­venyen -, ha Somoija egyebkent aranylag szeles kulturretege atlepi sajat arnyekat, s azt tartja szem elott, hogy sajat sziildttenek szolt az unneples... SZOKE EDIT (a szerzo felvetelei) 12

Next

/
Thumbnails
Contents