Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-10-10 / 17. szám

Kie legyen az iskola

Mielott a kerdesre megprobalnank valaszol ni, elobb azt kellene kerdeznunk, ma kie, s akkor elkezdhetnenk sorolni, vannak nalunk allami, egyhazi es maganiskolak. Nyomban hozzatehetnenk, hogy lehetnenek alapftvanyi iskolak is, s akkor tel - jes lenne a fenntartok lehetseges halozata. A rendszervaltas elott, s azt kovetoen egy rovid ideig sokan ugy veltek, a fenntartoi pluralizmus gyokeresen megvaltoztatja az iskolakat. Persze senki sem fogalmazta meg pontosan, milyen valtozasokra gondol. Azota kiderult, hogy a csekely szerkezeti atalakulason kfvul, mint peldaul a nyolcosztalyos gimnaziumok letrejotte, szinte semmilyen elorelepes nem tortent, ha csak azt nem tekintjuk annak, hogy a fenntartoknak mint iskolairanyftoknak az elvarasai a vilagnezeti nevelest illetoen kisse elteroek. Nemelyek ugy velik, egyes fenntartok eseteben a tanulok teljesftokepessege is megvaltozott. Ezt azonban hitelt erdemloen senki sem merte fel. A fenntartas, iranyftas es ellenorzes kerdeseben a legtobb megoldasra varo problemat es feszultseget a kompetenciak tisztazatlansaga okozza. Rengeteg az ellentmondas a torvenyekben. Hogy csak egy peldat emlftsek, az igazgatok latszatra szinte teljhatalommal bfrnak, s ugyanakkor teljesen vedtelenek is. A tanfelugyelok es a hatterintezmenyek dolgozoi tovabbra is foly tatjak tobb evtized alatt megszokott latszattevekenysegiiket, tan annyi kulonbseggel, hogy mar nem tartjak annyira rettegesben a pedagogusokat, mint azelott. Ami viszont igen nagy visszaeses, a regi egyseges munkatervek helyett nem keszultek, tehat nincsenek pedagogiai programok, melyek nevelesi celokat hataroznanak meg. Azt is mondhatnam, bsztbnos rutinmunka folyik az iskolakban. Hogy leteznek allamilag eloirt tantervek, mit sem valtoztat a helyzeten. Alljanak elrettento peldakent elottunk az elmult evtizedek tervteljesito szokasai, melyek nemcsak a gazdasagi-politikai rendszert vittek csodbe, hanem vele egy utt annak „felepitmenyet“ is, mely ugyancsak tervutasitasos alapon mukdddtt.

A pedagogusok zome es a politikusok nemelyike is erzi, hogy baj van az iskolakkal, ezert ujabb es ujabb atrendezeseket surgetnek. Vannak, akik nyiltan kovetelik, hogy az iskolak fenntartasi joga az onkormanyzatoke legyen, amit csak helyeselhetunk, hiszen senki sem ismerheti jobban a helyi iskola fenntartasaval jaro gondokat, mint a helybeli lakossag. Senki sem lehet erdekekeltebb abban, hogy a telepulesnek jol mu'kddd iskolaja legyen, mint eppen ok. De vaion kik azok a tobbesszamu harmadik szemelyek konkretabban? A kepviselok vagy a polgarmesterek? Nem biztos, mert csak abban az esetben gondolhatunk rajuk, ha hozzatartozoik altal kotodnek az iskolahoz, nem pedig hivatali kotelessegbdl. Akkor valik e problema szembetunove, ha a telepulesnek tobb iskolaja van. Tehat igen meggondolando, hogy a fenntartoi jog, illetve kotelesseg, milyen jogkort vonjon maga utan. Vannak, akikiranyitoiesdonteshozatalijogokatemlegetnek, csak ugy altalaban. Ha igy valosulna meg az iskolak un. transzformalasa, az iskolak csoborbdl vodorbe kerulnenek, mert tovabbra is idegen akarat vegrehajtoi maradnanak, s a sokat emlegetett szfnvonalemeles helyett fokozddna a passzivitasuk. Mint eddig is es ma is, tetemes hanyaduk csak azt a munkat vegezne el, ami kotelezo. Hogy fellendules valdsuljon meg, ahhoz bizalom kell. Bizalom a szakember irant, aki jogosftvanyat foiskolan vagy egyetemen szerezte meg, ezert feltetelezheto, hogy kepes megfogalmazni szakmai elkepzeleseit munkaja hatekonysaganak novelesere, s inkabb olyan koordinatorra van szuksege, aki terveit kepes osszehangolni a kartarsai terveivel, mintsem teljhatalmu fonokre, akik naponta megmondjak, rosszabb esetben meguzenik neki, hogy mikor mit tegyen es hogyan.

Ne felejtsuk el azt se, hogy a tarsadalom akarva-akaratlan sodrodik a piacgazdasag fele, ezert olyan torvenyszeru mechanizmusok hatnak az intezmenyekre, melyek nem viselnek el erdekidegen beavatkozasokat. Egyre tobb jel mutatja, hogy a szuld kliensse, ha ugy tetszik, megrendelove valik fokozatosan. Raebred arra, hogy az iskola kepessegfejleszto munkaja feltetelezi gyermeke majdani boldogulasat, s neki mint teljesjogu allampolgarnak, mindennemu feltetelek ndlkiil, beleertve nemzeti hovatartozasat is, joga van arra, hogy e tarsadalmi szolgaltatas gyermeke szellemi kepessegeit a leheto legjobban segftse kibontakozni, mikozben a csaladi nevelessel parhuzamos legyen neveloi rahatasanak egesze. Egeszseges szolgaltatoi es megrendeloi viszony nem turi el a neveloi feladatok onkenyes atruhazasat, ezert fbldsleges az eddigi gyanakvo, pusztan elofteletre epulo aggodalom, a „mi lesz, ha...?“ jellegu kerdesek feltevese. Az erdekegyeztetes rdszben bizalom kerdese is, am hogy ne valjon olcso alkudozassa, megfelelo szabalyozokra lesz szukseg. Ez pedig nem mas, mint egy olyan demokratikus elvekre epu- 16 iskolatorveny, mely vilagosan koriiIhatarolja a gyermekek, a sziildk, a pedagdgusok es az iskolafenntartok jog- es feladatkoret. E tbmbr felsorolas adja meg a valaszt a cfmben feltett kerdesre, amibol pedig torvenyszeruen kovetkezik, hogy a donteshozatali jogokat a megnevezettek kdzott kell aranyosan, az erdekeiknek megfeleloen megosztani. Nyilvanvald, hogy a gyermek jovdjeert senki sem drezhet nagyobb felelosseget, mint a szuld. Eleve gyanus, ha valaki az erdekvedo pozaban probal tetszelegni, mondvan, o jol tudja, masoknak mi felel meg. Tapintatlanul gyamoltalannak belyegez meg ertelmes embereket, bizonygatva, hogy kiilso iranyftas nelkul keptelenek boldogulni.

Az iskolanak torveny altal kell megadni a lehetoseget belso rendszerenek felepftesere es fejlesztesere. Erre van szuksege mindenekelott, nem pedig botcsinalta patyolgatokra, meg kevesbe katonas fegyelmezokre, netan mogorva felugyelokre.-ys-Eso erte es a munkanelkulisegbol adodo sok gond zuhataga Jan Luptak par\amenti alelnokot szeptember vegen a tiszacsemyoi varoshazan. Lengyel Zoltan polgarmester tajekoztatta a keleti vegekre erkezo vendeget a kisvaros polgarainak mindennapjairol, gondjairol. Amint mondta, megftesese szerint, a hajdani, nagy volumenu kereskedelmi forgalmat lebonyolito rakodoallomas ma is nagyobb figyelmet erdemelne a kormany reszerol.

A fogadas utan a helyi Munkasszovetseg megrendezte az „evszazad“ futballcsatajat Tiszecsernyo eleteben. A hazai es kornyekbeli dregfiuk gardaja a parlament munkaskepviseloivel merte ossze erejet, eliikon Jan Luptakkal, aki a

kozepcsatar posztjan szaladgalt. Mi tobb, az egyenlfto harmadik golt, egy kis segedlettel,

Az ^yszduLd'\Jutb(illcs(ituja

hogy kikialthassak a gyoztest. Vojtech Christov „segftsegevel“ (volt I. ligas, nemzetkozi jatekvezeto) a munkasok tobb buntetot ertekesftettek, igy ovek lett a dicsoseg, am a gazdagon megterftett asztalokat mar kdzosen urftettek le a tobbiekkel.

A Munkasszovetseg elnoke este lakossagi forumon talalkozott a helyi polgarokkal, vallalkozokkal, ahol megvitattak az egykor teljes foglalkoztatast biztosfto, ma magas munkanelkuliseggel kuszkodo helyseg lehetosegeit, jdvojet.

Jan Luptak megfgerte, hogy hamarosan idot kerit arra, hogy ujra ellatogasson Tiszacsernyobe egy kiadosabb,beszelgetesre, melyrol a parlamentben tajekoztatna kepviselotarsait.- d. varga - (a szerzo felvetele)

o rugta. Mivel a merkozes 4:4-es dontetlennel vegzodott, buntetorugasokra kerult sor,