Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-09-26 / 16. szám
Szekely borvizesek A mult szazad Erdelyenek nepeleteben jellegzetes es sokat emlegetett alak volt a borszeki asvanyvizet messze foldre szethordo szekcly borvizes. A XVIII. szazad vegen folfedezett kitund savanyuviz iranti erdeklodes a mult szazad derekan olyannyira fclfokozodott, hogy nemcsak a Gyergyoi-havasokban meghuzodo forras kornyeke epiilt ki jokora fiirdoteleppe, hanem a pa lack ozott borszeki asvanyviznek Erdelyen kiviil Magyarorszagon is nagy keletje tarnadt. A hiresse valt borszeki vizet a komyekbcli gyergyoi es marosszeki szekeres szekelyek juttattak el az orszag legtavolabbi reszeibe is. Errol a mult szazad derekan Orban Balazs a Szekelyfold lelrasa cimu hatalmas munkajaban a kovetkezokeppen emlekezett meg: „ Gyergyd tomor nepessege sziiksegletenekfedezesere ott van a tutajkereskedes, meg ott van a borszeki borviz, melyet ezer meg ezer szekeren hordanak szet az orszag minden zugaba, elannyira, hogy barmerre menjen is az ember, mindenutt latja azon egyszeru, primitiv, nyikorgo szekereket, melyeknek alacsony gyekeny ernyoje alatt dsszezsngorodva ill szerenyen a szekely:fel orszagot bebarangol hazulrol feltarisznyalt szalonndn elodve; furge kis lovait a kopar avaron taplalva, addig tiirve, nelkulozve, mig arucikkenek, a nagyra becsiiltszekely nektarnak vevojere akad, ekkor gabonat veszen arabol, mit haza szallitvan, meg kap idot arra is, hogy fbldjet megmiivelje. Aztan ismet ernyoje ala buvik, hogy Borszeken megtoltott iivegeitforgalomba hozza.“ Hat-nyolc ut vasalatlan szekeren Sokaknak cz a foglalkozas volt megelhetesuknek az alapja, hiszen a birtoktalan, fold nelklili szekeresek kora tavasztol keso oszig - amfg a fagyok be nem kbszbntbttek - hat-nyolc utat is megtettek, egyegy alkalommal 200-250 iiveget rakva fel jellegzetes szekereikre. A forraskutnal levo toltoallomas raktaraibol megvasarolt es lepecsetelt iivegeket hosszu fenyoladakban szorosan egymas melle fektettek, majd szalmaval gondosan betakartak, s cgy ujabb sort pakoltak rajuk. A borvizes olyan iigyesen tudta iivegeit elhelyezni, hogy a torekeny portekanak a leghosszabb uton sem esett bantodasa, pedig olykor meg nehany mazsanyi mas terhet is felrakott ra, no meg 6 maga is az iivegek tctejen hevereszett. A szeker kerekeit nem vasaltak meg, mcrt szerintiik azok a kovezett utakat nem alltak volna annyira, mint a fako, azaz vasalatlan kerek, amelynek falcait (talpreszeit) - ha elvasott - egy ora alatt ujra csereltek. De a vasalatlan nem is razott annyira, mint a megvasalt kerek. A lapos oldalu szekerre borulo, felkor alaku gyekenyfedel pedig a szallitmanyt es a fuvarozot egyarant jol vedte a Nap hevetol es az esotol. Allando vevokbr, emelkedd arak A borvizes szekereseknekjobbara allando vevokoruk alakult ki a vendeglosdk, a kereskedok es a vagyonosabb polgarok szemelyeben. Nekik nagyobb tetelben szallftottak az asvanyvizet, peldaul Szekelyudvarhelyre, Marosvasarhelyre, Kolozsvarra, Gyulafehervarra, de meg Debrecenbe, Szolnokra, Pestre is, sot akadt, aki Becsbe is eljutott. A borvizes addig haladt megszokott utvonalan, anu'g arujan az utolso palackig tul nem adott. A sajatos alaku borvizes palackokat- a borszeki iiveghuta gyartotta - a vfzzel egyiitt eladta vagy becserelte. S minel tavolabbi helyrc szallitotta a borvizet, az arat egyre jobban megemelte: othat napi jarofoldnyi tavolsagot megteve mar a haromszorosat kerte a helybeli amak. Ennek a jellegzetes vandorkereskedoi tevekenysegnek azonban a mult szazad vegere - a vasuti szallitas es a nagykereskedelem kiterjedese miatt- hirtelen vege szakadt, s ma mar csak az egykori lefrasok orzik a szekcly borvizesek emleket. (Az ET nyoman) Ipolysag Fo terenek fai folemagasodikaMariaszobor, a Szeplotelen Istenanyat abrazolo szobor.Azipolysagiaka jcirvdnyos betegsegek - a pestis es a kolera - megszunbsenek emlekere allittattak 1858- ban, brok halaul. Errol tanuskodik a szobor talapzatdn elhelyezett tabla is. Az Istenanyat abrazolo szobor mondandojarol nem sokat tudhat a varoson athalado vandor; igy voltam ezzel en is. A Honti Lapokat hivtam segitsdgul, ime a szd szerinti idezet: „Az oszlopfo feddlapjan, az abakuszon van az Immaculata 3 mdter magas szobra, amint finoman rajzolt vondsaival nezi az alatta elterulo Vcirost. A fej feletti femkoronat tizenegy csillag diszfti. A Madonna egy sajat farkaba harapo klgyoval korulvett fbldgdmbbn all, melyet a felhold kef kis sarldresze ovez. Ez a Maria-abrazolasaXV. szazadban terjedt el. Szimbolikus ertelme: a Mennyek Kirilynbje szentfia,JezusKrisztus altal megtori a vilagban a satan hatalmdtd Danis Ferenctol, az ipolys&gi Honti Muzeum igazgatojatdl tudtam meg, hogy a nyolcvanas evek masodik fertalyaban a szobrot restauraitak ugyan, de sajnos szakszerutlenul. Jobb left volna talan, ha hozza sem nyulnak-gondolom magamban mivel a patinas Maria-oszlop iijboli felujftasa kozel egymillidba kerul majd. Ipolysag honatyai ugyanis elhataroztak, hogy a Maria-emldkoszlopot hamarosan restauraitatjak... II. A nyitrai Mariaszobor ujraszentelese Nagyboldogasszony Anyank napjara esett. Sorsa az ipolysagi Mariaszoborral annyiban azonos, hogy a kolera megsziinesenekemlekere ailitottak 1882- ben. Az ujonnan feiaih'tott szobor talapzatan viszont csak az olvashatd, hogy Roskovanyi Agoston nyitrai piispok restauraitatta. A Maria-szobor eredetileg is a Szinhaz teren (a mai Svatopluk tdr) ailt, innen tobb alkalommal eltavoh'tottak, de szerencsere atveszelte a hanyattatast, es most mar teljes szepsegeben ekesfti az uj szinhaz, posta es a varosi miizeum (Lyka haz) kozti teret. A nyitrai Maria-szobor ujraszenteldset Korec biborosatya vdgezte. Beszedeben hangsulyozta, hogy az osregi Nyitran mar ezerszaz esztendeje meghonosodott avails es a hit, amely kiailta az idok keserves probait. Az ujonnan felavatott, gyermeket karjan tarto Madonna-szobor az emberekben elmelyult hitet es remenyseget szimbolizaija. Arpo (A szerzo felvetelei) Gyergyoi borvizesek
