Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-09-26 / 16. szám

NE DUGD EL A VIDEOT! hi utobbi Svekben egyre gyakrabban keriil szoba a gyors meggazdagodas le­­hetosbge, illetve az arrol valb abr^ndoz^s... Vi­­szont a kozel 41 000 lako­­su kiralyhelmeci korzet 3463 csatedjSban az ab­­r£ndozds helyett mara mar inkabb a szocialis segely kerult kezzelfogha­­t6 kozelsSgbe. A helyzet komolysagat illusztralja peldaul az al£bbi ket adat is: mig 1991-tol majdnem 400 csalad allando jelleg­­gel szedi ezt a bizonyos segelyt, csak 1995-ben 1742 csaladot vettek ujonnan nyilvantartasba. Alakossag 10%-at kitevo kozel 4100 roma szarma­­zasu lakosbol kb. 3100 a tamogatast tunteti fei egyetlen beveteli forrasa­­kent. Ripcsu Rudolfot, a Terebesi Jarasi Hivatal szocialis osztalyanak ve­­zetojet kerdezem tovabbi reszletekrol.- Bar a hivatal kuldetese nagyon szeles koru, csak a torveny altal adott keretek kozott mozogva vegezhetjuk munkankat. Ennek ertelmeben a csa­ladok, egyenek szocialis helyzetet erin­­to problemakkal foglalkozunk. Konkre­­tan a gyermek- es csaladvedelemmel, anyagi juttatasokkal, 1994-tol a csala­­di segelyek fizetesevel - mindazoknak, akik csak szocialis segelybol elnek valamintoregek- es egeszsegkarosul­­tak juttatasaval is foglalkozunk. De ezen belul, termeszetesen, rengeteg mas tennivalonk is van.- Nyilvan nagyon nehez roviden osszefoglalni egyilyen terjedelmes te­­vekenyseget. Megis, azt talan el lehet mondani, hany embert erint a hivatal munkaja, es mennyibe kerul mindez az allamnak?- Korzetunkrdl szolva termeszete­sen pontos adatokkal tudok szolgalni. A juttatasi szakaszon - tehat ahova penzt fizetunk - 3463 csalad, illetve egyen szerepel a nyilvantartasunkban. Ebbol 1742 csalad csak szocialis jut­­tatasbol el, es ez a szam csak akkor igazan megdobbento, ha kiszamitjuk, hogy atlagban ottagu csaladokrol van szo! Igy mar az erintettek szama kozel kilencezer! Ehhez meg hozzavehetjuk a gyermek- es csaladvedelem katego­­riajat - ide az elvalt csaladok, egyediil elo szulok ertendok ujabb nyolc-ki­­lencszaz esetet vezetunk. Ami a penzt illeti, mig 1991-ben 3 millio koronatfi­­zettiink ki, 1995-ben ez a szam mar 71 millio volt!- Mi a helyzet a romakkal?- Van egy olyan altalanosan elter­­jedt nezet, hogy a romak joval tobb penzt kapnak, mint a nem romak. Ez latszolagos dolog, hiszen a romak al­­talaban sokgyerekes csaladokban el­­nek, igy a letminimum kifizetese is sok- A szocialis segelyrol - Ripcsu Rudolffal nak tunik, mert magaban foglalja a megelhetes es lakasfenntartas kiada­­sait is. A lakasfenntartasra szant ossze­­get csak abban az esetben fizetjuk, ha az illeto rendezi is a szamlait, tehat vil­­lanyt, lakbert, hazadot stb. fizet. Aki vi­­szont ezt nem tudja igazolni, az csak a letminimumot, azaz a megelhetesre szant osszeget kapja meg. Megemlitenek meg egy rosszhisze­­mu nezetet, miszerint osztogatjuk a penzt. A szocialis szferaban minden esetben a csalad bevetele a kiindulo­­pont. Ez a meghatarozoja annak, hogy egy csaladnak mikor adhato tamogatas es mikor nem. Tehat egy tfztagu csa­ladot veve alapul: ott a bevetel a gyer­­mekgondozasi segely, a csaladi potlek. Ha atlagban 600 koronat szamolok egy gyerekre, akkor nyolc ggyereknel mar 4800 Sk-t kell kimutatnunk bevetelkent, ennyi fut be a csaladhoz. Mi ezt az osszeget egeszitjuk ki annyival, hogy a csalad elerje a letminimumot.- Ezekben az esetekben a gyerekek a legerintettebbek. Van-e valamifele biztosftek arra, hogyezapenz valoban eljut a gyerekekhez, es a szulok nem hasznaljak masra.-Sajnos, elofordulnak ilyen esetek, es epp ezt elkerulendo szigoritottuk meg az ellenorzeseket, bar az ilyesmit nagyon nehez ellenorizni. Jonnek a jelentesek, hogy bizonyos gyerekek csavarognak es innen-onnan szedik ossze az ennivalot, kukakban matat­­nak, gyujtogetnek. Mi ennek kikuszo­­bolese erdekeben tizenhat dolgozot vettunk fel kozhasznu munkara, akik­­nek az a dolguk, hogy a terepen, 34 kozsegben ellenorizzek azon csala­dok eletvitelet, akik szocialis segelyt kapnak. Ezen tul megkoveteljuk es igazoltatjuk a rendszeres iskolalato­­gatast. Amennyiben ezt a szulo elmu­­lasztja vagy a pedagogustdl olyan in­­formaciokat kapunk, hogy a gyerek gyakran es igazolatlanul hianyzik, egy­­szeri frasbeli figyelmeztetes utan leal­­li'tjuk a szocialis segely folydsitasat. Ezenkivul alkalmazzuk azt a modszert is, hogy a szulo szocialis tamogatasa­­bol kifizetjuk a gyerek iskolai etkezte­­teset. Ezzel elerjuk, hogy a gyerek is­­kolaba jarjon, es legalabb napi egyszer meleg etelt fogyasszon.- Nagyon sokszor hallani megjegy­­zeseket - es nemcsak roma csaladok­­kal kapcsolatban hogy nem egeszen tudni, minekalapjandonta hivatal a ta­­mogatasrol, illetve a tamogatas nagy­­sagarol. Lehet itt egyaltalan „igaz­­sagos“ elosztasrol beszelni?- Ismetlem, a torvenyek a megha­­tarozoi annak, hogy kinek, mikor, mennyi jar. Ma mar sajnos nemcsak alap- es kozepiskolai vegzettsegueket erint a dolog, hanem foiskolai vegzett­segueket is, akik addig szerzett, szo­­lid korulmenyeket biztosito lakasuk­­ban elnek. Elterjedt az a tevhit, hogy gyorsan el kell rejteni a videot, a szatelitot, a draga szonyeget, mert az emberek valamifele pontozastol fel­­nek. Rendki'vul teves nezet! Semmife­­le pontozasos modszer nines, es sen­­ki sem kfvanja a csaladtol, hogy elad­­jon barmit is azokbol a javakbol, amit meg akkor szerzett, amikor munkavi­­szonyban volt. Mert gondolkozzunk lo­­gikusan: ugyan milyen idore tud­­na megoldani egy csalad anyagi helyzetet, ha el­­adna peldaul a vi­­deojat? Egy otta­­gu csalad, tegy uk fel, harom evvel ezelott vett egy vi­­deot, kozben be­­zartak mindket kereso uzemet, munkanelkuliek lettek. Ugyan mennyi ideig el­­nenek meg a hasznalt video arabol a mai arak mellett? Egy ho­­napig? Terme­­szetesen figye­­lembe vesszuk, milyen kbriilmenyek kozott el az adott csalad. Nyilvan mas­­keppen bfraljuk el azt, amelyik tisztan, rendezett korulmenyek kozott el, es maskeppen azt, ahol a mosoporrt nem is ismerik...- Emlitette a torvenyek adta leheto­­seget... mennyire fernek ebbe bele a rendkiviili esetek?- Kiveteles, rendkivuli esetek mindig adodnak, s ha elofordulnak a hivatalon belul csoportosan, csoportokban fog­lalkozunk veluk, es egyutt vitatjuk meg, mikent lehetne segfteni. Ilyen esetben egeszen mas szemmel nezzuk a csa­­ladokat, akik atmenetileg nem tudjak a problemajukat megoldani.- Tudna esetleg konkret esetet em­­liteni?- Termeszetesen. Ahhoz, hogy va­­laki szocialis segelyt kapjon, tobb fel­­tetelnek kell megfelelnie. Az elso felte­­tel: a csalad nem rendelkezik olyan be­­vetellel, amellyel biztositani tudja a megelheteset. A masodik: ha mind­­ketten munkanelkuliek, akkor nyilvan­tartasba kell, hogy kerliljenek a mun­­kaiigyi hivatalnal. Egy fiatal hazaspar­­ral tortent meg, hogy mind a ketten otthagytak a munkahelyuket. A munkal­­tato mindkettojuket becsapta, felreve­­zette, ugy engedte el oket, hogy ok ma­­guk kertek az elbocsatasukatIA mun­­kaugyi hivatal termeszetesen nyilvantartasba vette oket, am egy fil­ler tamogatast nem kaphattak, hiszen a torveny kimondja, hogy olyan egye­­neknek, akik munkahelyuket sajat ke­­relmukre, nyomos ok nelkul hagyjak ott, semmifele segely nem folydsithatd!

Next

/
Thumbnails
Contents