Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-30 / 14. szám
nebjegp fjtetoriaja E kis kartya az emberek kapcsolatteremtesenek regi eszkoze, hogy nemcsak feltalalojarol, hanem meg megjelenesenek a kezdeteirol sem igen beszelhetunk. Annal kevesbe, hiszen mar a termeszeti nepeknel letort agakkal, kulonfele formakba rakott kovekkkel jelzett uzeneteit — „itt jartam!" — is ilyen „vizitkartyau-nak tekinthetjuk. A szoban forgo papirdarabok mai formajanaka romaiak hasznalta schedula gratulatoria—a „gratulalo cedula" — mar sokkal kozelebb all. Papiruszszeletkek voltak ezek, s jokivansagokat kuldozgettek rajtuk. Az ujkor elejen a pereg rinalo—a kulfoldi egyetemeket latogato—diakok koreben tu'nt fel ismet az „osnevjegy. Az o kedvenc utitarsuk volt a baratok konyve, a liber amicorum. Ures lapokbol allott ez, s azok bejegyzeseit foglalta magaban, akikkel a peregrinalok utjuk soran osszeismerkedtek, baratsagba keveredtek. A belejuk ragasztott „nevjegyek“ ugy kerultek a kotetekbe, hogy peldaul borozgatas kozben felfrtak a cimborak nevet, cimet, s ezt a „fecnit“ aztan beleerosi'tettek az albumokba. (Egyebkent igy — „album“-nak — nevezteke konyveket.) Francia „talalmany“ A mai ertelemben vett nevjegy hasznalata az 1700-as evek elejen Franciaorszagban kezdodott, s csakhamar a kornyezd orszagokban is elterjedt. 1730 tajan mar Olaszfoldre is eljutott. Eleinte nem allt masbol, mint egy cedulara kezzel feli'rt nevbol. De aztan elkezdtek azokat a nyomdai uton keszulo, diszes metszetekkel ekesitett lapocskakat osztogatni, amelyekre eleinte kezirassal, kesobb nyomtatassal kerult ra a nev. A klasszi kus—javareszt al I egori kus — abrazolasokra mind gyakrabban hirdeteseket is nyomtak. A XVIII. szazad derekara mar elesen elvalt egymastol az uzleti es a tarsadalmi rendeltetesu nevjegy. Formaja a francia forradalom idejen nemileg leegyszerusodott. 1796 utan pedig megjelentek a dombornyomassal keszult kar-A nevjegy — vagy mint nagyapdink neveztek, a vizitkdrtya — manapsag igencsak elterjedt. Az uzleti eletben es a kulonfele foglalkozdsi korokben szinte nelkulbzhetetlen, de a magdneletben is nagy divat. tyak, megpedig egyszeru klasszikus keretben, tehat meg mindig diszitve. A dombornyomas meg tokeletesebb lett. A diszites — olykor kezzel csinaltak ezt— tovabb folytatodott, a noi nevjegyeken pedig feltunt a papircsipkes keretezes. A nok altalaban nagyobb nevkartyakat hasznaltak, mint a ferfiak. Gyasz idejen olykor fekete szinu kartyat kuldtek: ezen feheren viritott a nev. (Kesobb ilyenkor csak fekete keretet alkalmaztak.) A nevjegykeszites technikaja, a kuldes „szertartasa“ az idok folyaman meg tovabb finomodott. Egyre elesebben elvalt egymastol a tarsadalmi rendeltetesu meg az uzleti kartya. Az elobbi egyre kevesebbet mutatott; a legeldkelobbeken csak a nevet tuntettek fel, s ezek rezmetszessel keszultek. Az utobbit pedig nyomtatassal sokszorositottak, s minel tobb uzleti jellegu kdzlendot zsufoltak ra. Lassacskan kialakult a nevjegy mai kepe. Ez, ha szemelyre szol, alul jobb oldalra kerul rajta a lakascim es a telefonszam, a bal oldalra pedig a munkahely es annak a telefonszama. A nev altalaban kozeputt helyezkedik el. Az egyik sarkat felhajtottak Lassuk, hogyan hasznaltak e kis papirlapokat! A latogatotol — tanu erre sok-sok torteneti targyu szi'ndarab es film — az inas vagy a komornyik vette at a vizitkartyat, s fgy jelentette be uranak a vendeget. Szokassa valt — fokepp, ha a hazigazdat nem talaltak otthon, mintegy a latogatas tenyet bizonyitva —, hogy a kartya egyik sarkat behajtottak. A jobb also sarok meggyurese: szemelyes latogatas. A jobb felso saroke: gratulacio. Igy az angol modi! A franciak ezekre a eelokra betuket hasznaltak. A mult szazad masodik feleben szamos kiadasban megjelent A pesti muvelt tarsalgo cimu illemtan igy ir errol: „Ha az illetot nem talaljuk otthon, ilyenkor szukseges nevjegyunket ott hatrahagyni, melyen finom papirra nyomva neviink s rangunk all. Irott nevjegyek nem illok. Hogy a latogatas celjatis kijeloljuk, annakminosege szerint kezdobetukkel eliink, peldaul egyszeru latogatasnal: p. f. v. (pour faire visit), vagy magyarul 1.1. (latogatast teven) betukkel. Koszontesnel: p. f. (pourfeliciter), vagyu. t. (udvozletet tolmacsolando). Bucsulatogatasnal: p. p. c. (pour prendre cogne) vagy b. v. (buesujat veven). Bizonyos ugyben valo latogatas: a. (affaire) vagy u. (ugyben) betukkel. Ha magunk tesszuk a latogatast, a nevjegyet jobb sarkan behajtjuk. Kulonben egeszben kuldjuk azt el inasunktol; kozonsegesen udvozleseknel szokott ez tortenni, vagy hirtelen jovo utazasoknal, de rovid idore valo megerkezeskor is, oly helyeken, hoi magunkat nem jelentetni udvariatlansag volna." Ez a jotanacs nyilvan a kulfoldet megjart magyarok altal behozott szokasokat rogzi'tette. Idehaza ellenben mar azok sem voltak tisztaban a nevjegykuldes fortelyaival, akikrol azt mondtak: „a kisujjukban van a Knigge“. (Olykor—finomkodoan — „knidzs“-et emlegettek.) Ezzel a nemet Adolf Knigge hires muvere celoztak, amelyet 1798-ban egy bizonyos Kis Janos magyarra is lefordftott, megpedig ezzel a cfmmel: Az emberekkel valo tarsalkodasrol, vagy mikeppen kellessek minden rendbeli emberekhez magunkat ugy alkalmaztatnunk, hogy a vilagban boldogulhassunk. Ez a haromkotetes konyv egy evtized multan ujra megjelent, de ebben az illemtanban, amely hosszu idore megszabta a tarsadalmi erintkezes szabalyait, egytelen szo sem esik a nevjegyrol. A ket vilaghaboru kdzott a viselkedes targykoreben fokeppen Az Uj Idok illemkddexe cfmu, tdbbszor is kiadott konyv volt az iranyado. Ez mar reszletesen szabalyozza a nevjegy modjat is. „Cim- es telefonszam-hordozo“ Mai ertelemben e teren is sok mindent megvaltoztatott — fokepp a telefonbeszelgetesek es a taviratkuldesek segitenek a kapcsolatok felveteleben. Latogatasainkat manapsag altalaban elore megbeszeljuk, sot nem keves ugy unket szemelyes jelenletunk nelkul is elintezhetjuk. Kozeli baratok eseteben meg a jokivansagot vagy a reszvetet is kinyilvanithatjuk igy. Ha pedig eskuvon vagy mas jeles esemenyen nem tudunk megjelenni, disztaviratot kuldhetunk. A nevjegy ilyenforman mostansag mar csak igen kismertekben „vizitkartya“: inkabb lakcimunknek es telefonszamunknak gyakorlatias celu kozlesere szolgal. Ami ujdonsag vele kapcsolatban, az az, hogy a fekete betuk helyett kezdenek divatba jonni rajta a szi'nes nyomdai jelek. KELECSENYI GABOR
