Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-15 / 13. szám
Tiirelem es politikai erzek kell- On az elmult evtizedekben tobb olyan kozeleti tisztseget toltott be, hogy szemelyisege, tevekenysege sokakaltal ismert. Mondjon valamit olvasdinknak eddigi eletutjarol es jelenlegi tevekenysegerol.- Az egyetem elvegzese utan rbvid ideig tanarseged voltam a jogi fakultason. 1969-ben az allamjogi elrendezes folytan megalakult Szlovak Kormanyhivatalba kerUltem, ahol Dobos Laszlo miniszter titkarsaganak vezetoje voltam. Kesobb atkeriiltem a Kormanyhivatal jogi osztalyara. 1972-1982 kozott a CSEMADOK KB titkari, illetve fotitkari funkciojat tdltottem be. E tisztsegbol kifolyolag tagja voltam kiilonbozo kozponti allami es tarsadalmi szerveknek. A ket valasztasi idoszak leteltevel visszakeriiltem a Kormanyhivatalba, s 1987-ig ennek nemzetisegi titkarsagan tevekenykedtem. Ezt kovetoen palyazat utjan az egyetemre kerultem, ahol oktatokent mind a mai napig tevekenykedem. Fo munkateriiletem a kornyezetvedelmi jog.- On a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert orszagos elso alelnoke, munkaterulete az allamigazgatas es a nemzetisegi politika teriilete. Viszonylagfiatal kora ellenere sok komoly tapasztalatot szerzett a nemzetisegi jogalkotas terilleten is. Reszese volt tobbek kdzott az 1968-ban jovahagyott nemzetisegi alkotmanytorveny megalkotasanak. Mikent emlekezik az akkori idokre?- 1968-ban letrejott a CSEMADOK Kozponti Titkarsagan egy munkacsoport, amelynek feladatkore a nemzetisegi alkotmanytorveny elokeszitese, illetve az ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozasa a Pragaban mukodo kormanybizottsag fele. E munkacsoportnak titkara voltam. A csoport fdnoke dr. Szabo Rezso, a CSEMADOK KB akkori fotitkara volt, aki egyben a kormanybizottsag tagja volt. Ki is dolgoztuk a torvenyjavaslatot, mely kiterjedt a nemzetisegi elet minden teriiletere. Kellemetlen meglepeteskent ert benniinket az a hir, miszerint olyan dontes sziiletett a kozponti part- es allami szervekben, hogy a nemzetisegek helyzetet a foderacio szintjen nem reszletes, hanem csupan kerettorveny formajaban szabalyozzak, azzal, hogy a reszletes szabalyozast a ket koztarsasag torvenyhozo szervei hajtjak majd vegre. Az alkotmanytorveny valoban kerettorvenykent keriilt elfogadasra. A Szlovak Szocialista Koztarsasag, mint tagkoztarsasag letrejottet kovetoen a kormany mellett megalakult a Nemzetisegi Tanacs, amely szakcsoportok letrehozasaval es kiilonbdzo szlovak, magyar es ukran nemzetisegii szakemberek bevonasaval hozzalatott a nemzetisegi reszlegtorvenyek kidolgozasahoz. Ezeket a szakcsoportok ki is dolgoztak, elfogadasukra azonban szlovak torvenyhozas kereteben soha nem keriilt sor. Az a velemeny uralkodott el fokozatosan, hogy az elfogadott alkotmanytorveny kello alapot biztosit a nemzetisegi jogok gyakorlasahoz, s hogy a hangsulyt foleg arra kell helyezni, az egyes allami szervek alsobb szinten mikent valositjak meg az alkotmanytorveny altal garantalt kisebbsegi jogokat, illetoleg milyen felteteleket teremtenek ezek megvalositasa szamara.- Van nemi hasonlosag az akkori es a mostani helyzet kozott: nemzetisegi jogalkotasunkban akkor is, most is szinte a nullpontrol kellett elindulni. Mit csinalna most maskepp mint akkor?-Nyilvan van hasonlosag. Akkor is, s most is egyes vezeto politikusok azt hangoztatjak, hogy van megfelelo j ogi keret a nemzetisegi j ogok gyakorlasahoz. Feltek es felnek az altalanostol a konkretabb fele lepni. Pedig ez nagyon fontos. Hisz az 1960-as Alkotmany is garantalta nagy altalanossagban a nemzetisegi jogokat. Az Alkotmany 25. cikkelye kimondta, hogy az allam megteremti a sziikseges felteteleket a magyar, ukran es lengyel nemzetiseg fejlodesehez. Ez azonban a kesobbiekben kevesnek bizonyult, es az 1968-as Alkotmanytorveny, habar kerettorveny volt, sokkal reszletesebben szabalyozta a nemzetisegi jogokat. A Szlovak Koztarsasag Alkotmanyanak 33. es 34. cikkelye szinten tartalmazza a kisebbsegi jogokat, azonban ezek is ligymond keretszeruen vannak megfogalmazva. Ezert felettebb sziikseges egy reszletesebb torveny, amely az europai normaknak megfeleloen fogalmazza meg az alkotmanyos kisebbsegi jogokat, hogy az allampolgarok ennek ertelmeben ervenyesithessek jogaikat a mindennapi eletben. A mai koriilmenyek persze sok tekintetben eltemek az akkoriaktol. Egy kbzos negativ vonast azonban eszlelhetiink. Akkor is, s most meg hatvanyozottabb meretben jelentkeznek azok az erok, amelyek nyflt hadjaratot inditanak a nemzeti kisebbsegek ellen. Ez ellen tiltakoznunk kell, s ervenyt kell szerezni alkotmanyos jogainknak. Persze a hare modjat szerencsesen kell megvalasztani, hogy a kulturalatlan politizalassal mi magunk se szitsuk a nemzeti gyulolkodest, hanem tamogatokat szerezve igyekezziink kozos megoldasokat keresni. Ehhez nagy tiirelemre es politikai erzekre van sziikseg.- Tudomasunk szerint On masokkal ellentetben nem hive az onallo nemzetisegi nyelvtorveny megalkotasanak; azon van, hogy az altalanos nyelvtorvenyt egeszitsek ki olyan cikkelyekkel, amelyek biztositanak a nemzetisegi kozossegek nyelvenek egyenjogusagat, kozeleti hasznalatat. Megindokolna ezt a velemenyet?-Jogi modszertani kerdesrol van szo. Nem helyes, ha ugyanaz a temakor tobb jogi normaban nyer megfogalmazast. Nem kivanatos ez foleg a jogalkalmazas szempontjabol. Ugyanis ajogalkalmazo szamara megfelelobb, ha egy bizonyos temakort lehetoleg egy jogi norma szabalyozza. Igy van ez a nyelvtorveny eseteben is. Ha ugyanis elegendo a kisebbsegi nyelvhasznalat szempontjabol az Alkotmany ide vago cikkelye, tehat a 34. cikkely 2- es bekezdesenek b) pontja, akkor az allamnyelv szempontjabol is elegendo az ide vonatkozo alkotmanyos meghatarozas, amelyet az Alkotmany 6. cikkelyenek 1-es bekezdese tartalmaz, miszerint a Szlovak Koztarsasag teriileten az allamnyelv a szlovak. Ezt talan senki sem veheti komolyan. Az egyes nemzeti es nemzetisegi nyelvek hasznalatanak kereteit es felteteleit meg kell hatarozni. Erre kell a reszletes szabalyozas egy jogi normaban. Azon velemenyem alatamasztasara, miszerint egy jogi norma szabalyozza a nemzeti es a nemzeti kisebbsegi nyelvhasznalatot, hadd idezzek fel egy konkret negativ esetet a multbol. A nyolcvanas evek elejen a polgari nevelestan ugy jellemezte Csehszlovakiat, mint a csehek es szlovakok allamat. S ezt a megallapitast a szerzo nem meritette mashonnan, mint a foderaciorol szolo alkotmanytorveny 1. cikkelyebol. Az, hogy Csehszlovakia a cseheken es a szlovakokon kivtil a nemzetisegek hazaja is, azt ez az alkotmanytorveny mar nem tartalmazta, ezt a nemzetisegekrol szolo alkotmanytorveny deklaralta. Ezt azonban a szerzo mar nem tartotta sziiksegesnek ismerni. Tudjuk, hogy milyen kihatassal volt ez a csupan egy torvenybol valo idezet a nemzetisegi diakok lelki vilagara. Igy van ez a nyelvtorvennyel is. Az a velemenyem, hogy a nyelvtorveny nemesak az allamnyelvrol szoljon, hanem a kisebbsegek nyelverol is, egy jogi norma kereteben. Ebbol kiindulva dolgoztuk ki es mozgalmunk neveben terjesztettiik be az illetekes kozponti szervekhez a torveny modositasara tett 27 javaslatunkat.- Milyen remenyekkel tekint a nemzetisegi jogalkotas ele? Van eselyilnk arra, hogy vegre megszilletnek az eurdpai normaknak megfelelo szlovakiai jogszabalyok is?- A jogalkotas mindenekelott jogi kerdes. Ennek megfeleloen kell ezt kezelni. Tudjuk, hogy a hatalmon levo politikai erok szabjak meg a tarsadalmi viszonyok szabalyozasanak politikai szempontjait es tartalmat, hisz ok szavazzak meg a torvenyeket. Ennek kapcsan azonban mindnyajunknak tudatositanunk kell, hogy vannak nemzetkozileg elfogadott jogok, amely eket az emlitett politikai erok is elismernek. Ezert nem szabadna, hogy alapveto kerdesekben ezekkel ellentetes felfogasok alakuljanak ki es ervenyestiljenek. Nagyobb mertekben kell bevonni a jogalkotas folyamatabaa szakembereket, s jobban figyelembe kell venni azokat a nemzetkozi dokumentumokat, amelyeket allamunk alairt es ratifikalt. Ez jotekonyan hatna a jogalkotasra is. Igy remenykedhetiink, hogy a nemzetisegi jogalkotas teren is az eddiginel tobb, az europai normaknak megfelelo jogszabalyok sziiletnek majd meg. A politikai hatalomnak es minden meghatarozo politikai erdnek tudatositania kell, hogy a kisebbsegi jogok biztositasa fokozza a nemzetisegi lakossag ama belso pozitiv meggyozodeset, hogy a haza, amelynek polgarai, nem csupan deklaralja a jogokat, hanem biztositekot is nyujt ezek mindennapi megvalositasahoz. Ez egyben elteti a nemzetisegi lakossag koreben az egyenloseg, az egyenjogusag es a hazafiassag erzeset, s egyengeti az utat az ohajtott kozos europai hazba. SZOKE JOZSEF Beszelgetes dr. Gyorgy Istvannal, a Magyar Nepi Mozgalom orszagos alelnoke vel
