Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-15 / 13. szám
Ki ne emlekczne gyermekkora regi bucsuira, amikor mar a nagy esemeny elott egy-ket hettel a bucsu lazaban egett a fain apraja-nagvja. Jottek a mutatvanyosok, babjatekosok, ringlispilesek, hajohintasok es a manapsag „szorakoztato iparagnak“ nevezett intezmenyek, hogy a lovoldeseket ki ne felejtsiik a leltarbol. Nagyanyaink, anyaink pedig kemenyen kesziiltek, tomtek a kacsakat, libakat, es nehany csirkefi sorsa is megpecsetelddott a bucsujaras idejen. Apaink, nagyapaink a legjobb borokat keszitettek, hogy panasz ne legyen a bucsulatogatok reszerol, inert a bucsuba jottek a szomszed falvakba szakadt rokonok: sogorok, komak, keresztfik es keresztlanyok. De a tavolban megtelepedctt csaladtagnak is legalabb a bucsu napjail illett meglatogatnia sziileit es testvereit... Szerte az orszagban akadnak kiilonleges vonzerovel biro bucsujaro helyek, olyanok, mint az ersekujvari „porcinkula“, a nyitrai „Nagyboldogasszony“ napja, a sasvari es mariavblgyi bucsu, de kiemelt helyen szerepel a kistapolcsanyi bucsu is. A kistapolcsanyi bucsut a Skapulares Boldogasszony tiszteletere tartjak, az idei bucsu julius 14-re esett. Erdekes, hogy az 1784-ben epiilt kistapolcsanyi templomnak csak a mellekoltaran jutott hely vedoszentje szamara. Koztudott, hogy a bucsu altalaban osszefugg a templom vedoszentjevel, azaz oltarkepevel. De ugy is keletkeztek bucsujarohelyek, hogy latomas tortent a videken: forrasnal, dombon, ahova aztan kapolnat vagy templomot epitettek. Szerenyebb videkeken csak szakralis szobor keriilt a latomas helyere. A latomas pasztoremberekkel, maganyos, szent eletu leanyzokkal es asszonyokkal esett meg. A leggyakoribb latomasok Szuz Mariahoz, a Boldogasszonyhoz kapcsolodnak. Azonban a hittel vissza is lehet elni: nem egy till hiszekeny ember esett aldozatul egy-egy ugyeskedonek, szellemidezonek. A magyar irodalomban Mikszath Kalman allit emleket az emberi hiszekenysegnek a Szent Peter esernyoje cimu romantikusan gyonydru muveben. Amde kanyarodjunk vissza a kistapolcsanyi bucsujarashoz, amelynek gyokereit meg a torok idokben kell keresniink: a becsi csata (1683. szeptember 12.), a hosies helytallas tiszteletere rendeztek meg eloszor 1686-ban. A kistapolcsanyi bucsu tehat kereken haromszaztizedik evfordulojat is iinnepelte az iden. E hagyomanyos bucsujarohely nemcsak a kistapolcsanyiak iinnepe. Termeszetesen elsosorban a Zsitva volgye lakoi tartjak magukenak, de erkeznek ide bucsujarok Ersekujvartol egeszen Zolyomig, s a nagytapolcsanyi es privigyei bucsulatogatok sem mennek ritkasag szamba. A kistapolcsanyi iinnep hagyomanyos bucsujarohelye evszazadok ota a Zoboralja magyarsaganak is. A most lezajlott bucsuban talalkoztunk zserei, ledeci, kalaszi, gimesi, nagycetenyi, csiffari es nyitrai magyar zarandokokkal is. A zarandokok mar szombaton este megerkeztek, es imaval, zsolozsmakkal tdltottek az ejszakat a templom falai kozott. A magyar zarandokok reszere ebben a szlovak millioben is celebralnak iinnepi szentmiset. A multat szambaveve megtudtuk, hogy tobbnyire Danczi Lajos tisztelendoatya volt a magyar misezopap, de nehany esztendeje Vladimir Filo puspokatya celebralja a magyar szentmiset. A szentmisek utan Kistapolcsany utcain nyiizsgott a tomeg. Voltak, akik a satrak kore tomdriiltek, vasarlasi szandekkal. A delvideki zoldsegesek aruikat kinaltak, paradicsomot, paprikat, uborkat, dinnyet es frissen szedett barackot. A bucsu igazi hangulatat viszont mindig a korhintasok, lbvbldesek es a jatekarusok jelentettek. A gyerekek igazi elvezettel vetettek bele magukat most is a vasarlasba es a korhintazasba. Trombitak hangja vegyiilt a hangszorok zenejebe, es itt-ott jatekpisztoly, puska durrant, s szines leggombok roppentek magasba a vigyazatlan gyermekkezekbol. Egy rovid kis sfras a ballon utan, de aztan az apuka ujat vasarolt, mire megnyugodott a cseperedo leanyka... A szines tomeg lattan egy nem is oly regi tortenet jutott az eszembe. Pali baratommal es csaladjaval talalkoztam az aranyosmaroti vasutallomason. Latszott a nagy melegben, hogy Pali mar nehany korso sort leengedett a garaton, mert a sort a baratom igen szerette. Miutan orbmmel iidvozoltuk egymast, megkerdeztem cimboramtol, hogy mi jaratban van errefele? A kerdesre zavarba jott, es habozva valaszolta:- Az anydsomat voltunk Mardton meglatogatni a korhazban, tudod, kaszaba lepett! A valaszt elfogadtam, hiszen faluhelyen elofordul az ilyesmi. Magamban meg dicsertem is Pali gondoskodasat beteg anyosarol, de ekkor megszolalt Pali tiz ev koriili fia: — Nem igaz, nem korhazban jdrtunk, hanem a kistapolcsanyi bucsuban! - avatott a titokba egyszuszra a gyerek, es bizonysagul nagyot fujt a bucsuban kapott trombitajaba. Pali bocsanatos fullentese azzal volt magyarazhato, hogy tanito leven, azokban az evekben egy „szocialistapedagogusnak“ nem volt ajanlatos azzal dicsekednie, hogy csaladjaval a bucsus helyeket jarja. Csak atanitok a megmondhatoi, ma tehetik-e... MOTESIKY ARPAD (A szerzo felvetelei)
