Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-01 / 12. szám
Keleti utakon Nyaron a Tiszanal Nyaron Kistarkanynal kitarja kapuit a Tisza. Az innenso - marmint szlovakiai - oldalon partjat igen finom minosegu, apro hordalekhomokfedi. Nem valami hosszu es szeles homoktengerrol van szo, csak nehany szaz meternyirol, mely azonban eppen eleg ahhoz, hogy a kiranduloknak, taborozoknak es furdozni vagyoknak jo idoben igen kellemes helyet nyujtson a pihenesre, kikapcsolodasra. A homok - evszazadok so ran - a tavaszi aradasok idejen rakodott le, gyult ossze. Ezen a szakaszon a Tisza partja nem meredek, hanem fokozatosan, ovatosan emelkedik... Keleti utam alkalmaval - ha tehetem - nem mulasztom el Kistarkanynal megnezni a Tiszat. Mondta is valaki, hogy a Latorcanal tobb latnivalo akadna, am nem tudott lebeszelni, illetve rabeszelni, hogy a masik folyot latogassam meg. Ugy vagyok a Tiszaval, mint Petofi Sandorunk: 6 sem volt „tiszai“ ember, csak atutazoban lathatta olykor-olykor a Tiszat, de megis a szivehez nott, es nalanal soha meg nem frt szebb verset kolto „a fold legjamborabb folyojardl“. Apro iskolas korunkban konyv nelkiil fujtuk a verset a Tiszarol, Petofi szinte tapinthatoan elenk idezte a folyo kepet, annak minden izevel es szepsegevel. A vers mondasa kozben mindig ugy kepzeltem, hogy Petofi ott all a Tiszanal, a nyari alkonyatban, toll es papfr van a kezeben, es melyen elgondolkodva fr... fr akkor is, amikor tor, zuz az arviz, s a Tisza mar nem csendes, jambor folyo, hanem a csatamezoket juttatja eszunkbe, am a kolto all renduletlenul, batran, akarcsak egy tabornok, hadvezer. Csak joval kesobb tudtam meg, hogy a vers, amely a Tiszarol es a nyarrol is szol, a levagott sarjurol, a rozsafelhdkrdl, a friss gyumolcsbol keszult vacsorakat idezi, 1847 telen Budapesten szuletett... Mindezek nyaron, egy eso utani deleldtton jutottak eszembe a Tisza partjan, mikozben meglegyintett a „sarga fovenyszonyeg“feledhetetlen illata. Az egyre omladozo belyi kastely A kistarkanyi Tisza-part mellett a videk nevezettesegei koze tartozik a belyi kastely es a hozza taztozo park. A belyi kastelyrol es annak allapotarol kotetekre rugd irasok szulettek, de azok mit sem valtoztattak a lenyegen, a kastely sorsan, amely igy tovabbra is romlik, omladozik. Mar az is nagyon nagy dolog, hogy a kastely tetozetet sikerult valamennyire rendbehozni, de atovabbi munkalatok evek ota megrekedtek. Pedig micsoda remek iidulohely, esetleg gyogykezelo lehetne a belyi kastelybol es terjedelmes parkjabol! Am azt mondjak, hogy a penz nagyon lassan csordogal a keleti vegekre... Megalltunk Belyben is. Napsuteses nyari vasarnap delutan volt. Idosebb asszonyok uldogeltek, pihengettek a park fai alatt. A szomszedsagukbol a szurkolok moraja hallatszott: eppen golt lottek a belyiek. Az egbenyulo fakon gallyazo varjak, mintha tudomasul vettek volna a belyi futballrajongok ordmet, karogva emelkedtek a magasba. A Sennyei csalad templomkapolnaja es sirkertje korul rend es tisztasag. A hi'vok kezenyomat orzi. Talan meg azt kellene kitalalni, hogy mikent lehetne az elmult, atkos evek nemtordddmseget, ertekeinkhez valo felelotlen hozzaallasat lekuzdeni, illetve megtalalni a megoldast, hogy a videk gyongyszeme, a Sennyei-kastely es parkja ismet viragozzon.- / A bdlyi kastely A ma meg fogyo falu Dobra kozseg polgarmesteretol, Szakszon Gezatol tudom, hogy a falujanak lelekszama f el evszazad alatt alaposan megcsappant. A nyolcvanas es kilencvenes nepszamlalasi ido-
