Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-06-28 / 10. szám
Hid a muszaki es a human ertelmiseg kozott? Amikora foszerkeszto baratsagosan megveregette a vallamat, majd kozolte, hogy ki leszlenne a kovetkezo beszelgetotarsam, azonnal tiltakozni kezdtem: meghogy en keszitsek beszelgetest az SZTA Tdrtenelemtudomanyi Intezete tudomany- es technikatorteneti reszlegenek a vezetojevel, aki raadasul matematikatdrtenetre szakosodott! En, aki egy iddben bukasra alltam matematikabol! A foszerkeszto azonban ezuttal is kerlelhetetlennek bizonyult... A neve: Morovics Tibor. A kassai ipariban vegzett, majd Pragaba kerult, a matematika-fizika karra. Itt kerult eloszor kapcsolatba a matematikatortenettel, espedig ugy, hogy egyik tanara szakdolgozatot iratott vele Bolyai Farkas eletmuverol. Jaroslav Folta, a „bunos“, aki jelenleg a Cseh Muszaki Muzeum munkatarsa, ezt kovetoen sem hagyta lazsalni egyik legtehetsegesebb hallgatojat, es ezzel meg is hatarozta az eletpalyajat. Felnevelt-okftott egy kivalo matematikatorteneszt, aki manapsag mar boldog csaladapa, egy kisfiu apja. Es, „mellesleg“, a Szlovak Tudomanyos Akademia Tortenettudomanyi Intezete tudomanyes technikatorteneti reszlegenek a vezetoje.- Mit fed voltakeppen az a fogalom, hogy matematikatortenet, es miert, milyen belso indittatastol vezerelve lett matematikatortenesz? - kerdeztem beszelgetesunk kezdeten Morovics Tibortol.- Nos, ami a kerdes elso felet illeti, az tobbfelekeppen is megkbzelitheto- valaszolta. - Egyreszt fejlodestbrteneti szempontbol nezve, masreszt az egyes matematikusok eietrajzi vonatkozasainak szempontjabol nezve. Mindketto egyuttesen, de kulon-kulon veve is szerves resze a matematikatortenetnek, sot onmagaban is matematikatbrtenet. Es hogy milyen belso indittatastol vezerelve lettem matematikatortenesz? Egeszen egyszeruen nem tartottam magam igazan jo matematikusnak. A Morovics Tibor Somogyi Tibor felvetele valoban jo matematikusok ugyanis alkoto modon allnak hozza a matematikahoz, mar diakkent, illetve foiskolai vagy egyetemi hallgatokent. Az en hozzaallasom pedig nem ilyen volt. Magara a matematikatbrtenetre visszaterve: velemenyem szerinta matematikatbrtenet (is) kbzvetftb szerepet tolthet-tolt be, hid lehet a termeszettudomanyos beallitottsagu vagy vegzettsegu es a human beallitottsagu vagy vegzettsegu emberek kozott. Utolag atgondolva igaza lehet Morovics Tibornak. A beszelgetesunk utan ugyanis kolcsonkertem a kandidatusi disszertacios munkajat, melynek cime A szlovakiai matematikai kultura tortenete az 1918- as esztendoig, kulonos tekintettel az ipari forradalom idoszakara. Otthon aztan egy hatalmas sohajjal lattam neki a 346 oldalas irasmunek, majd egyre nagyobb erdeklodessel lapozgattam. Hazudnek, haazt alh'tanam, hogy egy nap alatt, de atnyalaztam az egeszet. Tetszett, erdekes volt. Igaz, hogy en tortenelmet vegeztem, de szerintem a mas human szakteruletek irant erdeklodoknek is tetszett volna.- Milyen gondokkal kiizd, ha kuzd egyaltalan a reszleg? - kerdeztem a tovabbiakban Morovics Tibortol.- Kevesen vagyunk, ezert en peldaul a matematikatbrteneten kivul fizikatortenettel is foglalkozom, legalabbis reszben. Tovabbi gondunk az, hogy nincsenek lapok, szakfolyoiratok, amelyekben publikalhatnank a cikkeinket. A reszlegunk ugyan annak idejen elinditott egy tanulmanykotetsorozatot, de ezt, sajnos, anyagiak hijan kenytelenek voltunk megszuntetni. Ezenkivul A tudomany es technika Szlovakiaban cimmel kiadtunk ket vaskos kotetet, de a tervezett harmadikat, ismet anyagiak hijan, mar nem sikerult kiadnunk.- On viszonylag fiatalon az SZTA egyik reszlegenek a vezetoje lett, ami nem kis dolog.- A kollegaim tobbsege hasonlo koru, es annak idejen nekem szavaztak bizalmat. Ennyi az egesz.- Magyarorszagi szaklapokban is publikal?- Termeszetesen, peldaul Antalich Karoly fizikus eletmuverol jelent meg irasom a Fizikai Szemleben.- Tudna emh'teni egy nevesebb szlovakiai magyar szarmazasu matematikust is?- Persze! Peldaul Katona Denest, a dercsikai polihisztort, aki a kor negyszogesitesenek a problemajaval is foglalkozott. - Ha jol tudom, tanit is. - Igen. Orakat adok egy szakkozepiskolaban.- Gyakorlo tanarkent mi a velemenye a diakok matematikai felkeszultsegerol?- Nezze, nem szeretnek altalanositani. Osztalya valogatja. Egyviszontbiztos, espedig az, hogy a mai diakok numerikus szamolokepessege jelentosen romlott az utobbi evekben. Es meg annyit ehhez a kerdeshez, bar ez talan kozhelykent hat, hogy a tanaron mulik, megszeretteti-e, kepese egyaltalan megszerettetni az adott tantargyat a diakokkal. Ismet igazat kell adnom Morovics Tibornak. A bevezetoben emlitett majdnem-bukasomat tudniillik egy fiatal, kezdo tanarno valtotta ki. Kerek egy evig helyettesitette addigi tanarnonket, aki ertett a matematikahoz, s meg is tudta szerettetni veliink. A helyettesitoje olyasmiket muvelt, hogy 3 (harom!) oran keresztul probalt sk. megoldani egy meglehetosen bonyolult szoveges peldat a tablanal, majd a harmadik ora vegen kijelentette, hogy a pelda megoldhatatlan... Lemosta a kezerol a kretaport, es kozolte, hogy a kovetkezo oran massal fogunk foglalkozni. Jomagam ekkor utaltam meg a matematikat. Megjegyzem, tobbedmagammal egyutt. Ennyit a tanarokrol es a motivacios szerepukrol. KLUKA JOZSEF
