Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-06-28 / 10. szám

Oroksegunk Deaki osi egyhaza A honfoglalas 1100 eves evfordu­­ldja arra kotelez, vegyiik szellemi bir­­tokunkba tortenelmi broksegiinkjeles ertekeit A Matyusfbldon Pozsony fele uta­­zoban az ember, midon a Vag-parti Vagsellyere erkezik, az allomastol mintegy 3 kilometernyire egy nagy, kettomyu templomot lat kiemelkedni a Csalldkoz iranyaban huzodo sik­­sagbol. A magyar nepessegii ezereves Deaki kozsegnek Arpad-kori bences temploma, a tortenelmi Magyaror­­szag roman kori epiteszetenek egyik remeke az. Deaki kozseg osi neve - akkor meg Wag (Vag) alakban - elbszor az 1002- ben Szent Istvan kiraly altal kiadott, a pannonhalmi apatsag kivaltsagleve­­lekent ismert oklevelnek birtok- es jo­­szagadomanyozd fiiggelekeben for­­dul elo. Meg ezen a neven erositette meg Szent Laszlo kiraly is - 1086 ta­­jan - a pannonhalmi bencesek ottani javait, mondvan, hogy az apatsagnak ott ,jo gyumblcsoskertje, ket tava es erdeje“ is vagyon. Mint Gyorffy Gy orgy irja Istvan idejeben „adta a pannonhalmi apatsagnek egy Sala ne­­vu ur is Vag menti uradalmat" (a Sala a Salamon magyar becezo alakja), te­hat a Szent Benedek-rend tagjai mar ekkor megjelentek Deakiban. Ezert ertheto, hogy kesobb a kozseg Vagfolde Sala-folde (Sala ur foldje) es Vagfolotti Salafolde neven szerepelt. 1237-1240 kozott megjelent a helyseg mai neve is Dyaqui (azaz deake), majd 1296-ban Monasteriun Deaky, azaz Deakmonostor, Deaki monos­­tor alakban is. Hogy a kozseg mai temploma he­­lyen mar regesreg egyhaz mukbdott, azt IX. Gergely papanak ama levele bizonyitja, amelyben utasitja a nyitrai es a vaci piispbkbt, hogy az ujonnan „ kibovltett es atepitett" (ampliata et reaedificata) templomot 1228. no­­vember 14-en szenteljek fol. Ez a nap tekintheto az uj templom szuletes­­napjanak. A csarnoktemplom es a Szent Istvan­­-kapolna A bences epitomuhely kivalo alko­­tasa, a deaki templom teglabol epiilt haromhajos csarnoktemploma, azai a hajoi egyforma magassaguak. Kelet felol mindharom hajo felkorivu ap­­szisban (= szentelyzaradekban, oltar­­fiilkeben) vegzodik, de a szelesebb ko­­zepso hajonak megfeleloen a kozep­­so, diadaliwel is jelzett szentelyapszis nagyobb az oldalsoknal. A tetozet egyszeru dongaboltozat. Az oldalha­­jok vaskos, masfel metemel vasta­­gabb falaba negy-negy felpillert epi­­tettek be, a fbhajo l'veit pedig negy­­negy hatalmas egesz piller tartja. A mellekhajok nyugati vegeben egy-egy magasba torb torony emelkedik, a ha­jo fele nyitottan, tehat a templom bel­­sbkhoz szervesen hozzatartozva. (Ez a roman kor templomepiteszetenek sajatos magyar eleme, vivmanya.) A deli mellekhajbbol nyilik, a templom testehez csatlakozva a temp­­lomnal joval regebbi: 1103-ban emelt Szent Istvan-kapolna. Az osi kapolna­­ban ma muveszi kovacsolt vas racso­­zatu ajton lephetiink be. Falain kords­­koriil Kontuly Bela freskoi vonzzak magukhoz a tekintetiinket Istvan ki­­ralynak es a benceseknek az eletebol vett tortenelmi jelenetekkel. Peldaul a felkbrives szentellyel szemkozti fal sarkaban egy szerzetes a Halotti Be­szedet l'rja. A templom tortenetenek ugyanis fontos mozzanata, hogy 1228-tol a ta­­tarjarasig Deakmonostor bences szer­zetes papjai hasznaltak azt a szertar­­taskonyvet, amelyet ma Pray-kodex neven tartunk szamon, s amely meg­­orizte elso bsszefiiggo szbvegemle­­kiinket, az 1210 elott keletkezett Ha­lotti Beszedet es Konyorgest. Az ere­­detileg a boldvai bencesek hasz­­nalatara kesziilt keziratos kony v egyik egykoru - kronikaszeru - bejegyzese megerositi, hogy a deaki templomot Jakab nyitrai piispok szentelte fel az iment mar jelzett napon. Templom es halotermek - a padlasterben A deaki templom egy messze fol­­don paratian epiteszeti kiilonleges­­seggel is dicsekedhet. Padlastereben ugyanis - oda otvenket foku csigalep­­cso vezet fol - az also templomeval megegyezo elrendezesben felso temp­lom is benne foglaltatik. Sokaig ket­­seges volt, hogy vajon a templom mar eredetileg is kette volt-e osztva, vagy a felso teret csak kesobb epitettek-e hozza. Nos, a Pray-kodexnek mar ide­­zett bejegyzese eldbntotte a vitat. Eszerint a felso templom oltarat az is­­tenhaza folszentelesenek masnapjan szinten folszenteltek, tehat a felso templom az alsoval egyszerre epiilt. Ez az emeleti templom a jelenlegi allapotban ugy hat, mintha befejezet­­len volna. A teglafalak - a szentely­­apszist kiveve - vakolatlanok. A fo­­hajonak legalabb 4 meter magassagu falai a fodem gerendai alatt csupaszon meredeznek. T egl apadlozaton j arunk. A terbol hat-hat felkbrives ajtonyilas vezet az oldalajtokba. Az ajtonyilasok kozott mindket oldalon negy-negy - iilofiilkenek hato - szabalyos fiilke van a falba melyitve. Az oldalhajok kiilso fala joval alacsonyabb a belso­­nel. Ilyenforman az oldalhajok nem egeszen 2 meter keskenysegu, folyo­­soszerii termek. A foapszis ket oldalaba melyitve ket egyforma fiilke es egy szamarhat­­ives szentseghaz (pastoforium) talal­­hato. A foapszis vegeben harom kicsi tolcserbelletes ablak van bevagva. Kozdttiik immar teljesen elrongalodott freskotbredekek latszanak. Korvona­­laik bele vannak karcolva a vakolat­­ba. Az egyikiik - mint mar Ipolyi Ar­nold (1823-1886) is velte - a mandorlaba (mandula alaku dicsfeny­­ben) foglalt Atyaistent abrazolja, a masodik - felismerhetetlen - alak Krisztus lehetett. Szineikbol mar csak a bamavbrbs es - foszlanyokban - a kek erzekelhetb. A jelenleg beiivege­­zett loresszeru ablaknyilasokon hajdan szabadon jart ki-be a nyirkos levego, makacsul pusztitva a XII. szazadi freskokat. Vajon mind celt szolgalt eredetileg ez a harom - szokatlan - helyiseg? Ipolyi Arnold szerint a szerzetesek az emeleti templomban vegeztek - a vi­­lagtol teljesen elvonulva - kbtelezo imadsagaikat, ketoldalt pedig aligha­­nem halotermeik voltak. Tegyiik hoz­za: a pozsonyi meg a nyitrai varjob­­bagyok zaklatasai elol (azokra 1138- bol van adatunk), kesobb a tatardulas elol, meg kesobb a portyazo tbrbkbk elol, de a Vag folyo gyakori aradasai elol is oda huzodhattak fol a szerze­tesek. Megujitva es kibovitve A mult szazadra a templom mar sziiknek bizonyult. Ezert azt Schulek Frigyes (1841-1919) epitesz - a mii­­emleki resz legteljesebb megkimele­­sevel s az uj reszletekben ahhoz hiven alkalmazkodva - 1872-1875 kozott megnagyobbitotta. A ket tomyot meg­­hagyva az eredeti homlokzatot eltavo­­litotta, s hosszaban ugy toldotta meg uj, de mar bazilikalis elrendezesu, felso ablaksoros templomresszel az oreg - 18,6 meter hosszu - also temmplomot, hogy az vegiil 45 meter hosszusagura nbvelodbtt. Uj sekres­­tyet is epitett, amely a regi oldalhajo­­ba nyilik. A deaki templomot a kozseg jeles fia, SerediJusztinidn biboros herceg­­primas (1884-1945) - Szent Istvan halalanak jubilcumi evctbl, 1938-tol 1941-ig tarto munkalatokkal - fel­­ujittatta. Ekkor keriiltek az uj es a re­gi templom falaira./egey Ern'6 freskoi, a Szent Istvan-kapolna falaira pedig a Kontuly-fele freskok. Es ekkor ke­­riiltek napvilagra az emeleti templom kiilso falain - a vakolat eltavolitasa utan - az eladdig evszazadokon at rej­­tbzkbdo, sajatos egyeni izu szep ro­man tegladiszitesek is, az utokor ele tarva az Arpad-kori templom hiteles osi kepet. RE SO ZOLTAN A bences szerzetes a Ha­lotti Beszedet es a Konyor­­gest irja - 1228-tol 1241-ig Deakin hasznaltak az ezt ma­­gaba foglalo szertartaskony­­vet Az Arpad-kori templom a ro­­man diszitesu apszisokkal 6s a ket toronnyal (Bojtar Ott6 felvetelei)

Next

/
Thumbnails
Contents