Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-06-10 / 9. szám
Lovicsek Belanal A muvelodesi hdz mogott kanyarodunk le a Parkany fele vezeto foutrol, es az iskola mellett elhaladva vettiik ceiba Lovicsek Bela ird otthonat. Csatdn nem gond eligazodni, kulonosen az trot megtalalni, hiszen mindenki ismeri. Amde van annak mar kemeny harom esztendeje is, hogy utoljdra kopogtattunk Lovicsekek ajtajdn; ugy emlekszem, tombolo nydr volt, kdnikula, de a Garam felol iiditd szello legyintette meg arcunkat... Most azonban ott tartunk, hogy erkezesunket egy aprocska hdzorzojelzi, de a drot mogott, tdgasabb kifutoban jol megtermett farkaskutya is vakkant egyet-egyet. A kutyak jelzesere a hdz asszonya jon elenk es bevezet az otthonos eloszobaba, hellyel kinal esjelenti Be- Idnak a vendegek erkezeset. A kolcsonos iidvozlesek utdn egymds szavdba vdgva csereljuk ki a legfrissehb informaciokat, hireket, de a legtobb szo lapunk, az Eletiink koruli esemenyekrol esik, a fejlemenyeket Lovicsek Bela toliink akarja hallani... Miutdn majdnem mindent megtdrgyaltunk - de kozhen hdzikolhdsz is keriilt az asztalra, illatozo feketekdve kisereteben —, kihaszndlva a pillanatnyi csendet, az aldbhiakat kerdeztem Lovicsek Beldtol:- Kotodesed a Garam volgyehez kozismert.... Nagypeszken sziilettel, Nylrago, Zalaba, Zsemler, Ipolyszakallos, Csata voltak tanitoi allomasaid, raadasul Oroszkan csaladi hazat is epitettel; Pozsony utdn miert Csatat valasztottad otthonodul?- Amikor csaladommal Pozsonyba koltbztem, oroszkai hazunkat eladtuk. Am a szep es mozgalmas pozsonyi evek egy sulyos balesettel vegzodtek, labtorest szenvedtem, sokaig nyomtam az agyat, es botra kenyszeriiltem, amit sajnos azota is hasznalnom keil. Elhataroztuk, hogy bucsut mondunk a nagyvarosnak, falura kdltdziink, visszateriink a Garam videkere. Volt egy elado haz Oroszkan is, de mire megneztiik volna, mar eladtak. Viszont ezt a csatai hazat meg tartotta gazdaja, es nekem is, de a felesegemnek is nagyon megtetszett a hely. Nem a lakasba szerettiink bele - mert azzal meg sok munka volt, amig lakhatova tcttiik -, hanem a hely volt a donto, mert az volt az egyetlen nagy kivansagom, hogy a Garamhoz kozel legyen a haz, hogy a fajos labammal ne kelljen sokat gyalogolni, ha egy kis halaszatra szottyan kcdvem. Igy keriiltiink Csatara, diohejban ez a tortenete... — A Marx utcaba... - Igen, a Marx utcaba! - Az iro huncutkasan felnevet, erti a fricskat. - Igazatok van. Ezzel most sokan trefalkoznak veliink, no meg ujsagtema is, hogy utcaink meg a regi elnevezeseiket viselik, de nem is olyan egyszeru dolog a falu terhere egy csomo utcatablat lecserelni. Ugy gondolom, a penzhiany az oka, es nem a regi vilaghoz valo kotodes, hogy az utcatablaink megmaradtak.- Sok halat fogtal? - terelem mas iranyba a beszelgetest.- Nem az a fontos, hogy telt tarisznyaval terek-e haza, hanem a termeszettel valo kozvetlen kapcsolat. De azert akadnak halaszdrdmbk is. A mult evben egy ora leforgasa alatt fogtam ket nyolc-nyolc kilos pontyot, ami nem mindennapos elmeny.- Miert nem irtad meg a sikeres halaszat tortenetet?- Erre nagyon nehez valaszolni. De az ok az, hogy alig-alig irok valamit. Kozlesre pedig szinte semmit. Utolso regenyemet a „Szerelem oh... ” cimut Abel Gabornak kbszonhetben jelentettek meg. Azota sem jelent meg nyomtatasban a nevem, hacsak masok nem irtak le valamivel kapcsolatban. — A fiatalabbak kedveert elmondom, hogy hosszu lenne Lovicsek Bela irasaitfelsorolni, dm egyetlen irasara kiterek es megkerdezem: Hogyan szilletett a Csillagszemu...? — A Csillagszemu asszony cimu regenyemet nagyon regen, 1959-ben kezdte kozblni a Het. Amikor mar a vegehez kezdtiink kozeledni - 12 reszben kozoltek -, jott utanam dr. Szabo Rezso, a lap akkori foszerkesztoje, es felkert, hogy irjam meg a folytatast, mert az emberek varjak, nem szabad abbahagyni. Gyorsan hozzalattam, es megirtam a regeny masodik reszet, amit aztan 1960-ban kezdtek kozblni. A sorozat, vagyis a masodik resz befejezese utan azt hallottam, hogy valamilyen forumon eppen Szabo Rezso volt az, aki egy picit megdorgalta a folytatast. Mindegy. A regeny megjelent konyv alakban is, szindarabot is irtam belble, amelyet aztan jatszottak orszagszerte majdnem minden faluban, ahol magyarok elnek.... Ki tudja, hanyszor? — Egy masik dramad, a Tuzvirag hogyan jutott el a Thalia szinpadara?- A Thaliaval es Beke Sandorral ugy kezdoddtt a kapcsolatom, hogy felkinaltam nekik a darabot. Beke Sandor elolvasta, es jelezte, hogy tetszik neki a dramam, szeretnek bemutatni, de elobb nehany dolgot tisztaznunk kell. Meg kell beszelniink egyes reszleteket. Talalkoztam Beke Sandorral, ami gyiimblcsbzo volt, mert vegiil a Tuzvirag szinpadra keriilt. Ha nem tevedek, elkeriiltek vele az akkoriban rendszeresen tartott Nyitrai Szinhazi Fesztivalra, amelyen sikert es elismerest arattak. A drama mondandoja az emberi kapcsolatokra, a magyar es a szlovak baratsagra es az emberek magatarasara epiilt, mint amilyenek a masodik vilageges utan bekovetkeztek... Beszelgetesiink vegiil azzal zarult, hogy Lovicsek Bela ujra to llat ragad, mert van meg boven mondanivaldja a szlovakiai magyar olvasoknak. Remeltiik, hogy lapunkban gyakran talalkozhatunk majd irasaival, de a sors keze kifiirkeszhetetlen, sziinetelt az Eletiink megjelenese... M. A. Foto: Abel Gabor es Lovicsek Bela
