Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-21 / 8. szám

viharmentes szerelemben neveltek fe­­lesegevel, Camille-lel. Hazuk van Man­­hattanben, farmjuk Massachusettsben, villajuk Los Angelesben. Ket privat re­­piilogepuk mellett az utolsb informaciok szerint 22 darab luxusautojuk es fel tu­­cat jachtjuk van. Egy interjuban arrol faggattak a sztart, hogyan sikerult husegesnek maradnia felesegehez, mi­­kent tudott ellenallni a szebbik nem csabitasanak. Crosby a kerdesben rejlo kijelenteseket nem erosi'tette meg: negy pontba szedte a hazassag sikere­­re vonatkozo ars poeticajat: 1. Hallgasd meg, am it a nejed mondI 2. Legyen kozos hobbitok! 3. Mondd naponta a hitvesednek: sze­­retlek! 4. Beszelj kozos elmenyeitekrol! A recept bevalt. M. G. 2. Spontan, humoros, elragadd. 3. Nyilt, becsuletes, szfvelyes. 4. Tapintatos, okos, jol kepzett. Egy kavehazban iil a baratnojevel. Egy jo­­kepii ferfi megkerdezi, odaulhet-e, mert nines szabad asztal. Hogyan reagal on? 1. Higgadtan tovabb beszelget a baratnoje­vel, de egesz ido alatt nyugtalanul erzi magat. 2. Tesz valamilyen trefas megjegyzest, es maris beszelgetesbe elegyedik a ferfival. 3. Azt mondja, persze, van hely, es kicsit ar­­rebb huzza a szeket. 4. Bolint es tovabb beszelget a baratnojevel. * * * Szamolja ossze, hany 1-est, 2-est stb. kapott. Ha az 1-esek vannak tulsulyban: bn romanti­­kus es gyenged. A karrieristak es a kemeny ferfiak nem az esete. Az olyan visszafogott fer­­fiakat szereti, akik eszreveszik, milyen gyen­ged es erzekeny on. Gyamoh'tasi erzetet valt ki a ferfiakbol. A maga gyenged modjan szinte mindent elerhet a ferfiaknal, ugyanakkor sok­­szor nagyon batortalan. 2- esek: bn gondtalan es temperamentumos, ugy hat a ferfiakra, mint egy igazi vulkan. Ez nem is csodalhato, hiszen osztonszeruen cse­­lekszik, es szabad folyast enged erzelmeinek. Szereti elcsabitani a ferfiakat. Ez elbuvoli oket, es hagyjak magukat iranyitani. 3- asok: bn termeszetes es egyszeru. Ugy hat a ferfiakra, mint a nyari fuvallat. Termeszetes­­segevel sok hfmnemu baratot szerezhet. Kulo­­nosen a magabiztos ferfiak kedvelik ezt a ti­­pust, akik sokra ertekelik a nyilt, oszinte besze­­det. 4- esek: bn bajos es jo izlese van. Kulonosen azok a ferfiak fogjak csodalni ont, akik a „klasszikus” not keresik, aki tapintatos es diszkret. Lesz olyan is, aki fel ontol, olyan is, aki unalmasnak talalja. Ha ilyennel talalkozik, legyen vele termeszetesebb. Szulo* f6rurna a mh es a jatek A gyerekek gyorsan valtoznak, kulono­­sen az elso harom ev soran. Igy az a ja­tek, amivel egy kethonapos baba jol el­­szorakozik, a keteves gyermek szamara mar nem mulatsagos - es forditva. A pici gyereknek olyan jatekokra van szuksege, amelyek az ot erzekszerv fejleszteset biztosftjak. Az egyevesnel kisebb baba szamara azok a megfelelo jatekok, ame­­lyekkel megtapasztalhatja a szfneket, az anyagokat. Az olyan jatekok, amelyek hangot is adnak es reagalnak a mozgatasra, mint peldaul a csorgok, azt az erzest nyujtjak a gyerekeknek, hogy a dolgokat 6 iranyit­­ja. Serkentik kezugyessegenek, izom­­mozgatasai osszehangolodasainak fejlodeset is. A tipego koru gyerekek elvezik a bele­­teszem-kiveszem jatekokat, igy a kulon­­bozo szinu es meretu kockak, muanyag poharak, a furdeteshez hasznalt jatekok, bogrek - mind elvezetesek. Ebben a kor­­ban egy zsak kulbnbbzo meretu es for­­maju epi'tokocka a leghasznosabb es le­­gidotallobb jatek. Kezdetben csak ki-be­­rakodosat jatszik vele, de a kesobbiek­­ben nagy kepzeloerot megmozgato epit­­kezes alapanyaga lesz: hazak, hajok es ki tudja, mi minden keszul belole. Keteves korukra sajatitjak el a gyere­kek a csukloforgatas keszseget es ez ke­­pesse teszi oket arra, hogy lecsavarjanak dolgokat vagy kinyissak az ajtot. Ebben a korban tehat az egymassal osszekap­­csolhato epitok, kulbnbbzo formaju ala­­kok, amelyek csak egy helyre illenek a tablaba - mind jo lehetoseget kinalnak a fejlodesre es a szorakozasra. Az ovodas koru gyerek tovabbra is el­­vezi az epftokockakat, a rajz- es festoeszkbzoket, es barmilyen targyat, amely meginditja a kepzeletet. Egyszeru tarsasjatekokkal probalkozik, mint a kepes domino vagy a gyerekkar­­tya. A tarsasjatek azert valik a gyerek hasznara, mert altala megtanul elore ter­­vezni, merlegelni valamely lepese kovet­­kezmenyeit. A tarsasjatek arra is le­­hetoseget ad, hogy idonkent a felnotteket is legyozze, igy ellesheti peldaul a sziile­­itol, hogy a kudarcot hogyan illik elviselni. Az ovodaskor vege fele ajanlhatok a kartyajatekok egyszerubb fajtai, melyek nemesak a szamolasi keszseget, de a strategiai erzeket is fejlesztik. Fejlesztik tovabba az osszpontosito keszseget es azt is, hogy a gyerek a tervet vigye is vegbe. Az eletkor elorehaladtanak remek tesztje lehet a kockaepftovel valo mani­­pulacio. Amig a gyerek el nem eri a mas­­fel eves kort, harom-negy kockabol tud tornyot epfteni. A negy-nyolc kockabol al­lo torony felallitasa altalaban csak a ket, ket es fel eves gyerekeknek sikerul. Ki­­lenc-tiz kockabol mar sikerrel epit tornyot egy haromeves gyermek, am ahhoz, hogy ket alapzaton at egy ugynevezett hidat legyen kepes atfektetni, legalabb harom es felnek kell lennie. Ennel bonyo­­lultabb szerkezetre egyreszt meg kell ta­­nitani a gyereket, masreszt manipulacios keszsege csak korulbelul negy, negy es fel eves korara eri el a megfelelo fokot. p.l. Toth Lehel illusztracios felvetele

Next

/
Thumbnails
Contents