Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-21 / 8. szám
Emlekmuvek jdnnek es mennek... ni, annak ellenere, hogy a konyvkiadas Szlovakiaban sokretu, a Madach Kiadon kivul mas konyvkiadok is mukodnek. Egeszen varatlanul jelentkezett Nyitran az AgroTar Kiadd es megjelentette a Szlovakiai Vadaszkalendarium 1996 cimu kiadvanyat, ami a maga nemeben egyedulallo, a nagy elodok, Szutsy Lorant es Juran Vidor sem probalkoztak hasonlo kiadvany megjelentetesevel. A kalendariumot sikerult bemutatnom a jelenlevoknek: sajnos csak a magammal vitt harom peldanyt tudtam elajandekozni. Beregszaszi Gyorgy bemutatta Hamu alatt cimu konyvet, ami varhatdan konyvsiker lesz. Kendozes nelkul szol az elmult esztendok vadaszatainak sikereirol, de hianyossagairol is. Dr. Nagy Domokos Imre: A vadaszirodalom elmeleti osszefoglalasa cfmu konyvenek egy-egy igen fontos reszere hivta fel a figyelmet. Ezuttal azonban nemcsak pusztan egy elmeleti szakfro munkajat tartjuk majd kezunkben, hanem egy gyakorlo „tudos-vadasz” fogott tollat. Nepszeru temarol, a solymaszatrol, illetve keszulo konyverol szolt dr. Csdre Pal. A solymaszat tortenete hamarosan az olvasok kezebe kerul. Adam Jeno: Vadaszszfvvel, vadaszszemmel cimu konyve is a nyomas elott all, vadasztorteneteket, vadasznovellakat tartalmaz. Nem felejtettem el Talosi Istvantol megkerdezni, kiadvanyaik eljutnak-e Szlovakiaba?- Van mar nehany klubtagunk Szlovakiabol is, de a nyar folyaman Molnar Jozsef, ismert dunaszerdahelyi konyvterjesztonek koszdnhetden sikerult eljuttatnunk Szlovakiaba a konyveinket. Tervezunk egy ket- vagy haromnyelvu kifestokonyvet husvetra magyarul, szlovakul es nemetul. Szeretnenk minel nagyobb peldanyszamban megjelentetni, igy szivesen vennenk valamelyik szlovakiai magyar kiadd tarsulasat.- Magyarorszag keszul a NATUREXPO ’96 (1996. augusztus 15 - szeptember 8.) megrendezesere. Mire keszul a TerraPrint Kiado?- A Naturexpo ’96 igen jelentos esemeny lesz Magyarorszagon, nemcsak a termeszet- es a kornyezetvedelem szakmai szfnvonalat fogja de monst ralni, hanem a kiallftasoknak igen fontos resze lesz a termeszetvedelmi, a termeszettel es a vadaszattal kapcsolatos konyvek bemutatasa es arusjtasa is. Keszul a harmadik kotet az Otven vadasz emlekeibol, de szeretnenk Magyarorszag termeszeti gazdagsagat a vadaszaton keresztul is bemutatni. Megpedig szeretnenk megyekre lebontva, de egy kotetben gazdag attekintest nyujtani Magyarorszag vadaszatarol, vadallomanyarol. Megvan meg O az oroszlan ■ Szeles esoben allok a Duna-parton, esernyombe belekap a szel, a setany kihalt, a padok - ahol nyugdfjasok, kirandulok es unatkozo pozsonyiak szoktak uldogelni elhagyatottak, gyalogos sehol, auto is csak elvetve hajt vegig a maskor forgalmas utcaban. Az oroszlanszobrot nezem. Szajat kitatva, mintha mondani akarna valamit, vagy talan neman ordit, esetleg kinosan bombol, mikozben egyik elulso mancsat a cimeren pihenteti. Major Istvan szobra a raktarban... (A szerzo felvetele) Pragai baratom szavai jutnak eszembe: „Megvan meg az oroszlan?” Kezdem erezni a hideget. A Stur ter tele indulok, ahol egykor Maria Terezia lovas szobra allott. Fadrusz Janos alkotasarol csak mult idoben tudunk szolni, muveszi erteke ma felbecsulhetetlen lenne. Mi tortent a szoborral? Idezzuk a pozsonyi szuletesu Bolza Antalt: „Egy napon Maki (a szerzo szlovak pesztonkaja) titokzatos arccal elvezetett Fadrusz Janos hires Maria Terezia szobra ele, melyet a cseh megszallok - mielott szetromboltak volna a gyonyoru emlekmuvet - deszkapalankkal fedtek el a jarokelok szeme elol.” Nyomban idekfvankozik Dr. Konstantin Carsky professzor vallomasa: „A szemunk lattara valtozott meg a pozsonyi elet. Unnepsegeken, tunteteseken vettunk reszt, de - ma mar nyfltan kimondhatom - neztuk a vandalizmust, az emlekmuvek ledonteset. Nem tudom nem megemliteni, amint egyik napon a legionariusok teherautokon Maria Terezia szep marvanyszobra ele erkeztek. A szobor a mai Stur teren allt, azon a helyen, ahol a masodik vilaghaboru vegeig M. R. Stefanik szobra allt. Most Stur es tarsai szoborcsoportja van ott. A katonak kemeny es kimeletlen emberek. A legionariusok kulonosen azok voltak. Az uralkodono nyakaba vastag lancot akasztottak es hurkot kotottek ra. A lane veget a teherautohoz kotottek. Az auto megindult. Maria Tereziat lefejeztek. A feje a foldre hullott. Az tortent a Id fejevel is, amelyen a kiralyno ult, es az a sors vart a ketoldalt allo nemesekre, akik a teliver kantarjat fogtak. A nagy marvanyszobor pillanatok alatt romokban h evert. A to meg mindezt lelkesedes nelkul nezte vegig: nem enekeltek, de nem is tiltakoztak. ” Ez tortent sok-sok evvel ezelott Pozsonyban. A Maria Terezia szoborcsoporttal egy idoben ledontottek a devenyi, millenniumi emlekoszlopot es a Zobor-hegyen is csak a millenniumi obeliszk talapzata maradt meg. Amde, akadnak, akiknek a henger alaku talapzat is szemet szur. A barsonyos forradalom utan el kellett donteni, mi legyen a negyven esztendon at megszaporodott, az elmult tarsadalmi rendet tukrozo - sokszor muveszileg ertektelen monstrumok - alkotasok sorsa. A kivulallo el sem hinne, milyen gondot okozott az emlekmuvek lebontasa, illetve likvidalasa, Nem tudom, hany emlektabla es szobor orizte szerte az orszagban Major Istvan nevet es emleket. Kettorol, a pozsonyirol es a verebelyirol biztosan tudok. A verebelyi mellszobor - Pataky Klara alkotasa - kronikajat ismerem. Major Istvannak, Verebely szulottenek mellszobrat 1987. oktobereben, szuletesenek 100. evfordulojan avattak fel. Unnepelt a varos, az uzemek, az egesz Zsitva-volgye. A lenyeg az, hogy a varoshaza elott felallftott Major Istvan szobor - a teret is rola neveztek el -, koztiszteletnek orvendett. De jott 1989, es a kommunista Major Istvan szobra kezdett teherre valni. Eloszor szilonzsakot huztak a szoborra es talapzatra - atmenetileg -, gondolvan, hogy a forradalmi szelek is atmenetiek... Nem ugy tortent, igy egy szep napon leemeltek a nehez bronzszobrot talapzatarol es elraktaroztak. Most var a sorsara. Beszeltem nehany verebelyi polgarral Major Istvan tevekenysegerol. A fiatalok szinte semmit sem tudnak rola, de az idosebbek elmondtak, hogy jo tanito volt, nemcsak az iskolaban allta meg a helyet, hanem a kozeletben is. A sportolok ugy emlekeznek ra, hogy a csapatnak - szereny tanitoi fizetesebol - felszerelest vasarolt. Szobranak felallitasat a templom mdgotti utcaban, ahol szuletett, helyeselnek... Azon a bizonyos pozsonyi esos napon Major Istvan szobra felett is elgondolkodtam. Jovore lesz szuletesenek 110. evforduloja. Gyorsan meg kellene tisztitani a szobrot, es az embert - eletrajziroinak -, azoktol a jelzoktol, amelyeket annak idejen a divatnak megfeleloen raaggattak. to oldal anyagM Ida: MOTESIKY ARP* 0