Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-14 / 7. szám

Az europai folkldr egyik legkedveltebb jelkepe Adamnak es Evanak az alakja, il­­letoleg mindaz a jelentes, amelyet ez a megszokotta valt kep - a terebelyes gyu­­mdlcsfa ket oldalan allo mezitelen ferfi - es noalak a kajan ki'gyo tarsasagaban - az evszazadok soran felvett. Az abrazolas magva: a ferfi es a no te­­remtesenek tortenete, a vilag keletke­­zestortenetebe agyazva. E jelkepnek a kozepkortdl napjainkig keszult abrazola­­sai azonban mindig mas es mas - ujabb - jelenteseket vetettek fel, de ugy, hogy a korai abrazolasok formal megoldasait megdrizzek. A kozismert bibliai tortenet, amely a vilag teremtese utan a ferfi es a no teremtesevel, illetve az isteni torveny kihirdetesevel folytatodik, azt a buntetest is tartalmazza, amely az emberre sza­­kadt. A paradicsomkert, ahova Isten az embert eredetileg helyezte, a beke es boldogsag jelkepeve valt, mintegy a sze­­relem erotikus valosaganak a szinhely­­eve. A gyumolcsfa a tudas es az orok elet faja, az drokbs vagyodas szimbolu­­ma lett. A kfgyo elobb a satan, majd a bun es a tagadas, az artalom es a baj megtestesitoje volt, kesobb pedig a gon­­dolkodo (a tudos) „masa”. Az ember buntetese a munka lett, es fo buntetes­­keppen kapta meg az orok elettel es bol­­dogsaggal szemben a halalt... Megjelenik az alma Adam es Eva abrazolasa a koptes a bi­­zanci elozmenyek utan a reneszansz Eu­­ropaban valt kulonosen kedveltte! Michelangelo freskoja a Six­­tusi-kapolna mennyezeten Szent Agoston korabbi, XV. szdzadi abrazolasara utal. Ezen derektol lefele noi alak­­ban abrdzoltdk a kigydt. Kozep-Eurdpaban H. Golti­­us 1585-bol szarmazd met­­szete valt a motivum elokep­­eve. Ehhez a tipushoz tartozik Van Eyck genti oltaranak Adam es Eva abrazolasa is. A kephez - a „foldi szere­­lem” jelentesen tul - az ember tortenetelotti, idilli egyenlose­­genek a gondolata is hozza­­kapcsolodik. Wat Tylor frta 1381-ben: „Amikor Adam szdntott es Eva font...”, nem voltak akkor szegenyek es gazdagok. E jelkepet tovabb gazdagi­­totta az alma megjelenese, annal is inkabb, mert a bibliai tortenetben a gyumolcs meg nines megnevezve. Az irodal­­mi es kepi feldolgozasok tehat visszanyulhattak az antik ha­­gyomanyokhoz (lasd: Parisz almaja), de az is lehet, hogy a XVI-XVII. szazad alma jelke­pet alkalmaztak: ekkor Ve­­nusznak es a szerelemnek a jelkepe volt a gyumolcs. A paradicsomkert=szerelemkert meg­­feleles szinten jelentesbeli bovulese a temanak. Igazi kulonlegesseg egy 1792- bol szarmazd mexikoi spanyol nyomtat­­vany dbrazoldsa. Ez a halal szuletdset „fogalmazta meg”: Adam es Eva alakja elott egy bolcsoben a kaszas halal lat­­hato. A XVII-XVIII. szazadban a reformacio terjedesevel a nemesseg es a polgarsag kornyezeteben - fokeppen a protestans templomok puritan berendezesi targyain, kellekein - meg gyakrabban tunt fel Adam es Eva abrazolasa. Oket latni egy XVII. szazadi angol csipken ugyanugy, mint egy 1679-bol szarmazd dan textfli­­an, egy 1645-bdl valo erfurti vasalon, 1750-bol szarmazd norveg faliszekreny­­ken, 1797-bol valo hamburgi kendo sar­­kan, XVIII. szdzadi szasz nyomott kendon stb. stb. Az ossziilopar - nalunk Az 1728-ban keszult mezokeresztesi festett templomi karzaton es a tancsi re­­formatus templom mennyezeten (1676) egyarant ott lathato Adam es Eva alakja. A kolozsvari unitarius egyhaz inventariu­­maban megint csak szerepel egy „kivul­­belul aranyos” ezust pohar 1632-es feli­­rattal, valamint Adam es Eva alakjaval. Ezt abrazolja egy 1618-bol valo szepes­­segi antependium is. A XVI-XVII. szazadi recehimzeseken szinten ott latni e temat. (E darabok keszitoi nemes vagy gazdag FuZestnikolai iivegkep - Adammal es Evaval > (Gyerko Tibor felvetele) polgarleanyok voltak), s ha nem templomi hasznalatra keszultek, legtdbbszor a la­­kas diszitesere szant lepedoszelekre ke­­rultek ra. Targyuk a XVIII. szazad vegetol valt igazan nepiesse. A megszokott szimmetrikus abrazolas­­tol elter a tahi reformatus templom tulaj­­donaban levo urasztali terfto: ezen mind­­ket alak a fa jobb oldalan all. Eva koze­­lebb a fahoz, es a kigyo nyujtotta almat adja tovabb Adamnak. E naiv szerkesztes a nepi gyakorlatra utal, de az is lehet, hogy szabadkezi rajzu himzeskent jobban ervenyesul az egyeni variacios keszseg. A muzeumok targyai kozott a XIX. sza­zad masodik feleben szaporodott meg az Adam es Eva motfvummal diszitett tar­­gyak szama. Egy Komarom megyei halot­­taslepedo szelet szinten ok diszftik. Ez a minta piros szalan varrottas technikaval keszult. Egyes targyakon a buesuk es a vasa­­rok hatasara terjedt el ez a motivum: a vallasos erzuletu vasarlok szamara valla­­sos abrazolasokkal diszitett targyakat ke­­szftettek. A vallasos tdmaju targyak legna­­gyobb vasara a karacsonyi vasar lehetett. A nyugat-csehorszagi videken egyebek kozott karacsonyi betlehemeket is keszi­­tettek eladasra. Ezek a bonyolult epitme­­nyek a karacsonyi hangulat felkeltesere szolgaltak, es a szobat diszitettek veliik. E betlehemekbe a paradicsomi jelenetet mindig belefaragtdk. A fazekascehek a sajdt jelvenyeikbe helyeztek el Adam es Eva alakjdt. Kd­­zep-Europa-szerte a pasztorfaragasok dl­­szes botokon es tukrdsdkon mutatjak meg az osszuloket. A lakas diszitdsdre szolga­­lo, Adam es £va alakjaival ekes tukorkepeket szinten vasarban vagy buesukban arultak. A fuzesmikolai ro­man uvegkepfestok kiildno­­sen gyakran abrazoltak e ket alakot, hiszen ez a tema igen kedvelt volt az ortodox valla­­su romanok kozott is. A mezeskalacsosok Adam es Eva-figurait a piaci keres­­let tette nepszeruve a mult szazad masodik feleben. A kekfestok ducan szinten di­­vatos volt Adam es Eva alak­ja - mintakent. December 24-ere, Adam es Eva napjara surusodtek ossze mindazok a szokasok es hiedelmek, amelyek a ka­­tolikus falvak lakoinak kara­csonyi szokasait es az un­nep rendjet meghataroztak. Ennek szoros tartozeka volt az Adamot es Evat abrazolo kalacs elkeszitese is. SZACSVAY EVA neprajzkutato

Next

/
Thumbnails
Contents