Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-14 / 7. szám

Peli Fazekas Rozalia: Izsak Marika matkasaga Mojsi zsido kocsmajaban kessel lehet vagni estenkent a pipafustot. Az egyetlen hely a faluban, ahol egybegyulhetnek az emberek, hogy beszelgessenek a termesrol, a sza­­razsagrol, a megnovekedett arakrol. Sajnos a szarvasmarha ara is fel­­ment a buzaeval egyutt. A reszara­­tok is ott kotottek megallapodast a gazdakkal. Izsak Bela is ide tert be este egy krigli frissen csapolt sorre, itt egyezett meg Kovacs Istvan nagygazdaval egy frissfejos tehen eladasi araban. Otthon mar tudtak rola.- No, gyere janyom, elmegyunk a tehenert, majd te hazavezeted, mert mi Istvan batyaddal elmegyunk a Moj­si zsido kocsmajaba egy kupica pajin­­kara. Ez a kialkudott aldomas. Marika orult a fejos tehennek. Igen szerette a tejfblos langost, meg a tej­­folbs uborkasalatat. Magara kapta a cifra tuteses pruszlikjat, a csipkes ing­­vallat. A viraghimzeses szegedi pa­­pucs egeszitette ki a hetkoznapi olto­­zeket. A fali nagytukor elott elegedet­­ten mustralta a kepmasat. Nagy titok­­ban arra gondolt, hogy Kovacs Agos­­ton igen jovagasu legeny, szalfa egyenes testtartassal.- Apam uram, alljek csak meg kend, hiszen itt laknak Istvan batya­­muramek.- Az aldojat, lanyom, mar itt is vol­­nank? Marika nagy szenakazlat latott a szeruskertben. Jo gazdak, meg kell hagyni... A leckeritesen vagy tiz tejes­­kocsog kiakasztva, de a kbpulb is hasznalatban lehet, mert a viz meg csopbgbtt belole. A kutya jelezte a joveteluket. Ko­vacs Istvan mar a hambiton varta a vendegeket.- Adj isten - kbszontott Izsak Ba­lazs.- Hozott isten. Hat ez a kis vazon­­cseled? Latni akarod a tehenet? Marika egy lepcsofokkal feljebb le­­pett a hambitra.- A tehenet meg lathatom, eleget - mondta de en azert jottem, hogy hazavezessem, mert apamuram igy parancsolta.- Ja vagy ugy?! De a hangos szavakra mar a le­geny is kijott a hazbol. A nyari nap erosen tuzott a hambit elejen. Marika kipirult arccal, szemlesutve allt apja mellett. A legeny nem vette le rola ket melytuzo szemet. Nezte formas bo­­kajatol folfele, majd megpihent karcsu termeten. Aztan elindultak negyen, hogy eladjak a tehenet. A ra kovetkezo szombat esten Agoston felve kopogtatott Marika ab­­lakan. Kijon ez a janyka vagy se? Kijott. Szegyenlosen tamasztotta az ajtofelfat. A legeny a ket tenyere koze szoritotta Marika kidolgozott kezet.- Marika, hat meg nem rugott a te­hen? Ugyi, hogy nem?! Szelid allat, en neveitem! De akkor meg nem gon­­doltam, hogy altala ismerlek meg te­­ged. Szeretlek, Marika. Te szeretsz engem? A szerelmes leany azt ki nem mondja. Azt a legenynek ereznie kell. Ha engedi atfogni a vallat, ha engedi hogy megcsokolja, akkor szereti. Egy ev ugy repult el, mint a szelvi­­har. De gyonyoru volt! A falu pletyka­­hordoi mar az eskuvorol beszeltek. Olykor megkerdeztek Marika edes­­szulejet: No, szomszedasszony, meg nem lagziskodunk? De Izsakne szeli­­den valaszolt: Nalunk nem surgos a lagzi, hiszen Marikam meg hu­­szesztendos sincsen. Szep holdvilagos nyari este van. Csendes a taj, a tucsok sem ciripel. Marika az elokertben ul, a tisztaszoba ablaka alatt. Az estike re­­szegito illatat az esti fuval­­lat fele kergeti. Akit var, meg nem jon. Ki tudja, mi dolga akadt Agostonnak. De jott mas. A tisztaszoba­­ba vendeg erkezett. Apjau­­ra szives szoval kinalja hellyel a jovevenyt. Edes szuleje a kotenyebe torli a kezet. Marika szeme megreb­­ben, dobbenten hallgatja a be­­szedet. Teglas Andras, egy ma­­sik nagygazdalegeny kerobe jott ohozza. Uramisten, segits! Hallgatja az apjat. Csak nem igeri az apja ma­­sik legenynek?- Mink, fiam, nem fgerhetunk neked semmit se. Ezt csak Marika teheti. De hat, anyjuk, hoi is van ez a jany? Az anyja vedoleg: - Biztosan a paj­­tyikkal van, gyun majd nemsokara. Marikanak egy gondolata volt csak, hogy elfusson Agostonekhoz es meg­­mondja, nem akar mas legeny felese­­ge lenni. A mezosoron mar leszallt az estharmat, de o azzal nem tbrbdott, csak mielobb Agoston kozelebe le­­hessen. Reszketve nyitja a fakilin­­cset. Agoston az agyan hever a lovak faranal, az istalloban. Az istallo sotet, csak a kerodzo tehenek lanca csor­­ren. Az ajto nyikordulasara felul fek­­tebol:- Orzse, te, hoi az brdogben teke­­regsz ilyen sokaig? En itt varok rad, te meg masfele csaszkalsz? Nem azt mondtad, hogy sietsz? Ha Marikat fejbe vagjak egy kiven­­hedt szblbkaroval, hat nem szedul el jobban, mint attol, amit hallott. Egy nagy sikkantassal kifutott az istallo­­bol. Tehat Agostonnak szeretoje van, akit Orzsenek hivnak, s akivel estenkent ki tudja, hanyszor enye­­leg, mielott szombat estenkent hoz­­za megy. No, Marika, vege a viragos nyar­­nak, vege a szep, remenyekkel felepf­­tett jovendonek. Agostonnak csak annyit vagott vissza futtaban Marika: inkabb leszek boldogtalan mas le­­gennyel, mint tetoled megalazva. Igy lett az en kedves oreganyam Teglas Andras felesege, az anyam pedig az elsoszulott Teglas lany. Kopocs Tibor rajza

Next

/
Thumbnails
Contents