Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1995-12-14 / Próbaszám

Egy magyar Hollandiaban A tanev kezdeten sok mindenrol vitatko­­zott a tarsadalom erintett resze, de en most hadd ne pereljek. Hallottam egy nagyszeru tanitordl. Rola szdlnek. Ez ev szeptember 12~£n lett volna szazeves. Az egykori Osztrak-Magyar Monarchialioz tartozd Marosludason (Erdely) sziiletett, 1979 marciusaban halt meg, Hollandiaban, Hagaban. Cseh Andrasnak hivtak. Felszentelt ro­­mai katolikus pap volt, amikor a sibiui munkasokat eszperantoul kezdte tanitani. A koriilmenyek kenyszeritettek ra, hogy merdben uj modszert alkalmazzon, mert az elso vilaghaboru utani evekben ilyen nem volt. Az elso perctol kezdve csak eszperantoul beszelt, mert a tanfolyam resztvevoi roman, magyar illetve nemet nyelvuek voltak. A tanitast sok viccel, nevetessel tarkftotta, mert a hallgatok a faraszto muszak utan jottek tanulni. Ez a sibiui kurzus lett az alapja a kesobb hi­­resse valt Cseh-modszernek. 1924-ben Cseh Andrast puspoke fel­­mentette a papi teendok alol, hogy telje­­sen az eszperanto nepszerusitesenek szentelhesse az eletet. Elindult europai propagandautjara, ezreket gyozott meg az eszperanto eszmejenek es ezreket ta­­nitott meg magara a nyelvre. Svedor­­szagba Karoly herceg meghfvasara erke­­zett, es a parlamentben is tartott tanfolya­­mot. Esztorszag, Lettorszag, Norvegia, Ne­­metorszag, Svajc — triumfalis apostol­­kodasanak egyes allomasai. Mindenutt siker ovezte es az a csoda, hogy mindig tobben fejeztek be a kurzust, mint aha­­nyan elkezdtek. Nehanyszor elofordult, hogy a rendorsegnek kellett rendet te­­remtenie azok kozott, akik kiszorultak. Kesobb Hollandiaba hivtak. O ment, es az Insbrocker hazasparral kozdsen Arn­­hemben megalapitotta a Nemzetkozi Cseh Intezetet, melynek celjai kozott a Cseh­­modszerrel tanito pedagogusok oktatasa es vilagmeretu halozatanak kiepitese sze­­repelt. Ez az intezet Nemzetkozi Eszpe­­ranto Intezet neven ma is vegzi a munka­­jat Hagaban. A Riouwstraat 172-tol, ahol az iroda­­haz van, otpercnyi setaval elertem egy csodalatosan szep sirkerthez. A kozepen mauzoleum. Marvanytablakon az ott nyugvo nagy szemelyisegek neve. Koz­­tiik egy magyar. Cseh Andras. BODNAR KATALIN Haga Felismeri? Regi fenykepekre leltiink. Koziiliik most kettot mutatunk be. Az egyik a csifari mukedveloket abrazolja, akik sajat zeneka­­ruk kozremukodesevel hetszer jatszottak a Zsindelyezi a ka­­szdrnya tetejet cimu operettet. A masik felvetelen a szogye'ni Gazdakor mukedveloi latha­­tok, akik a Nemet szo cimu nepszinmuvet mutattak be. Mind­­ket fenykep 1937-ben kesziilt. Bizonyara sokan felismerik raj­­tuk hozzatartozoikat, sajat magukat. Ha megirjak nekiink, mi tortent az egykori szereplokkel, es bovebben is irnak falu­­juk akkori kulturalis eleterdl — erdekes irasaikat kozoljiik. A szerkesztosegiink cimere kiildott boritekra irjak ra: Fe­lismeri?

Next

/
Thumbnails
Contents