Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1995-12-14 / Próbaszám

az ember a csibe, akar ferjhez is mehet­­ne! Ne is szoljatok, mondtam, a multkor is ketemeletes kerom akadt, de menesztettem, mert nekem haromemeletes kell. Ha nem ad mind a harom lanyomnak egy emeletet, ne is jojjbn! Mulatsagnak, bolondsagnak jo... Ketten is megkertek, miutan megozvegyultem, de eleg volt a bajokbol. Jo ember volt az uram. A szerelem kesobb jott meg. Hany hazassag kezdodik szerelemmel, aztan kesobb ku­­darcba fullad! Ha tovabb elt volna, azt hiszem, az oregedes meg jobban osszeforrasztott volna benniinket. Oriilt volna a fiuunokaknak, mert neki nem lehetettek fiai. Huszonot evig eltiink egyiitt, de meg lett volna tennivalo. A ket nagyobb lany mar dolgo­­zott, amikor 6 meghalt, a har­­madik meg csak nyolcadikba jart. Iskoiaztattam, ruhaztam, kikelengyeztem, megcsinaltam a lakodalmat. Nagyon sokat dolgoztam, elaruljak a kezeim. Senki se mondhatja, hogy lump vagyok. Most is egesz nap dolgozok. Hullara asom magam a kert­­ben, meg gereblyezek. Bort nem csinalok, nines, aki megi­­gya. A fara is folmaszok meg, de csak letran. Mit tehetek, ha nines, aki folmasszon helyet­­tem?! Neha apro kis orom er. Egy­­szer a Kalazi Ilonka lanya uta­­nam kiabalt az utcan, hogy Ro­za neni, Parkanyban voltunk szavaloversenyen, es egy szogyeni gyerek a maga verse­­vel nyert elso dijat. Hat, mon­dom, ennek csak driilni lehet. Sok verset irtam. Negyven­­hat megjelent. Folklormusoro­­kat is allftottam ossze, meg vi­­dam jeleneteket irtam - ma­gam is jatszottam benniik. fmi akkor kezdtem, amikor a lanykak iskolaba keriiltek. Ha­­zahoztak az olvasokonyvuket. Nezegettem a verseket. No, gondoltam, ilyet en is tudok, ekkora tudomany az en fejem­­ben is van, hogy ilyen gyerek­­verset irjak. Megprobaltam es ment. A legelso versem ugy kezdodott, hogy „Hej, Sari ne­ni, also faluvegi, a ket laban egy papucs, s ugy is jol van neki...” Az osszes versemnek falusi ize van. Kitelne beloliik egy kotetnyi, meg a jelenetekbol is, de hat nines penz. Ekkora gya­­lazatba tollforgatok meg so­­sem jutottak, mint most. A politika sosem erdekelt. Nem akartam en abba beleme­­lyedni. Nem akartam megosz­­tottan gondolkodni. Elfogad­­tam azt, amit a sors hozott. De hogy az elso gyerekem, a kisfi­­am negyhonapos koraban meghalt, az egesz eletemben faj. Negyvenotben orvos ugyan volt, de gyogyszer nem... De vannak olyan dol­­gok, ami ken fol di hatalom nem tud segiteni. Most mar az egyetlen kivan­­sagom, hogy az unokak elet­­ben maradjanak, gyarapodja­­nak, aztan majd szorgalommal, tudassal, tehetseggel megte­­remtsek maguknak a megelhe­­test. Az egyetlen hiba, hogy me­­goregszik az ember. Nemsoka­­ra betdltom a nyolcvanat - es meg olyan csoda jo dolgom nem volt... (kopasz) Kdszbntok... Kiilonosen az ev utolso ferta­­lyaban jutott ki a kerek evfor­­duldkbol es kdszontdkbdl iro­­da bn link kepviseloinel. Szep­­temberben toltotte be eletenek 85. esztendejet a Pragaban eld - kisse elfelejtett - Barsi Imre, pedig az elso - haboru utani - kepes folydiratunk a Faklya foszerkesztoje volt, majd a Het elen is allt egy ideig. De a hat­­vanot esztendos Duba Gyula­­rol, Fonod Zoltanrol, Dobos Laszlorol es Torok Elemerrol sent feledkeztiink meg. A hat­­vanasok taborat ket egyivasii koltonk, Zs. Nagy Lajos es Tozjser Arpad gyarapitotta. A megnyirbalt honi magyar sajtd annak rendje-mddja sze­­rint eml6kezett meg az 6vfor­­dulokrdl 6s m61tatta az unne­­peltek kozhasznu irodalmi te­­v6kenys6g6t. Az irasok igye­­keztek felt^rni, kibogozni az 6vfordulos csodaszer6t, csoda­­fegyver6t, amellyel beirta ne­­v6t a „szlovdkiai magyar iroda­­lom” jelzovel megkulonbdzte­­tett kozossdg „eml6kkonyv6- be”, de rem61hetoleg van, aki­­nek bekeriil a neve abba a k6p­­zeletbeli „folidnsba” is, amit egyetemes magyar irodalom­­nak neveznek az irodalmi tu­­dom&nyok berkeiben... Vitathatatlanul a legtobb szo Tozser Arpad irodalmi te­­vekenysegerol, kiilonosen kolteszeterol esett. Meltattak hatarokon innen es hatarokon tul egyarant. Pecsi Gyorgyi monografiat is irt a kolto munkassagarol es hosszabb lelegzetu tanulmanyban mu­­tatta be Alaban Ferenc a Nyit­­rai Pedagogiai Foiskola Hun­­garisztika Tanszeke altal kia­­dott koteteben. Am Tozser Arpad muveinek megvitatasara a Hungaristika Tanszek oktober elejen rende­­zett tudomanyos konferencidt is, amelynek munka jellege mellett meg volt a maga unne­­p61yes hangulata is. S6t a han­­gulatot 6s a kotetlen 16gkort emelte T6zs6r Arpdd mond£­­sa, hogy „irodalomrdl 6s mds hasonld lomrdl besz61ges­­sunk!” A besz61getok P6csi Gydr­­gyi Budapestrdl, Nagy P£1 P£­­rizsbdl, Domonkos M^tyds Budapestrdl 6s a d61elott fo­lyamin a hazaiak kozlil Ko­­vesdi Kdroly 6s Duba Gyula kapott szot. Szo esett a videki­­ess6gr<51, az irodalomnak, mint muv6szetnek 6rt6keirol 6s ar­­rdl, hogy reszekre szakadt a magyar irodalom, mert reszek­re szakadt a magyarsag is. Cselenyi Laszlo es Tozser Arpad Tozser Arpad kolt6szet6nek apropdja kapcsan szdba keriilt az is, hogy ki a magyar frd, mikor 6s mitdl magyar ird, a magyar fro? A d61utdn folyam£n Alaksza Karoly, Cstfros Miklos 6s Var­ga Lajos Marton emelkedtek szdldsra, ZaUn Tibor pedig hatvansoros versben kdszon­­totte a hatvanesztendos koltot. A honi irodalmdrok kozlil M6- szaros AndrAs, Pokstaller Li­­via 6s Fdnod Zoltan jdrult hoz­­zd m6ltatas£val az irodalmi ta­­ndcskozdshoz... Tozser Arpad zard 6s ko­­szonto szavaiban benne volt a hangosan gondolkodo essz6f­­roi magatartdsa, es feltette a k6rdest, hogy vajon mivel 6r­­demelte ki a hozzd int6zett, kimdvelt meltat^sokat, irodal­mi elm61ked6seket? A vdlasz rem61hetdleg meg­­tal&lhatd majd abban a kotet­­ben, amelyet az irodalmi ta­­ndcskozdson elhangzott m61ta­­tdsokbdl 6s hozzaszolasokbol allftanak ossze. A Hungariszti­­ka Tansz6k gondozdsaban je­­lenik meg az irodalmi es nyel­­v6szeti tanulmanykotet 1996 elso feleben. (mote)

Next

/
Thumbnails
Contents