Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1995-12-14 / Próbaszám
az ember a csibe, akar ferjhez is mehetne! Ne is szoljatok, mondtam, a multkor is ketemeletes kerom akadt, de menesztettem, mert nekem haromemeletes kell. Ha nem ad mind a harom lanyomnak egy emeletet, ne is jojjbn! Mulatsagnak, bolondsagnak jo... Ketten is megkertek, miutan megozvegyultem, de eleg volt a bajokbol. Jo ember volt az uram. A szerelem kesobb jott meg. Hany hazassag kezdodik szerelemmel, aztan kesobb kudarcba fullad! Ha tovabb elt volna, azt hiszem, az oregedes meg jobban osszeforrasztott volna benniinket. Oriilt volna a fiuunokaknak, mert neki nem lehetettek fiai. Huszonot evig eltiink egyiitt, de meg lett volna tennivalo. A ket nagyobb lany mar dolgozott, amikor 6 meghalt, a harmadik meg csak nyolcadikba jart. Iskoiaztattam, ruhaztam, kikelengyeztem, megcsinaltam a lakodalmat. Nagyon sokat dolgoztam, elaruljak a kezeim. Senki se mondhatja, hogy lump vagyok. Most is egesz nap dolgozok. Hullara asom magam a kertben, meg gereblyezek. Bort nem csinalok, nines, aki megigya. A fara is folmaszok meg, de csak letran. Mit tehetek, ha nines, aki folmasszon helyettem?! Neha apro kis orom er. Egyszer a Kalazi Ilonka lanya utanam kiabalt az utcan, hogy Roza neni, Parkanyban voltunk szavaloversenyen, es egy szogyeni gyerek a maga versevel nyert elso dijat. Hat, mondom, ennek csak driilni lehet. Sok verset irtam. Negyvenhat megjelent. Folklormusorokat is allftottam ossze, meg vidam jeleneteket irtam - magam is jatszottam benniik. fmi akkor kezdtem, amikor a lanykak iskolaba keriiltek. Hazahoztak az olvasokonyvuket. Nezegettem a verseket. No, gondoltam, ilyet en is tudok, ekkora tudomany az en fejemben is van, hogy ilyen gyerekverset irjak. Megprobaltam es ment. A legelso versem ugy kezdodott, hogy „Hej, Sari neni, also faluvegi, a ket laban egy papucs, s ugy is jol van neki...” Az osszes versemnek falusi ize van. Kitelne beloliik egy kotetnyi, meg a jelenetekbol is, de hat nines penz. Ekkora gyalazatba tollforgatok meg sosem jutottak, mint most. A politika sosem erdekelt. Nem akartam en abba belemelyedni. Nem akartam megosztottan gondolkodni. Elfogadtam azt, amit a sors hozott. De hogy az elso gyerekem, a kisfiam negyhonapos koraban meghalt, az egesz eletemben faj. Negyvenotben orvos ugyan volt, de gyogyszer nem... De vannak olyan dolgok, ami ken fol di hatalom nem tud segiteni. Most mar az egyetlen kivansagom, hogy az unokak eletben maradjanak, gyarapodjanak, aztan majd szorgalommal, tudassal, tehetseggel megteremtsek maguknak a megelhetest. Az egyetlen hiba, hogy megoregszik az ember. Nemsokara betdltom a nyolcvanat - es meg olyan csoda jo dolgom nem volt... (kopasz) Kdszbntok... Kiilonosen az ev utolso fertalyaban jutott ki a kerek evforduldkbol es kdszontdkbdl iroda bn link kepviseloinel. Szeptemberben toltotte be eletenek 85. esztendejet a Pragaban eld - kisse elfelejtett - Barsi Imre, pedig az elso - haboru utani - kepes folydiratunk a Faklya foszerkesztoje volt, majd a Het elen is allt egy ideig. De a hatvanot esztendos Duba Gyularol, Fonod Zoltanrol, Dobos Laszlorol es Torok Elemerrol sent feledkeztiink meg. A hatvanasok taborat ket egyivasii koltonk, Zs. Nagy Lajos es Tozjser Arpad gyarapitotta. A megnyirbalt honi magyar sajtd annak rendje-mddja szerint eml6kezett meg az 6vfordulokrdl 6s m61tatta az unnepeltek kozhasznu irodalmi tev6kenys6g6t. Az irasok igyekeztek felt^rni, kibogozni az 6vfordulos csodaszer6t, csodafegyver6t, amellyel beirta nev6t a „szlovdkiai magyar irodalom” jelzovel megkulonbdztetett kozossdg „eml6kkonyv6- be”, de rem61hetoleg van, akinek bekeriil a neve abba a k6pzeletbeli „folidnsba” is, amit egyetemes magyar irodalomnak neveznek az irodalmi tudom&nyok berkeiben... Vitathatatlanul a legtobb szo Tozser Arpad irodalmi tevekenysegerol, kiilonosen kolteszeterol esett. Meltattak hatarokon innen es hatarokon tul egyarant. Pecsi Gyorgyi monografiat is irt a kolto munkassagarol es hosszabb lelegzetu tanulmanyban mutatta be Alaban Ferenc a Nyitrai Pedagogiai Foiskola Hungarisztika Tanszeke altal kiadott koteteben. Am Tozser Arpad muveinek megvitatasara a Hungaristika Tanszek oktober elejen rendezett tudomanyos konferencidt is, amelynek munka jellege mellett meg volt a maga unnep61yes hangulata is. S6t a hangulatot 6s a kotetlen 16gkort emelte T6zs6r Arpdd mond£sa, hogy „irodalomrdl 6s mds hasonld lomrdl besz61gessunk!” A besz61getok P6csi Gydrgyi Budapestrdl, Nagy P£1 P£rizsbdl, Domonkos M^tyds Budapestrdl 6s a d61elott folyamin a hazaiak kozlil Kovesdi Kdroly 6s Duba Gyula kapott szot. Szo esett a videkiess6gr<51, az irodalomnak, mint muv6szetnek 6rt6keirol 6s arrdl, hogy reszekre szakadt a magyar irodalom, mert reszekre szakadt a magyarsag is. Cselenyi Laszlo es Tozser Arpad Tozser Arpad kolt6szet6nek apropdja kapcsan szdba keriilt az is, hogy ki a magyar frd, mikor 6s mitdl magyar ird, a magyar fro? A d61utdn folyam£n Alaksza Karoly, Cstfros Miklos 6s Varga Lajos Marton emelkedtek szdldsra, ZaUn Tibor pedig hatvansoros versben kdszontotte a hatvanesztendos koltot. A honi irodalmdrok kozlil M6- szaros AndrAs, Pokstaller Livia 6s Fdnod Zoltan jdrult hozzd m6ltatas£val az irodalmi tandcskozdshoz... Tozser Arpad zard 6s koszonto szavaiban benne volt a hangosan gondolkodo essz6froi magatartdsa, es feltette a k6rdest, hogy vajon mivel 6rdemelte ki a hozzd int6zett, kimdvelt meltat^sokat, irodalmi elm61ked6seket? A vdlasz rem61hetdleg megtal&lhatd majd abban a kotetben, amelyet az irodalmi tandcskozdson elhangzott m61tatdsokbdl 6s hozzaszolasokbol allftanak ossze. A Hungarisztika Tansz6k gondozdsaban jelenik meg az irodalmi es nyelv6szeti tanulmanykotet 1996 elso feleben. (mote)
