Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-07 / 6. szám
• La Valletta kikotoje (A szerzo felvetelei) Az dllattenyesztds szinten fontos gazdasagi agazat: jo fajta juh, kecske, marha, 16, szamar, oszver egyarant nagy szamban 61 a szigeteken. A maltai oszver kulondsen hires; fokepp Olaszorszagban kedvelik. Kivalo epiiletko, marvany es alabastrom boven van arrafele. A sot a tengerbdl paroljdk. Kulondsen a hdziipar fejlett. (P6I- ddul a maltai csipke nagyon hires.) Fokent a dohany- es a selyemipar erdemel emlitest. A fuggetlenseg elnyeresdig a hajodpitds es a hajdjavitds is viragzik, de azdta, hogy az angolok kenytelenek voltak elhagyni Maltat, ez az ipar kisebb jelentosegu lett. A kiegyensulyozatlan gazdasagi eleten es az ott is meglevo munkanelkulisegen az idegenforgalom nagyardnyu fejlesztesevel igyekeznek segfteni az onallosag elnyerese ota. A fiatal kis allam lakosainak szama 330 000, ezdrt a ndpsurusdg nagy: ezernel is tobb ember jut 1 km2-re. Ezzel a zsufoltsaggal magyarazhato a nagyaranyu kivandorlas. £vente dtlagosan 4000-5000 ember hagyja el Maltat, hogy fokepp Ausztralidban telepedjen le. A lakossag zome a maltai nyelvet beszeli - ez olasszal keveredett arab nyelv -, de ugyanakkor katolikus vallasu. Ez is jelzi az europai szigetorszag tortenelmi es gazdasagi kapcsolatait az arab vilaggal. LA VALLETTA A fovdros, La Valletta a tordkok felett aratott 1565. evi nagy gyozelem ota fejlodott rohamosan. Ldtvanya a felig olasz, felig eszak-afrikai arab varosok kdpdt egyesiti, s eppen emiatt olya paratlanul vardzslatos. Sz6p fdutcdjdn, a Strada Realdn Rivul - ezt angolul Kingswaynek mondjak - nem sok szabdlyos utcaja van. Vallettarol trefasan azt szoktak mondani, hogy egy teve hdtdra epult. Joggal, hiszen hegynek fol, hegynek le vezetnek keskeny utcai. Jardak nincsenek, azazhogy az egesz utca egyetlen gyalogjarda, ahonnan egyenest a lakdsokba vagy az uzletekbe lephet az ember. Kis boltjai tarkabarka keleti bazarok, amelyekben szonyegek, sdlak, terftok, sapkak, kalapok, csipkdk, csecsebecsek, otvdsmunkak, elefantcsont-faragasok vdrjak a vevot - egyszoval minden kaphato. A fovaros magva az egykori lovagrend nagymestereinek palotaja. A nagymesterek - akik birodalmi hercegek voltak, s fejedelemkent uralkodtak - azzal nyertek meg a nepet, hogy a maltai ndpkozossdg, az Universita alkotmdnydt tiszteletben tartottdk. Sokat tettek a sziget fejlesztesedrt es a varos szepfteseert is. Volt palotajuknak a termei valdban fejedelmiek! Kulondsen a trdnterem 6s a gobelinek csarnoka az, ahol az onallosag 6ta a negyvenk6t tagu maltai parlament ulesezik. Hatalmas meretu szonyegkepek fedik ott a falakat, szeles, soteten csillogd aranykeretekbe fogva. A palota elsd emeleten az egykori lovagok zsdkmanyai sorakoznak: regi fegyverek, zaszlok, I6- farkos torok lobogok. Mas termekben diszhintdk es pomp6s berendez6sek 6llnak. Sok helyisegben hatalmas freskokat Idtni: ezek a lovagok hostetteit magasztaljak. Sajatos epiteszeti emlekei Vallettanak az ugynevezett auberge-ek. Ez a francia szo (ejtsd: oberzs) voltak6ppen fogadot, szallot jelent. A lovagrendben ugyanis mindenfele nemzet fiai szolg6ltak, s a kuldnbozo nyelvcsoportokhoz tartozd lovagoknak - meg azok fegyveres kfserete es szolgaszemelyzete szamara - kulon palotdt emeltek. Ezek egytdl egyik eldkelo palotdk, fduri k6nyelemmel berendezve! Kivdltkdppen szep es jellegzetes az Auberge de Castille et Leon, azaz a spanyol lovagok n6hai szdllasa. A Szent Janos-katedralis szint6n lenyugozo hatdsu 6pulet, nemcsak meretei, hanem egyszeru, megis nagyvonalu reneszansz formai miatt is. Belso falfeliiletdt es dongaboltozatat nagy falfestmenyek es Mattia Preti olasz muvdsz mennyezetfreskdi diszitik. A szekesegyhaz oldalkapolnai telistele vannak csodalatosan szep fafaragassal. A padldzatot a rend kivdlo tagjainak sirlapjai borftjak. Az egyik kapolnaban Caravaggio Szent Jeromosa, a rdgi sekrestyeben pedig szintdn ennek a mesternek egy mdsik festmenye, a Szent Janos lefejezese gyonydrkodteti a latogatot. Kozvetlenul a katedrdlis mogott van a Nagy Gyozelem tere, s kdzepdn dll az 1565. 6vi diadal emlekmuve. A szekesegyhaz tervezoje es kivitelezoje ugyanaz a Girolamo Cassar, aki a nagymesterek palotdjdt is epitette. A vdros legszebb tere a kikotd feletti magaslaton a tagas Baracca; onnan felejthetetlen latvany tarul a szemunk eld. Az egykori fdvdros, Mdina, Mdlta kozepdn egy eld muzeum. Keskeny utcai evszazados terekbe torkollnak. A normann stflusu hazak mellett barokk palotdk magasodnak. Katedrdlisaban egy olyan festmdnyt Idtni, amely a hagyomany szerint Lukacs evangelista muve. A Szent Pal-szekesegyhaz meses aranykincseket es osi okleveleket is driz. Ami az idegent a tortdnelmi korok gazdag emlekein, a ritka mukincseken, a kenyelmes szallokon, a pompas strandokon, a vitorlazds nagyszeru lehetosdgein kfviil mdg Maltdra vonzza, az a sok unnep. Peldaul szeptember 8- a, az dllam nemzeti unnepe harmas jelentesu evforduld. Egyszerre emlekeztet a tordkok felett 1565-ben aratott gyozelemre, a francidk 1800-beli kapitulaciojara es 1943-ra, amikor Malta szamara veget ert a masodik vilaghaboru. De minden falu megiinnepli a maga „festa”-jdt, nepi vallasi unnepet is! UDULOPARADICSOM Mdlta legdivatosabb fiirdohelye a Vallettatol 15 km-re levo Sliema. E varoska tele van luxusszdlldval, dtteremmel, elegdns uzlettel. Aranyloan fovenyes partjaindl a tengerviz 22-24 Celsiusfokra is folmelegszik. Bar a furdesi ideny csak majusban kezdodik, parti sdtdnya szinte egdsz evben zsufolva van turistdkkal. A mediterrdn dghajlat, a megbizhato, kiszdmithatdan szaraz idojaras (az evi csapadekmennyiseg mindossze 558 mm) az ev minden hdnapjdban kellemes pihendst kfndl. Nem csoda hdt, hogy kora tavasztol keso oszig a hajok szazai ontjak Maltara a kfvancsi idegeneket. Napjainkban Mdltat mar nemcsak hajon, de repulogdpen is jdl megkozeh'thetjuk. Vallettdtol 6 km-re van Luqa repulotere, ahova az Air Malta jaratain kfvul mdg negy nagy nemzetkozi repulotdrsasag gdpei is menetrendszeruen jdrnak. A kis szigetvilag telepulesei kdzott suru autobuszjaratok bonyolitjdk le a forgalmat. A harom szigetet motoros hajdjdratok kapcsoljak ossze egymdssal. Dr. Fogarasi Laszlo
