Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-07 / 6. szám
ERSEKUJ VAR EGYHAZI MUEMLEKEI szallitott a lorol, szemelyesen vezette oket rohamra. Bal karjat golyo roncsolta szet es hatravittek. Ekkor erkezett a csalodott Hunter. Azt szerette volna, ha Szamvald kiserletet tesz az ellenseg beasott jobb szarnyanak megkeriilesere. Szamvald bekotoztette a sebet, nyeregbe emeltette magat, es olyan lendulettel soporte el a jobb szarnyat, hogy az ellenseg az arcvonal egesz hosszaban vad menekulesbe kezdett. < A legnagyobb amerikai kituntetes >- egy magyarnak Ezert a fegyvertenyert kapta meg husz ewel kesobb a legnagyobb amerikai kituntetest, a Congressional Medal of Honort. A magyar tabornokot, aki katonai tanulmanyokat soha nem vegzett, es mindent a harcteren, menet kozben tanult meg, az egyik legkitunobb, legratermettebb fotisztnek tartottak. Az Egyesult Allamoknak bekeidoben allando hadserege ugyszolvan nem volt. A polgarhaboru utan leszerelt fotiszteket altalaban diplomaciai szolgalatra osztottak be. Szamvald a novekvo fontossagu delkelet-azsiai tersegbe kerult, ismetelten konzuli tisztet tdltott be Oszakaban, illetve Sanghajban. 1885-ben egeszsegi allapotara hivatkozva lemondott a hivatalarol es vegleg visszatert az Allamokba, ahol is egy New York-i biztosito menedzserekent tevekenykedett. 1896-ban inkognitoban Magyarorszagon jart. Egeszen ujjaszuletve, a hazajaban kibontakozo modernizacio eredmenyeinek buvoleteben tert vissza. Egy New York-i szallodaban halt meg, 1912. december 4-en, agya mellett fizetett apoIonovel. Iratait, kitunteteseit a Magyar Nemzeti Muzeumnak adomdnyozta. A rabszolga-felszabadito haboru talan utolsd veteran tabomokat ket szazad gyalogsag, ket uteg tiizerseg katonai pompajaval kisertek utolso utjara az arlingtoni hosi temetobe. Hazajaban senki nem tudott rola, de koporsojan az Egyesult Allamok elnokenek koszoruja mellett egy masik koszoru is fekudt; piros-feher-zold szalagjan e felirat: Hungary mourns her son - Magyarorszag gyaszolja fiat. Z. G. videof ilmen Strba Sandor (ersekujvari) helytortenesz a kozelmultban uj (immar harmadik) videokazettaval jelentkezett. A dokumentumerteku videokazettak az iskolak szamara hezagpotlo modszertani segedanyagkent is hasznalhatok. (A szerzo sajat maga forgalmazza; a kazettak magyar es szlovak valtozatban keszultek.) Megkerdeztuk Strba Sandort, miota foglalkozik Ersekujvar tortenetevel? „Goethe szerint azt az embert, akit letenek sorskdrdesei intellektualisan foglalkoztatnak, mindig kuldnosen erdekelte, hogy milyen volt az elozo torteneti vagy tortenelem elotti korok emberdnek elete, a termeszethez fuzodd kapcsolata, kulturaja. Aki nem ismeri nemzete tortenetdt, aki mit sem tud szulofdldjenek nevezetes eredmenyeirol, szemelyisegeirol, az nem is szeretheti igazan szulovarosat. Ilyen 6s ehhez hasonlo gondolatok foglalkoztattak, mintegy ot ewel ezelott, amikor munkalkodni kezdtem a varosom tortenetdrol szold videofilm forgatokonyvdn. Akkor mdg nem sejtettem, hogy sorozat lesz belole. 1991-ben keszultem el £rsekujvdr tortenete a var alapitasatol a var lebontasaig cimu videofilmemmel. A harmincperces dokumentumfilm a var tortenetet taglalja 1545-tdl egeszen 1724-ig, amikor is III. Karoly kiraly elrendelte a lebontasat. Ket evvel kdsobb, 1993-ban jelent meg az Ersekujvari barangolds cimu videofilm - e sorozat masodik reszekent. Hangulatos seta kereten belul mutatom be a regi es mai varost, utcarol utcara jarva az epuleteket, muemlekeket, melyek mellett rohano hetkoznapjainkban kdzdmbosen elhaladunk. 1994-ben a Lakitelek Alapitvany altal meghirdetett Igy szerkesztiink mi kabeltelevizios palyazaton a filmet kiilondijjal jutalmaztak. Tavaly novemberben kerult bemutatasra az ersekujvari Csemadok pinceklubjaban a harmadik film; az Ersekujvar egyhazi muemlekei. Hogy miert foglalkozom varosom multjaval? Mert a muvdszet szebbd akarja tenni a vilagot, mely minden nyomorusa-ErsekujvaR Egyhazi Muemlekei ga ellenere is szep es emberi. Szep es emberi, mert istenien, szemelyes szeretettel gondoltak el, s erre a boldogsagra mindannyian meghivast kaptunk. A film a varos nevezetes egyhazi muemlekeit: templomait, kapolnait, Kalvariajat, a Szentharomsag-szobrot mutatja be epitesztorteneti, egyhaztorteneti es rnuveszettorteneti szempontbol - otven percben. Meg kell jegyeznem, hogy a masodik es harmadik filmet Viczidn Pdllal es Csicsdtka J6- nossal egyutt keszitettem.
