Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-07 / 6. szám
Kiadja az Integrita, Presinszky Lajos Vinohradska 7 Samonn Foszerkeszto Szoke Jozsef Grafikai szerkeszto Racsko Zoltan Nyomdai elokeszftes Vox Nova Rt. Nyomja a Komaromi Nyomda Kft. Terjeszti a Postai Hirlapszolgalat, a Mediaprint-Kapa ds a maganterjesztok Eldfizethetd a szerkesztosdgben, barmely postahivatalban ds kdzbesitonel Ara 12.- Sk Elofizetdsi dij: egy dvre 624 Sk fdl dvre 312 Sk, negyedevre 156 Sk Regisztrdcids szam: 1351/95 A lap a Pro Slovakia Kulturalis Alap es a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval keszult A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek es roviditesenek jogat fenntartja. Keziratokat nem drziink meg es nem kiildtink vissza. A kozblt irasok nem feltetleniil tukrozik a lap velemenyet. Hirdetesfelvetel es a szerkesztoseg cime: Priekopmcka 15. 821 06 Bratislava telefon: 07 - 244 769 • Foto:Veri A cimlap SOMOGYI TIBOR fel vetele Kovetkezo szamunk tartalmabol Szemermesen hallgatunk a bunozes „fellendulese”, az eletkorulmenyek romlasa, a letbizonytalansag megnovekedesenek osszefuggeseirol. Hallgatunk, mert sokan azt hiszik, ezt is Marxek talaltak ki, s ezert jobb, ha nem beszelunk rola. Pedig az osszefugges nyilvanvalo, s ezt mar Marx elott is latta a tudomany, tollukra tuztek a vilagirodalom olyan oriasai, mint Balzac, Dickens, Stendhal, Tolsztoj, Dosztojevszkij, hogy csak a legnagyobbakat emlitsem. Az alakoskodas tehat foldsieges. Az elszeghnyedes a bunozhs novekedeshnek egyik legfobb mozgatdja. Tudja ezt mindenki, aki a szeghnyseg kozegeivel valaha is kozvetlenul erintkezett. Az dhes, a kiszolgaltatott ember nem mindig taldl rd a megmaradas, a boldogulds tisztesseges, torvdnyileg elfogadott utjaira. £s valljuk be, ez az ut manapsag is zdrva marad sok tisztesseges ember szdmdra, hiszen kevds a munkaalkalom, 6s a szocidlis veddhdlb is szakadozott, nagy lyukain az is kihull, aki rendezett emberi korulmdnyek kozt sohasem sdrtene torvdnyt, nem lepne a bunozes utjara. Sorolhatndnk a sajtoban kozblt eseteket, bdr a mdr emlitett okbol bunugyi tudositdink a legtobb esetben hallgatnak a bunesetek szocialis hatterdrol. Felnek a politikai minositdstol, holott az amerikai filmek csoppet se szemdrmesek ebbol a szempontbol. Ez is egyike tehat azoknak a pdrtallam idejdbol fennmaradt berbgzoddseknek: ne irjunk a valos okokrol, nehogy szo erje a haz elejet! De a valosag ettol meg valosag marad. Valami ilyesmire figyelmeztet az a konyv is, amelyet ket neves cseh orvos tett kozze tudomanyos vizsgalodasaikrol, a posztszocialista orszagok buneseteirol (Frantisek Koukalik es Jana Drtilova: Az alvilag lazadasa). A mu cime az Egyesult Allamok orvostarsasagatol ered, amely az 1992-ben vegzett vizsgalodasa utan jelentette: Megkezdodbtt az alvilag jarvanyhoz hasonlo lazadasa, terjedese. 1995-ben ezt a nyilatkozatot ismet megerositettek, mondvan, hogy folytatodik az alvilag lazadasa. Alvilag alatt az amerikai orvosok a rossz szocialis helyzetben elo, bunozes utjara tert tarsadalmi retegeket ertik. Ezeknek a tarsadalmi retegeknek a lazadasi formaja a szervezett bunozes, az eroszak. A ket cseh orvos konyve adatokkal bizonyitja, hogy az alvilag lazadasa a posztkommunista orszagokban is elkezdodott. Nem elegendo hat, ha csupan rendori intezkedeseket hozunk ellene. A bunozest nalunk is tarsadalmi bajkent kell kezelnunk, s ennek megfeleloen tarsadalmi intezkedeseket is kell ellene hozni. Orvosi, tarsadalomtudomanyi vizsgalatok bizonyitjak ugyanis, hogy Szerelem, szerelem... Kluka Jozsef (rasa egyes emberek a genjeikben hordozzak az eroszakra valo hajlamot, de ha eletkorulmenyeik jol alakulnak, a hajlam legtobb esetben rejtve marad. Olvasom a bizonyito adatok halmazat es egyre inkabb az a meggydzddesem, hogy a tudomany ismet olyasmit fedezett fel, amit az emberi tapasztalas dsidoktol tud. Megse felesleges felfedezes! A tudomanyos ismeret bizonyossdg. Izs erre a bizonyossagra az eroszak es a bunozes elhatalmasodasa sordn nekunk is egyre nagyobb szuksegunk lesz. Ha bsszehasonh'tom ifjukorom falusi buneseteit, tyuklopasait, kocsmai verekedhseit a mostani bunesetekkel, el kell ismernem: ezen a thren is gyorsan tanulunk Amerikdtol. Ez is indokolja, hogy a szervezett bunozds, az alvildg Idzadasa ellen csakis tudomdnyos ismeretek birtokdban vehetjuk fel eredmenyesen a kuzdelmet. Persze azert a nepi tapasztaldst, az osi ismeretet sem kellene lebecsulnunk. A kocsmai razziakhoz nem felthtlenul szukseges kommandbsokat kivezhnyelni hs a villamos jegyellenoreit is folbsleges fekete seriffekkel megtamogatni. SZOKE JOZSEF A szlovakiai helynevvaltozasokrol Dr. Palotas Zoltan tanulmanyanak negyedik resze Az alvilag lazadasa Jozsef Attila elfeledett farsangi trefaja 1930-bol ^AegJeVen
