Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-31 / 5. szám

Idejeben szolunk I szolosgazdak jol tudjak, hogy a metszessel lehet a termes mennyi­­seget a leghatasosabban szaba­­lyozni, de az is kozismert, hogy a toke hosszu eletenek titka, a korszeru met­­szesben rejlik. Az idojaras alakulasatol fiiggoen a ko­zepmagas- es a magasnovelesu szolok metszeset - szem elott tartva a fajta met­­szesi igenyeit - m£r februarban megkezd­­hetjiik. Feltetlenul tudnunk kell tehat, hogy mi­lyen fajtaju tokeket kell megmetszeniink, mert a meghagyando csapok hossza szo­­ros osszefuggesben van a fajtakkal. A szolofajtak egy reszet rovid csapra, maso­­kat hosszu csapra, megint masokat szal­­vesszore kell metszeni. Metszes elott vi­­szont gyozodjiink meg a riigyek epsegerol is. Vizsgaljuk meg a rugyeket, hogy epek, egeszsegesek-e! Ha hibasak vagy fagytol karosodtak, akkor a karosodas aranyaban noveljuk a meghagyott rugyek szamat. A rugyek egeszsegi allapotat azok hossza­­ban es keresztben torteno atvagasaval, il­­letve hajtatassal allapi'thatjuk meg. Rovid csapra, azaz 2-4 riigyre metssziik a boven termo, nagyobb furtu fajtakat, amelyeknek vesszoin az also ru­gyek is termekenyek, azaz viragzo hajtast hoznak. Ilyen peldaul az Olaszrizling, a Furmint es a Kadarka. Ha ezeket a toke­­ket hosszu csapra metszenenk, akkor tul sok hajtast nevelnenk es a levelek arnye­­kaban elbuvo furtok nem ernenek be. Hosszu csapra, azaz 4-7 rugyre metssziik azokat a fajtakat, amelyek ebruarban - a fak nyugalmi idoszaka­­ban - gyumolcsfak apolasa es tiszto­­gatasa a legjelentosebb novenyve­­delmi tennivalo. A fak apolasat es tisztogata­­sat a riigypattanas elotti permetezesig szuk­­seges befejezni. Elsokent szedjuk le es egessiik el az oszi lombhullaskor le nem hullott, szaraz levelekbol alld hernyofeszkeket. Ezekben ugyanis veszedelmes lombkartevdk telel­­nek at. Elegendo a fan nehany feszek ah­­hoz, hogy kitavaszodas utan, a zsenge lombban tarragast okozzanak. A fak torzsen es vastagabb again a gyap­­jaspille tojascsomdit, az egyeves vesszokon - gyuru alakban - a gyuriispille tojasait talalhat­­juk. Kaparjuk le, es semmisftsuk meg oket. Sziikseges leszedni, es szinten elegetni a szaraz viragcsomokat, gyumolcsmumia­­kat, elszaradt hajtasokat, mert ezek a gom­­babetegsegek forrasai. A koronaritkftassal is sok korokozdtdl szabadulhatunk meg. Ennek soran az el­szaradt, beteg, szuvas, vertetves, monilia­­tol, almalisztharmattol, pajzstetutol, taplo­­gombaktol, varasodastol stb. elpusztult menthetetlenul fertozdtt agakat, gallyakat es vesszoket, valamint a vad- es fattyuhaj­­tasokat tavolitsuk el. A koronatisztogatas utan lassunk hozza a keregkaparashoz. E muvelettel eltavolft­­hatjuk a torzsrol es a vastagabb agakrol a felcserepesedett, elhalt keregreszeket, a mohas, zuzmos, korompeneszes, takacsat­­kas, pajzstetves retegeket. Eszkoze a ka­­parovas. Hasznalata kozben vigyazzunk, hogy ne sertsuk meg a fa elo reszeit. Utana drotkefevel dorzsoljuk le a kerget. Kaparas elott tentsiik koriil a torzset hasznalt foliadarabbal (mutragyas zsakkal), hogy a kaparek ne hulljon a foldre. Az (gy dsszegyujtott tormeleket egessiik el. A tisztogatas utan fogjunk hozza a gyu­­molcsfak metszesdhez. E muveletnel tart­­suk szem elott, hogy minden metszesi pont egyuttal novekeddsi pont, s minel erdsebb a beavatkozas, annal vehemensebb lesz a visszahatas, vagyis Idtvanyosabb a hajtas­­novekedes. Azt se felejtsiik el, hogy egy kozepes nagysdgu fan tobb szaz sebet ej­vesszoinek also riigyei nem termekenyek, tehat rovid csapon nem is hoznanak ter­­mest. Ilyen a Csabagydngye, a Saszla, az Ottonel muskotaly, a Pannonia kincse stb. Szalvesszds metszest is alkalmazunk a jd termes erdekeben. Ebben az esetben 8-12 rugyes csapokat hagyunk meg. Ez a jo kondicioju, eros tokeknel alkalmazhato olyan fajtaknal, amelyeknek a fiirtjei ki­­csik, tehat rovidebb metszessel nem ad­­nanak kielegito termest. Szalvesszds metszessel termesztjiik a kisfiirtu, minosegi borszolofajtakat, a Piros trami­­nit, a Rajnai rizlinget, a Sauvignont stb., valamint a csemegeszold-fajtak tulnyomo reszet, amelyeknel az also rugyek gyak­­ran termeketlenek. A terheles figyelembe vetelevel a nagy fiirtu, termekeny fajtak - a Zold veltelini, a Muller Thurgai, az Olaszrizling stb. - is termeszthetok szal­vesszds muvelessel. A fiatal szolokben a harmadik evben kezdjiik meg a valasztott miivelesi mod­­nak megfelelo tokeforma kialakftasat. A szolo fakadas elotti vegyszeres keze­­lesehez szerezzuk be a sziikseges no­­venyvedo szerek - Sulka, Polybarit, Sira 80 WP, Sulikol K stb. - valamelyiket, hogy az atkak elleni lemoso permetezest idoben el tudjuk vegezni. tiink metszdollonkkal, s ennek nyoman ha­­talmas tomegii uj hajtas es level kepzodik a fan. Ez a zdldtomeg sok esetben akada­­lyozza a fa belso reszeinek folyamatos fe­­nyellatasat, a melyebben levo levelek asszimilaciojat. Amelyik level viszont feny hianyaban nem asszimilal, eldbb-utobb le­­hullik az agrol. fgy veszi kezdetet a rette­­gett „felkopaszosodas”, a termofeliilet ido elotti csokkenese. Az evrol evre ismetlodd szorgos metszegetesek nyoman faink na­­gyon terebelyesek lesznek, termokepesse­­giik azonban nem novekszik ennek aranya­ban. A gyiimdlcsdk egyre inkabb a korona hejazataban helyezkednek el, a vastag agak fokozatosan lecsupaszodnak. E karos kovetkezmenyek elkeriilesere amikor csak lehet, metszes helyett inkabb ritkitsunk. Ritkitaskor az egyes vesszo resz­­leges visszavagasa helyett kisebb gallyakat, agakat vagunk ki alapbol, tehat csonk nel­­kiil, (gy nem marad vissza novekedesi pont, amelybol uj, eroteljes hajtas fejlodhetne. A tapanyag (gy nem „rohan” a sok-sok apro sebzeshez, ehelyett a fal, illetve a korona egeszeben oszlik el aranyosan, annak min­den reszet taplalva, fejlesztve. Az ilyen gyii­­molcsfa termofelulete evrol evre novekszik, gyiimolcse ertekesebb, lombozata ellenal­­lobb a betegsegekkel es a kartevokkel szemben. A koronaalakitas evei utan, tehat a metszes helyett, a rendszeres ritkftasra helyezziik a hangsulyt, s ezzel a fa elettarta­­mat is jelentekenyen meghosszabbithatjuk. Csiba Laszlo (Az elobbi - januar utolso szamaban megjeleno - cikkhez) • Februarban vegezziik a gyiimolcs­­fak metszeset. Kivetelt az oszi- es a kajszibarack kepez (Foto: a szerzo archivumabol) F A A fagykarosodott tokek egy resze az alul fakado hajtasokbol ujra kinevel­­hetd

Next

/
Thumbnails
Contents