Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-31 / 5. szám
A kocka el van vetve A tizenhatodik szdzadig egyetlen elterjedt szerencsejdtdk volt - a kockazas. Mint ahogy a XVI. szdzadi, Jdzus ruhairol szdld valldsos nyelvemlekunk bizonyltja: „Een rwhayman hasardtoth vetenek” - kockajdtekkal osztozkodtak rajta; a Jezus sfrjdt orzo romai legiondriusok kockara tettek szerencsejuket. Szamos mds bizonyitek is van arra, hogy nemcsak vallasi joseszkozkent, hanem szorakozasra, jatdkokra is hasznaltdk a kockdt. A rdmai, gorog, mezopotdmiai jdtdkosok dobokockai nem geometriai drtelemben vett kockdk voltak, hanem negyoldalu tetraederek, amelyeket juh es kecske csuklocsontjabol keszitettek. Ezen csontocskdk szabalytalan hasdb jellegu alakjuk miatt a negy oldalra nem egyenlo valdszfnusdggel estek. A nagy, lapos oldalukra gyakrabban, fgy az egy pontot drt, a homoru oldalra mdr ritkdbban, az hdrom pontot drt, a kicsi domboru oldal negyet, mig a keskeny, oblos oldal (ez jott ki a legritkabban) hatot. Hatiapos dobokocka A kozepkori kocka tobbnyire csontbdl keszult. Szamos nyelvben a kocka szd jelentdse ezen anyagdnak megnevezdsebol ered. A magyar kocka a szlav kostka szobdl ered. Kesobb mar kemdnyfabdl is faragtak dobokockdt. A XVI-XVII. szazadban, a kockazas harmadik viragkoraban fembol ontott, csontbdl faragott, naturalisztikus, guggold emberfigurak jottek divatba, amelyek feje bubjdra, hatara, hasdra, ulepere, oldalaira helyeztek el a pontokat. A dobas leginkabb borpoharbol tortent. A korai kozepkorban valoszinuleg az Indiaban is honos, negylapos fakocka vdltotta fel a csontot, amely gyermekjdtekkent is elt tovabb. Osi ertelemben „jatdknak” azt a tevekenysdget tekintettdk, amely mentes volt az ugyesseg, ertelmi kepesseg barmilyen befolyasatol. A kockazas idonkent a labdajatekok nepszerusegdt is meghaladta. Hogy megsem tudott sem az okorban, sem a kozepkor elejen az ot megilleto rangra kerulni, azt a „veletlennek” koszonheti. Ugyanis a kozeletet is szabalyozd torvenyek mind a mai napig nem tudtak a vdletlent megfogalmazni. Milliok szorakozasa A kockajatdk milliok szdrakozasa maradt, es bar a jogtudosok mit sem tanultak belole, a termeszettudomany tobb agaban lenditette eld a tudomanyos gazdalkodas kiteljeseddset. 1417-ben Luca Paccidi az elso jatekelmeleti mu szerzoje meg helytelen szdmitasokat is kozol arrol, hogy milyen aranyban varhato ket kockaval tfz feletti pontdrtdk dobasa. Kdsobb De Mere lovag is rdszletes elemzdseket frt a kockajdtekrdl, amit Pascal „pontositott": De Mdrd lovag igen okos ember, de megsem jott rd erre, mert nem matematikus, ami sulyos fogyatekossag - irta Fermant-nak - hogy a hatos dobas valdszinusege egy kockaval 51,77 szdzalek, kdt kockdval 24 dobdsra 49,14 szazalek. Jatszottak es tiltottak Az 1279. dvi budai zsinat azt mondta ki, hogy „pap ne jatsszek kockajatekot vagy mas szerencsejatekot, ilyen jateknal pap meg csak jelen se legyen”. V. Karoly francia kirdly, akit az angol seregek a sajdt foldjen szorongattak, megtiltotta a kockat. I. Ferenc francia kiraly viszont minden nap ebed es vacsora utan kockaval 6s kartyaval „mulata magat”, I. Jakab kirdly legiddsebb fia, a walesi herceg rossz ido eseten kdrtyaval, ostablaval, kockaval. Mindenkinek van ket szama Februari szerencseszamok Februartol kezdodoen minden honapra megmondjuk olvasoink szerencseszamait. A szerencsebolygok - a Jupiter es a Venusz helyzete alapjan minden allatovi jegyhez ket szam rendelheto, s ez a ket szam egesz honapra ervenyes. A ket szam kulon-kuldn, egymas melle irva tetszes szerinti sorrendben es osszeadva varialhato. Peldaul a Kos februari sza-Februari szerencseszamok: Kos 7, 12; Bika 12, 8; Ikrek 11,2; Rak 9, 10; Oroszlan 6, 7; Szuz 3, 9; Merleg 10, 5; Skorpio 8, 6; Nyilas 1, 4; Bak 2, 3; Vizonto 4, 1; Halak 5,10 A XIII. szdzadi Carmina Burana is megenekli a kockdzokat: „Obdgathatsz lemeztelenulve: jaj neked, kocka, amit adsz, csupa csalardsag, csapda az, jatszdid osszecsddited, s vacogtatod a szegenyeket, mivel a jatek szenvedelye mero latorsag, atok, rabjaul esve engemet a vegromlasba rantott.” A csald kockazdt a szigoru rendelkezes szerint szornyen megbuntettek. („A kock£t at kell iitni a lator tenyeren. ”) Elkockazott tartomany Volt, hogy szigetek, tartomanyok sorsa nem vdres csataban, hanem kirdlyaik bekes sakkjdteka soran dolt el. Pelddul 1020-ban a norveg es a sved kiraly Hising tartomdny sorsdrol kockazott. Amikor a sved kirdly ket hatost dobott, mosolygott. A norveg Olaf kiraly szinten kdt hatost dobott... A norveg kiraly 13:2-re nyert, fgy Hising tartomany vdraldozatok nelkul jutott norveg kezre. IV. Ottd csaszar felesege annyira eladosodott a kockdzas sordn, hogy titokban kellett elmenekulnie Kolnbol. Matyds kirdly cseh hadjarata sordn kincstardt ds zsoldosait gazdagitotta kockazasainak bevetelebol. Nyeremenye korulbelul tizezer arany volt, ami egy megyespiispokseg egydves jovedelmet erte el... PALFFY LASZLO mai a 12 es a 7, e kdt szam segitsegevel az alabbi szamok nyerhetok - de tetszes szerint varialhatok. ® E 127 12+7 = |l9~l 1+2+7 = [l0 | 1+2 =[3~| 721 - 7+21 =|28]
