Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-31 / 5. szám
A roka maradjon a megbecsult vadunk (Somogyi Tibor felvetele) Puc6r lanyok es a roka bund£ja Az elmult esztendd novemberet nyilvan enyhenek jegyzik majd a meteoroldgusok, de a hdnap kezdetdn volt nehany nap, amikor a hirtelen 6rkezett lehulds eloparancsolta a bundat, melegebb kabdtokat, 6s a jo tdli sapkak is elokerultek a szekrdnyek mdlyebol. Ekkor tortent, hogy pucer lanyok vonultak fel Pozsony utcain es tiltakoztak a primes allatok bundajdnak, gereznajanak felhasznalasa ellen. Pontosan emlekszem, hogy azon a napon facanvadaszaton voltam es a teve elott szeltol vasott csontjaimat melengettem, amikor beugrott a kep, es a csinos, kivanatos lanyok puceran (transzparens fedte testuk azon reszeit, amelyeket nem akartak nekunk megmutatni) hirdettek, hogy foben jaro bun es jogtalan dolog a premes allatok „lemeszarlasa”, bundajuk felhasznalasa. Azon a napon vadaszcimboram dppen egy szep, de fiatal rokat lott, es ha nem jatszom meg az dreg vadasz szerepet, s nem az egy helyben topogo varakozast valasztom, hanem veliik tartok, akkor talan en is elejthettem volna egy rokafit. Mert ketten voltak, a masik talan felem probalta volna meg a kitorest a puskaropogasoktol veszelyes zdnabol. De nem ugy tortent, igy csupan az vigasztalt, hogy nem vetettem a pucer lanyok altal hirdetett tilalom ellen... Am a dolog melyen elgondolkodtatott; no, nem mintha annak a veszelye fenyegetne, hogy az uj esztendd bealltaval minden vadasznak kicsavarjak a kezebol a puskat, aki nyulra (a nyul is premes), goreny, nyestre, vadmacskara es rokara emeli fegyveret, hanem az ellenkezoje remftett meg: ha netan a tunteto cicababak kdrelmeit vezetnek be: vagyis kisopornek a hazi nyulketreceket, a juhokat szelnek eresztenek, de series- es a szarvasmarha-allomanyt is korlatoznak, mert azok bore is a piacra kerul, cipo, csizma es egyeb mas boraru keszul beloluk. A termeszet rendjebe valo beavatkozas veszelyes dolog lehet, hatasat kivedeni es kovetkezmenyeit rendbe hozni nehez es hosszan tarto dolog lenne. Pelda akad ra boven... Probaljunk meg mas nyomon elindulni es kovetni a kulso beavatkozas hatasait a termeszetbe. Ha kimondom a „civilizacio” szot, az olvasonak nyilvan a nagy epitkezesek, utepftesek es vizszabalyozasok jutnak eszebe, amelyek nagy-nagy befolyassal voltak a termeszetre es az emberek eletet is meghataroztak. Am a civilizacio mas csendes veszelyeket is rejteget magaban. Egyik vi'vmdnya peldaul a modern es szakszeru mezogazdalkodas, amelynek jelszava: mindenbol a legtobbet, legszebbet es a legnagyobbat! A fenti cdlokat a mezogazdasagban szigoruan kovettuk es szabalyait betartottuk, aminek kovetkezteben legalabb negyven haziallat-fajta pusztult ki vagy kerult a kipusztulas hatarara. Egyhangu, egyszinu lett a baromfiudvar, a magyar gazdasszonyok a kimondhatatlan nevu tyukokat, ludakat, kacsakat kezdtek tenyeszteni a nagyuzemi gazdalkodastdl ellesett modszerek alapjan. A nagyuzemi serteses szarvasmarhatenyesztes is csak egy-ket fajtara redukdlodott, mert a minel tdbb tej- es sulybdli gyarapodas elerese volt a cel. A juhtenyesztes is „uniformizalddott”, de a mezogazdasag „civilizalddasa” magaval hozta egyes novenyek kipusztuldsat is. Mikor latott utoljara a kedves olvaso peldaul buzaviragot? Michal Racko lipdtujvarosi vadasz meg a nyaron panaszolta, hogy Lipot videkerol es az Alacsony Tatra lankairol eltuntek a juhok, a tavolbol gombamezokre emlekezteto nyaj. A legeleszo baranykak az aranyfeju liliomnak nem artottak, de szaporan legeltettek a „supanyicanak” nevezett eros szalu fuvet, amelyet a viddken honos nagyvad sem kedvel. A supanyica elburjanzott, beborftja a havasi legeloket es elfojtotta a napfenyben egykoron sargan csillogo, szemet, lelket gyonyorkodteto aranyfeju liliomot... De kanyarodjunk vissza a ravaszdihoz, hiszen a kis rokat - voros kabatja miatt, megkuldnboztetett erdeklodes ovezi. Feltunoen jellegzetes a roka szep, hosszu farka, amit vitorlanak nevezunk; legvegso, feher csucsa a „bokreta”. Nyaranta a szoret hullatja, ilyenkor rongyosnak nevezziik. Trefasan balhasnak, ravasz allatnak es csalavernek nevezik. A rdka eletenek nagyobb reszet a szabadban, a barlangon kfviil tdlti, mig vele szemben a lappango borz csak ejszaka mutatkozik, telen pedig allandoan barlangol. A barlang, vagy a rokavar leirasa is igen szines es gazdag a magyar vadasznyelvben, de most arrdl szoljunk, hogy a kifinomult erzeku ravaszdi ovatosan eloson, elsurran, ellodul, elillan a puskasok elol. A rokak bagarasznak, amikor nyari alkonyatban a tarlon, vagy a teli havas tajon, a holdfenynel egeresznek: apro ragcsalokra vadasznak. A roka kahol, vagy kammog. Amikor megszoritjak a vadaszebek, morog, fajdalmaban kerreg, de jokedveben cseheg es kahol. A kenyelmesen, zavartalanul ugeto rdka kullog, a csenderesben, nadasban lomoz, csortet. A konc vagy a falat utan portyazva bandukol. A rdka ravaszdisaga - amit inkabb ovatossagnak neveznek -, a nepmesekbol is kdzismert, am ennek kdszdnhetoen menti fajanak fennmaradasat evezredek ota. Minden ovatossaga es kifinomult erzeke ellenere is van egy fogyatekossaga: a kapzsisag. Ennek tudataban az ember konnyen cselt vethet a ravaszdinak, pdldaul a csalinak hasznalt vonszalekot koveti egeszen a leskunyhoig. De a vadasz altal utanzott nyulmakogasnak is bedol, az egerek cincogasat utanzo hangokat is keszpenznek veszi, es odadlalkodik a hangforras kozeldbe, a biztos zsakmany remenyeben. Itt jegyzem meg, hogy a rdkanak az utolso pillanatokig adott az eselye, hogy csalafintasagot felismerje es elillanjon... A koztudatban ugy 61, hogy tdjainkon a rdkanak az ember az egyetlen ellensdge. Szandekosan hangsulyoztam az embert 6s nem „vadaszt” mondtam, mert a rokat tuzzel-vassal irtja mindenki. Pedig megsem az ember a fo ellensege, hanem a veszettseg. A veszettseg osi betegseg, mar az dkorban is tudtak rola, illetve az okori Babildniaban lejegyeztek a betegseg tuneteit. Sajnos a rokak mintegy 61 szazaleka szenved veszettsegben; a betegseg a haziallatokat sem kimeli, kijlonosen a kutyak es a macskak kozott terjed, mint a tuzv6sz, de nyilvan meglepi az olvasokat, hogy a szarvasmarha es a juh, kecskek kozott is igen magas a veszetts6g aranya. Kezdo vaddsz koromban (a hatvanas evek elejen) a veszettseg terjedeset a rdkdk irtdsaval; csapovasakkal, fustgyertyakkal, mergezett, injektalt tojasok kihelyezesevel probaltuk csokkenteni, ami sehol a vilagon nem vezetett eredmenyre. Ma a tudomany csal6tek vakcinak kihelyezesevel probalja immunizdlni a rokakat. Ezeket a csokolade formdju, bombon nagysagu ordlis oltdanyagokat a vadaszok tavasszal es osszel helyezik ki a termeszetbe. Ugyanis a fertoz6s vesz6lye az ev elso hdrom honapjaban - a pdrzas idejen - tetozik: a rokak kemenyen marakodnak egymds kozott, osszel pedig a fiatal, felcseperedett rokak onallosulasa, helykeresese, vandorldsa jelenti a veszettseg terjedesdt... Befejezesul talan meg annyit, hogy addig jo, amig tart az ember erdeklodese a vad ertdkes bundaja irant, mert addig az ember erdeke, hogy a rokat a maga eszkozeivel, a maga modjan vedje es embersegesen banjon vele. A rdkanak es a rokavadaszatoknak - a rdka „kabdtjdn" kfvul -, vannak mas ertdkei is. Jelentosege a vadaszati kulturaban egyre no. Ennek okdn hangsulyozom, hogy a rdka, e kifinomult 6rz6ku, kecses ragadozo, maradjon tovdbbra is a megbecsult vadunk, amelynek sportszeru elejtdse igazi dlmenyt es erteket nyujt minden vadasz szamara. (Mote)
