Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-31 / 5. szám

(Tsuszo Sandor emlekmusor, sziiletesenek es halalanak valahanyadik A Legyel helyettem en cimu Tsuszo-em­­lekmusort 1995 szilveszterenek delutanjan tuzte musorara a Magyar Televizio, 16 ora 55 perctol az egyes programon volt lathato. A fel­­vett tobb mint egy oranyi anyagbol harminc perc keriilt a kepernyore. A meltatlanul elfele­­dett felvideki kolto neve akar ismerosen csen­­gett a nezo fiileben, akar nem, bizonyara meg­­erintette a nem mindennapi produkcio kony­­nyed baja, szellemisege. Tudjuk, hogy az iro­­dalom es a jatek fogalma nehezen valaszthato szet: sokak szerint jo irodalmat es jo jatekot teremt az igeretesen gyarapodo, folyamatos feltarasban levo Tsuszo-eletmu. Orvendetes, hogy az irodalmi lapok hasabjait kinove a Ma­gyar Radio adasaba, a budapesti Vigszinhaz­­ba (egy fergeteges Tsuszo-est erejeig) es a Magyar Televizo studiojaba is belopakodhatott a kolto szelleme. Az emlekmusor hazigazdaj6nak, Vallai Pe­­temek az egyik legavatottabb Tsuszo-kutato, Hizsnyai Zoltan segitett bemutatni a felvideki szuletesu irodalmart es muveszeti mindenest (Tsuszo Sandor 1907-ben szuletett a felvideki Ederden. Apja Tsuszo Kazmer foldmuves, anyja Donczi Apollonia, elszegenyedett neme­­si csalad sarja. Sandorunk szulofalujaban, il­­letve Nyitran folytatja tanulmanyait. 1925-ben Tardosujfalusi Szo cimmel - rdvidftve TSU­­SZO - sajat, kezirasos lapot alapft, ebben publikalja aztan elso verseit.) Vallai Peter kerdesere, miszerint van-e vala­­mi k6zzel foghatb, perdonto bizonyitek arra, hogy Tsuszo Sandor letezo, elo szemely volt, Hizsnyai azonnal kesz volt a v6lasszal - be­­mutatta Tsuszo-relikviait, egy gombot es egy szinarany, brillians-berakasos nyakkendotut. Ezutan Tsuszo kiserletezesek iranti hajlamarol esett szo: egybetus verseirol, kihuzott verse­­irol, kbpverseirol, hangkbltemenyeirol. A hangkbltemenyekrol Szkarosi Endre iro beszelt, akinek birtokaba keriilt egy olyan Tsu­­szb-hangvers, amelyet a kolto egy rontgenfel­­vetelre keszftett. Termeszetesen belehallgat­­tunk nehany hang erejeig - a hatas nem ma­­radt el. A tudorontgenre rogzitett hangok, ko­­hogesek, sohajtasok es horgesek a masodik vilaghaboru elotti evek nyomaszto atmoszferd­­jat erzekeltetik. Bekes Pal (rot egy irodalomtorteneti felfede­­zes hire vitte Dublinba, egeszen pontosan a James Joyce-kozpontba. Szerinte az uj kuta­­tasok alapjaban valtoztathatjak meg az eddigi Tsuszo-kutatasok iranyat. Asztalan James Joyce utolso, sok ertelmuen titokzatos, ma­­gyarra mindeddig le nem forditott muve, a Fin­negan’s Wake (Finnegan ebredese) egy pel­­danya fekudt, mellette ennek korai, elso valto­­zata. Az osszehasonh'taskor kiderult, hogy az eredeti valtozat 666. oldalan szerepel egy kife­­jezes, amely a vegso valtozatban nem talalha­­to meg. Ez a szokapcsolat nagyjabol igy fordit­­hato magyarra: sikos kis teremtmeny, sikam­­los kis leny, esetleg csuszos kis leny. „A csuszos kis leny kifejezes valoszinuleg Legyel helyettem en Alexander Tsuszora, a nagy magyar koltore vonatkozik, aki Joyce korehez tartozott Pa­­rizsban. Tsuszo tavoli rokonsagban allt a szombathelyi Virag familiaval, melynek egyik Irorszagba szakadt Iesz6rmazottja, Leopold Blum James Joyce vilaghiru Ulyssesenek foszereploje. Tsuszo halas volt Joyce-nak, amiert az emleket allftott csaladjanak, es ki akarta mutatni h6lajat. Mivel az Ulysses-t Iror­­szaban betiltottak, mint pornograf regenyt, a csuszos kis leny becsusszant Dublinba a til­­tott regeny peldanyaival, hogy ellassa a kony­­vesboltokat. Mas szbval kbrbzott konyvcsem­­pesz volt, aki sokszor megismetelte a vesze­­delmes kiildetest. Joyce igen halas volt neki, ezert emlftette utolso regenyeben. A nagy ir es a nagy magyar baratsaga teny, de ami a reszleteket illeti, tovabbi vizsgalodasokra van szukseg” - mondta Mr. Ken Monechan egye­­nesagi leszarmazott, a James Joyce Kozpont vezetoje. Nem maradhatott sokaig titok az sem, hogy Tsuszo Sandor Zene e nemzetnek cimu verse hasonlit Petofi Sandor Nemzeti dalara. Mi a teljes igazsag? Tudjuk, hogy Tsuszo az iroge­­pen az indigo belso felere irt nagyon sokszor. Az indigo finom, olajos retege eltomitette a maganhangzok majdnem mindegyiket, eppen csak az „e” betu maradt epen. Tsuszo szerel­­mes, forradalmi heviiletben ult le az irogephez (ne feledjuk, hogy 17 eves volt ekkorl), beleva­­gott a klaviaturaba, s a Nemzeti dalt csupa „e” betuvel irta le - ez fakadt eppen belole. A szo­­ban forgo koltemeny egyebkent a Kalligram cimu irodalmi folyoirat 1995/3. szamaban je­­lent meg eloszor nyomtatasban. Petocz Andras kolto egy kalapot mutatott be, amelyben Tsuszo sajat kezu alai'rasa talal­­hato. Ertheto, hogy a boldog tulajdonos nem szivesen valik meg (meg masodpercekre sem) a ritka ertekes emlektargytol, teveadas ide vagy oda... Parti Nagy Lajos koltonek es dramaironak levele erkezett. Egy idos pusztaszabolcsi holgy kuldte a verset, amelyet reg elhalt nagy­­nenje naplofuzetei kozott talalt, „Ss. Sandor Pozsonybol” alafrassal es 1933-as keltezes­­sel. Szilagyi Akos kolto Tsuszo Sandor es Ivan Kinovics Siralov kapcsolatarol beszelt. Tsuszo es Siralov a huszas evek vegen ismerkedtek meg Siralov kis borbelymuhelyeben. Kapcso­­latuk egeszen 1935-ig tartott, amikor is Siralov nyomtalanul eltunt Kassarol. Tsuszo Sandornak nemcsak orosz kapcso­­latai voltak. Mar huszonevesen bejarta egesz Europat, s angolul, franciaul, nemetiil, spanyo­­lul, olaszul, gorogul, latinul, szlovakul, sot ara­­bul is irt verseket. Szlovak nyelvu koltemenyet (Maso) Kaszas Attila, olasz nyelvu verset (Po­­ema Veronese) Galffi Ldszlb szavalta. Tompa dobpufogas kisereteben egy arab versforditas is elhangzott, termeszetesen az eredeti arab szoveget feliratozva is elolvashattuk. A musorban egyebkent Rudolf Pdter, Ka-Bekescsabai szlovakok Nagykaposon Zenei anyanyelven tarsalogtak A Bekescsaban novemberben megren­­dezett IV. kisebbsegi konferencia kereten belul atadtak a varosnak azt a hatvankbt szlovak kepzomuveszektbl szarmazo al­­kotast, melyek a majdani szlov6k nemze­­tisegi muzeum tulajdonaba kerulnek. Az unnepi esembnyen a Matica slo­­vensk6 nagykaposi szervezetbnek elno­­ke es a varos polgarmestere is reszt vett. * * * Eredmennyel j6rtak 6s megtettek az elsb sikeres I6p6st, minek folytan de­cember 1-jen a Nagykaposra latogato negyven fbs kozep- 6s idosebb korosz­­talybdl 6llo, szlovdk sz6rmaz6su csabai vendegcsoport zenei anyanyelven szotte tov6bb a baratsagot. Ezt kiegeszitette a nagymihalyi Gaj­­dobova szolo6nekes, valamint a budkai fiatal folklbrcsoport. A szlovdk, ezen be­­lul a kelet-szlovakiai nyelvjar6sban eloadott nepdalok nagy tetszest arattak a hallgatosag koreben. Az eldzm6nyekrbl 6s jovbbeli terveikrbl Gustav KriStofccik az MS nagykaposi szervezetenek elnoke nyilatkozott: - Ket­­szaz tagot szamlalo szervezetunk 1993- ban alakult azzal a cbllal, hogy a kultura, nepmuveszet es sport teruleten teve­­kenykedjiink. Novemberben Nagykapos polgarmesterevel Bekescsaban jartunk, felvettiik a kapcsolatot az ottani szlovak etnikum kbpviseloivel. MiutAn meg­­egyeztunk, egy nagykaposi dalestre hfv­­tuk oket. Jovobeni terveik kozt szerepel a kbzos tal6lkozasokon kivul magyarorsz6gi szlo­­v6k gyerekek fogadhsa, akik anyanyel­­vuket Szlovakiaban tok6letesiten6k. Michal Lasik, a csabai szlovak nyelvu altalanos iskola es gimnazium igazgato­­helyettese ezeket mondta:- A csabai Szlovakok Szovetseg6nek

Next

/
Thumbnails
Contents