Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-31 / 5. szám
Multvallato Dr. Palotas Zoltan A szlovakiai helynevvaltozasokrol A tortenelmi helynev-magyarosodas A helynbv-magyarosftbs bemutatbsa elott szolni kell bizonyos tortbnelmi eldzmbnyekrol, amelyektol - a latszolagos hasonlatossbgok ellenbre - vilagosan meg kell kulbnboztetniink. A tortenelmi elozmeny a kozel egy ezredev alatt spontbn lefolyt helysegnev-magyarosodas volt, bs ennek kereteben a kettos helynevek, helysegnevparok tortenelmi kialakulasa. A magyar tortenettudomanyi bs nyelveszeti (nyelvtortbneti) szakirodalomban eloszor Melich Janos es Kniezsa Istvdn foglalkozott helyneveink eredetbnek kerdesbvel. Utbbbi tanulmbnyt frt a kettos helynevek kialakulasarol. Mit kell felidbzniink ezekbol? A tortbnelmi Magyarorszag (hazai kiadbsu) terkepeink az elso ratekintesre is feltunik a sok nyilvbnvalban idegen eredetu helynev. Megis, a mai szemnek sem hatnak teljesen idegeniil: a nemzetisbgekkel valb bvezredes egyuttblbs az idegen neveket nagyrbszt magyar (magyaros) hangzbsuvb, btfrbsuvb alakitotta ugy, hogy azok az idegen eredetibol a magyar nyelv fonetikai (kifejezesi, hangtani) szabblyai szerint kismbretekben mbdosultak: a valtozbs bltalbban nem haladja meg a magyar nyelvhez valb illeszkedbst. Hasonlbkbppen a nemzetisbgek, mai szomszbdainak is egykor a maguk nyelvbhez illesztettbk, hasonh'tottbk a rbgi magyar helyneveket. A vbltozbs itt is csekbly mbrtbku volt; olyan, hogy az mind a kbt nyelven brthetd maradjon. Tehbt tulajdonkbppen tortbnelmi, spont&n kolcsonds egym&sra hatissal, kettos helynevek kialakulAsaval allunk szemben. A magyar nyelv bltal ekbppen btvett helynbvben az idegen mag, a mbs nyelvu eredet brzbkelheto maradt ugyan, mindazonbltal ennek megvolt a gyakorlati eldnye, hogy ezek a kettos nevek kozds hasznblatba kerultek, illetoleg maradtak. A magyar vbltozatot az akkori magyar koznyelv befogadta, a lakossbg bs a hivatalok nyelvuknek megfeleloen mindket vbltozatot megertettbk, hasznaltak. E tortbnelmi fejlodbs folyaman idovel a rbgi magyar megyei kozigazgatas btvette - mintegy szokbsjogilag szentesftette, legalizblta, hivatalossa tette - ezeknek a kettos neveknek a magyar valtozatait, ugyanakkor tolerblta az eredeti (idegen) vbltozatot is. Ebben az ertelemben tehbt volt helynevvaltozas rbgen, 1898 elott is, de a ketnyelvu drthetoseg (es hasznalat) keretei kozott. Es ez, mint ilyen, elesen megkulonbbztetendd a millennium-korabeli adminisztratfv „futoszalagos” magyarositastbl, a „csak egy hivatalos nbv lehetsbges” rendszertol. A kozds erthetoseg - ugy velem - dontden fontos kriterium a helynbwaltozasok (valtoztata„igazi” (melyrehatb) magyarosftas, ket esetben csak par betus nevhasonulas. Az egyes telepulesek nbwaltozasat eleinte nehbz volt nyomon kovetnem bs a tbrkbpen azonosftanom: kezdetben csak a rbgi helysbgnevtbrakban talaltam (nem rendszerezett) visszatekintesre, azonosftbsra tobbe-kevesbe alkalmas adatokat. (A KSH un. Torzskonyv-kiadbsa csak 1987-ben jelent meg!) Eloszor a regebbi kiadbsu csehszlovak tortenelmi (visszatekinto) helysegnevtarakat hasznbltam, ezek biztos eligazftast adtak a szlovakiai helysegnev valtozasokrol. Azota tobb ide vonatkozo magyar kiadvbny is megjelent. A vizsgalat kezdetbn feltiink a helynev-magyarosftas produktumainak, fajtbinak szeles skalaja bs felmerult egy kiinduld tipologia megalkotbsanak sziiksegessege: kfserletet kellett tennem e „muvi” helynewbltozasok tfpusainak fokozatainak megalapitasara, megkuldnboztetesere. Ugy velem, a valtoztatasoknak alapvetoen ket fo csoportjat lehet (celszeru) megkiildnboztetni: Az egyik a kismertekben valtoztatott neveke, ahol az eredeti helynev egyszeru nyelvi hasonulason megy at - hasonloan a spontan, tortbnelmi helynev-magyarosodashoz -, bs ehhez az alapnevhez meg magyar jelzo vagy nevtag is jarul ugy, hogy az uj nbv a szlovbk lakosok bltal meg elismerhetd, megertheto marad. A masik a nagymertekben - vagy eppen teljesen - megvaltoztatott nevek csoportja. Itt altalaban olyan mesterseges („muvi”) helynevekkel talalkozunk, amelyek a rbgi, „idegen” nbv gepies forditasai, hangutanzasai vagy eppen az eredeti nbvvel semmi osszefiiggbst sem mutato uj konstrukcio, amelyeket a (magyarul nem tudb) szlovbk nem ertett, de ha idovel meg is szokta, szbmbra idegen maradt. sok) kbrdbsenek kutatasaban, a tipologia- es terminologiaalkotasnal - kiilonosen a valtoztatas lepcsoinek, fokozatainak meghatbrozasaban. A vizsgalat szakaszai Hogyan kdzelftettem meg ezt az erdekes, komplex temat? Az inditekot a mblyebb tanulmanyozasra szuldfoldem Nyitra megye multjbnak nosztalgikus bongeszese, majd postatortenetenek egyes fejezetei szolgaltattbk. Az utobbi kutatasa sorbn feltunt, hogy a megye postahelyeinek - olyan telepulbseinek, ahol postahivatal vagy ugynoksbg mukoddtt - neve es postabblyegzoje 1900 koriil sokfele megvbltozott a perem-fekvessel es a kdzsbgek alacsony lelekszbmbval. Mas szoval: a tomeges helynbv-magyarosftas kiilonosen Nyitra megye hszaki - kevbsbe a kozbpso - reszbben bs kiilonosen a kisebb kdzsbgek esetbben volt megfigyelheto. Ezzel ellentbtben a megye dbli rbszbben csak egyetlen kis falu esetbben volt Kismertekben vbltoztatott, magyarosftott postahelynevek Alsbvesztenicz Alsbvesztbny Radosocz Felsorados Brezova Berezb Rakovicz Rbkfalva Chinorbn Kinorbny Rippbny Rbpbny Dojcs Dbcs Sbndorf Sbndorfa Hluboka Luboka Szenicz Szenicze Jablonicz Jablbncz Trebete Vbgterbete Nagymertekben (teljesen) megvbltozott magyarosftott nevek Brockb Gbzl6s Nagycsausa Nagycsota Drahbcz Vbgdebrdd Nagypritrzsd Nagypetroc Cerova Korlbtko Nyitrakrajna Karaj Dvornik Bblaudvarnok Olehota Szentmiklbsvolgye Gajdel Nyitrafo Podola Felsoleszete Handlova Nyitrabbnya Prasic Nyitraperjbs Hradek Temetvbny Stepano Csepanyfalva H radist Haradics Szobotiszt Oszombat Kosztolna Nagyegyhazas Turoluka Turrbte Kutti Jbkut Unin Nagyuny Lomnica Torbs Valaszka Bella Bblapataka Madunicz Vbgmedencze Vradist Vbrkoz Merasicz Merocze Megjegyzes: Valamennyi Eszak-Nyitrabol. A magyarosftott helynevek hosszu listbit olvasgatva az emberben olykor feldtlik a kerdbs: vajon hbny ilyen nbv felel meg a magyar nyelv szabblyainak? Neha annak a Ibtszata is felmerul, mintha „idegenrdl idegenre magyarosftottuk volna”. Pbldbk husszu sorat lehetne felhozni a furcsa, nemegyszer megmosolyogtatb esetek dokumentblbsbra mind a magyarosftbs, mind a szlovakosftbs teruletbrol. Nyilvbnvalb, hogy igen bonyolult, komplex tbma ez, amellett kenyes is, bppen ezbrt mintha kisse restellt, elpalbstolt is lenne. Nyelvbsz-kritikai, nyelvtortbneti szempontbbl itt-ott erintettbk ugyan a kbrdbst, de ezek a publikbcibk alig hozzbfbrhetok, bs az ismeretterjesztbs szambra nyilvbnvalban elbgtelenek. A kdvetkezokben nbhbny pbldbra visszatbrunk. (Folytatjuk)
