Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-24 / 4. szám

A depresszio kezelhetd Levertseg, depresszio, az elet ertelmetlensegenek, a jovo bizonytalansaganak erzese: ez a depresszio a napjainkban legyakrabban elofordulo pszichiatriai megbetegedes. Nem sokat tudunk rola, s ha felfedezziik magunkon egynemely tunetet, igyeksziink eltitkolni... Pedig hatekony gyogysze­­rek vannak ra! A depresszio konnyen kezelhetd - csak fel kell ismerni. Az Egeszsegugyi Vilagszervezet vizsgalati eredmenyei szerint az orvoshoz fordulo bete­­geknek csaknem egyharmada szenved vala­­milyen pszichiatriai betegsdgbem. A fejlett orsz&gokban az elet minosdgenek javitasa egyre nagyobb hangsulyt kap. Nem csupan az a fontos, hogy meddig, hanem az is, hogy hogyan elunk. Nalunk az elet minosegerol meg kenytelenek vagyunk szere­­nyebben gondolkodni, am hisszuk: a gyogyu­­lashoz mindenkinek joga van. de figyelembe kell venni azt is, hogy a depresszids betegek dontd tobbsege soha nem kerul pszichiater­­hez, illetve kedelybetegseget nem ismerik fel. Hangulati hullamzasok A nok ketszer gyakrabban szenvednek depresszioban, mint a ferfiak. A depresszio kinzo panaszok osszessege, a lehangoltsa­­gon kfvul jellemzo ra a negativ gondolko­­das, az onertekeles zavara, a multbeli csele­­kedetek miatt erzett buntudat, a jovovel kap­­csolatos pesszimizmus. Sulyosabb esetek­­ben a beteg ugy erzi, jobb lenne, ha meghal­­na. Almatlansag, etvagytalansag gyakran elofordul, csakugy, mint a hangulati hullam­zasok, a faradtsagerzes, olykor a beszed es a mozgas lassulasa. Csokken a koncentraci­­okepesseg, gyakori a felelemdrzes. Ossze­­foglalva: a nok depresszio tekinteteben - ku­­lonosen veszelyeztetettek. Idos korban pedig nemhogy csokkennenek, inkabb erosodnek a panaszok. A nyomott hangulat a szokvanyos, idorol idore mindenkit okkal utolero szomorusagtol a sulyos depresszioig terjedhet. Nyomott han­­gulatban az ember allandoan ugy erzi, hogy mar a legegyszerubb feladat megoldasa is oi­­asi erofeszftest igenyel, hasznavehetetlennek tartja magat. Szorongas, zaklatottsag tarsul­­hat hozza; a nyomott hangulatu ember vissza­­huzodova valhat. Ez a hangulatzavar hetekig vagy akar tovabb is tarthat. Ilyenkor celszeru orvoshoz fordulni. Mi okozza? Mindenki a maga modjan reagal a korulme­­nyek v6ltozasaira. Depresszisos epizodot, tra­­gikus esemeny, pl. csaladtag hal&la is kivalt­­hat. Ugyanakkor sokan kezenfekvo ok nelkul is depressziosnak erzik magukat. Altalaban a lelki tulajdonsagok, a szemelyes hatter, es a korulmenyek szabjak meg, ki hogyan reagal a lelki fesziiltsegeket okozo esemdnyekre. Azok az emberek, akik nem sokra tartjak magukat, olyan gondolatok fogsagaba eshetnek, ame­­lyek csupdn az elet rosszabbik oldalat engedik latni. Ok rendszerint dnmagukat okoljak a ku­­darcokert es nem drulnek a sikereknek. Hogyan segfthetek magamon? Ha ezt a kdrdest kimondjuk, mdris sokat tettunk dnmagunkert. Nehdny valaszt mi is megfogalmaztunk. Prdbdljdk meg elfogadni alabbi javaslatainkat: ▲ Ne fojtsa magdba gondolatait - tarja fel valakinek. o Vegezzen valamilyen testedzest. A ta­­pasztalatok szerint igy csokkentheto a dep­resszio sulyossaga. ▲ Csak megfelelo osszetetelu eteleket fo­­gyasszon. ▲ Ne fogyasszon tulzott mennyissegu alko­­holt, mert ennek hatasa - az atmeneti meg­­konnyebbules multaval - fokozodik a dep­resszio. ▲ Ne aggassza, ha nem tud aludni - inkabb keljen fel es olvasson, vagy hallgasson radiot. ▲ Ne feledje, hogy a depresszio nem jellem­­hiba, hanem betegseg, amelybol akkor is fel­­epul, ha idonkent nem hisz a gyogyulasaban (66) Mosolyogjunk! A pszichologus szerint - a szerencset­­lensdgek - igy a munkandlkiiliseg is, vi­­szonylag nem nagy hatassal vannak az ember lelkivilagdra. Aki magas beosztasa­­val egyiitt az dlldsdt is elveszi'ti, nem annyira a jovedelemcsokkends 6s a nehe­­zebb megelhetds rriiatt bdnkddik (a pszi­chologus szerint!) - a magas munkahelyi pozfciojat siratja. A hiedelemmel ellentetben az emberek tobbsege szeret dolgozni, s munkanelkuli­­vd v&lva, mar ndhdny hetes semmittevds utan visszasi'rja kordnkeldset, a hajszat. De az sem ritka, amikor szinte meg­­konnyebbul valaki, amikor felmondanak neki, letszdmfoldttivd nyilvanftjak. Hihetet­­lenul szabadnak erzi magdt, a kedvtelese­­inek hddol, sokat pihen. Altaldban fel evig tart, amig „helyrejdn”, de ha ennyi id6 alatt nem talal uj allast, depresszidssd vdlik, el­­hanyagolja csaladjat, magdt is, nem torodik sem a jelennel, sem a jovovel. Egyvalamit figyelmen kfvul hagytak a pszichologusok. Azt, hogy esetleg azert left valaki munkanelkijli, mert eleve hajla­­mos volt a depressziora. Tudniillik a kedv­­telen, fantaziatlan, tettre (nem) kesz alkal­­mazottdl a munkaado igyekszik szabadul­­ni. Mosolyogjunk hat. Ha jobb nem is, legalabb vidamabb lesz az eletunk. (kop) A jo kozerzet 1. A mozgas Fontos a rendszeres mozgas - a turisztika, a kerekparozas, az uszas stb. Hozza C- es B1-vitamin 2. Asvanyi anyagok A magnezium ved a stressz ellen. Egyunk bandnt, buzacsfrat, diot. 3. A legzes Tanuljunk meg szabadon lelegezni. Az egyik ilyen gyakorlat a kovetkezo: mely belegzest vegzunk, s kilegzes a zart ajkak kozott tortenik. 4. Csokkenteni a kockazatot Tobbek kozott ezt ugy erhetjuk el, ha lemondunk a dohanyzasrol, az al­­koholfogyasztasrol, es csokkentjuk a kavefogyasztast. Kockazati tenyezo meg a larma, a szennyezett kornye­­zet. 5. Poziti'v hozzaallas Minden korulmenyek kozott a dol­­gok pozitiv oldalat probaljuk meglatni. 6. Termeszetes anyagok A stressz megbontja a sejtmuko­­dest. Harom bevalt gyogyito taplale­­kot ajanlunk: a mehpempot, a gin­­szenget es a galagonyat. Regeneral­­jak a szervezetet, energiat adnak. A negyvennapos kura a legjobb - kiilo­­nosen negyven ev utan. Tavasszal es osszel egy-egy ilyen kura csodat muvel. 7. Egeszseges taplalek Stresszhelyzetekben tartozkodni kellene a hustol es a zsirtol, s helyette sok zoldseget, gyumdlcsot, teljes or­­lesu kenyeret es muzlit fogyasztani. 8. Folyadek A napi folyadekszukseglet ket liter. Elonyos az asvanyviz es a gyogytea. Este hat utdn mar ne egyunk! 9. Alvas Aki stressznek van kiteve (es ki nines?), legalabb napi nyolc drat alud­­jon. Ebed utan egy rovid pihenes ugyancsak beiktathato. 10. Pihenes A pihenes, az erogyujtes legyen mindennapi program, hetvegen hosszabb kikapcsolodast engedhe­­tunk meg magunknak, es ha megte­­hetjuk, szabadsagoljunk gyakrabban - egy-ket napot.

Next

/
Thumbnails
Contents