Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-24 / 4. szám

Latogatoban Csontos Vilmos koltonel ZALABA Bevallom oszinten: kerestem, de ke­­ves verset talaltam Csontos Vil­mos munkai kozott a tellel kapcso­­latban. Inkabb a tavaszrol es a nyarrol dalol szivesebben, mint az a sziirke kis madar, a mezok madarkaja, a pacsirta. Az oszrol is kevesebbet olvashatunk, de azok szep es hatasos sorok: „A keme­­nyek egykedvuen pipalnak, / Fiistjuk a fa­­lu fdlott gomolyog. ” Am, mire felkerekedtunk es az unnepek kozott utra keltunk, hogy bekopogtassunk a kozel kilencven esztendos kolto, Csontos Vilmos ajtajan, bekbszbntott az igazi tel. A hazakat hosapka borftotta, a fak dermedten zizegtek az enyhe szelben, de a homero hi­­ganyszala igy is a nulla alatt mozgott. Teli kep fogadott bennunket Zalaban... Kopogtatasra nem kerult sor, mert mi­­kor kocsink megalit Csontosek haza elott, a kolto teli kabatban, kockas micisapkaval a fejen, gorbebottal a kezeben lepett ki portaja kiskapujan. Mint megtudtuk, a postara indult, leveletfeladni... A posta a falu kozepen van, az udvaron egy ferfi hatalmas katlanban kavargatott valamit. Disznotoros illatok szalltak a le­­vegoben. Bent Toth Borbala, a posta ve­­zetoje fogadott bennunket, Vilmos ba­tyank feladta levelet, ami valojaban egy nagyobb borftekba csomagolt konyv volt. De megtudtuk azt is, hogy a zalabai posta maganhazaban, Toth Boraeknal mukodik, ugymond a zselfzi posta fiokuzemekent... A Csontos-portan a huseges hazorzo fogadott, csaholva korulszaglaszta a ven­­degeket. A galambok a kutyaugatasra fol­­roppentek es a szomszedos haz antenna­­jan telepedtek le. Pillanatok alatt helyreallt a rend, a galambszarnyak suhogasa es az ebcsaholas abbamaradt. Csontos Vilmos szobajaban kellemes meleg vart bennunket. A kolto kezebe vet­­te legujabb kotetet, a Pacsirtaszot, valoga­­tott verseinek a gyujtemenyet, amelyben a versek fordftott idorendi sorrendben szere­­pelnek. Az „Uj versek” fejezettel kezdodik es az, „Akik mi vagyunk” cfmu, 1930-ban frott verssel zarul: „Akkor meglatnak, meg­­tudnak es megertenek, / Hogy azok cipelik lelkukben a jovot, / Az eletet s a foldnek minden porszemet, /-Akik mi vagyunk!" „Fagyon kopog a lepetd. A hazteto feher left Arcodon piros rozsa Virul, ha lepsz a hora. ” (Csontos Vilmos: Teli e'nek) • A holepte taj Zalaban Csontos vilmos kolto, legujabb kotetet dedikalja Somogyi Tiborfelvetele Sajnos az orombe urom is vegyult, mert borftohatlapjan az antologiakat is nekem tulajdonitjak, holott az antologiakban koltotarsaimmal egyutt jelentem meg. Ezert legepeltem es minden kotetbe bele­­helyeztem a helyesbftest, ami igy szol: „A konyv boritojan felsorolt kdnyvjegyzek helytelen! Sajtohiba kovetkezteben a sa­­jat konyvek koze vegyultek azok az anto­­logiak, melyek masok muveit is tartal­­mazzak.” Mas iranyba probaltam terelni a beszel­­getes fonalat es elmondtam: Alaban Fe­renc Ket kolto nyomaban cimu konyveben olvastam a szomoru megallapitast, hogy a verseskotetek megjelenese 1955 utan ritkulni kezdett. ,,1955 utan ez a fokozato­­san felfele fvelo gorbe meglepoen zuhan­­ni kezdett: 1956-ban mar csak ket verses­­kotet kerult kiadasra (OZSVALD ARPAD: „Tavasz lesz ujra, kedves”, CSONTOS VILMOS: „Kell itt a szo”), 1957-ben pedig mar egy sem.” A verseskotetek megjelen­­tetesenek ritkulasa ellenere is - nyilvan az irodalompolitika okan -, a kor koltoi megis ismertek voltak, muveiket, nevuket ismertek. Soraimat akar felmeresekkel is bizonyithatom, de a kerdes most az, hogy mitol voltak az otvenes, hatvanas, hetve­­nes evek koltoi nepszeruek es olvasot­­tak?.- A kerdes valoban helyenvalo, mert volt idoszak, amikor naponta kaptam le­velet az olvasoktol, kezdo kbltoktol, akik verseik elbfralasara kertek. Talan a lapok is tobb verset jelentettek meg: a Szabad Foldmuves, A Het, az Uj Szo, Uj Ifjusag es gyermeklapjaink is A cimoldalon a magasban pacsirta lebeg, lent a fbldon csizmas ifju, vandorbottal a kezeben; mogotte a falu szi­­luettje, fak, lombok, arnyai.- Ez a kis madar, a pa­csirta en vagyok, aki nem a foiskolakon tanult meg da­­lolni, megis tud dalolni. Ugy mondjak, hogy mostanaban kevesebb nyaranta a pacsir­ta, megritkftotta oket a vegy­­szerezes - mondta a kolto. Bologattunk es igazoltuk ennek a trillazo, foldon feszkelo madar­­nak a ritkulasat, aztan a „Pacsirtaszo” cimu valogatas torteneterol kerdezzuk a koltot.- Vili fiamnal jart meg a tavasszal egy kedves miskolci hazaspar. Zselizen talal­­koztak konyveimmel es olvastak versei­­met, amelyek nyilvan megnyertek tetsze­­suket, mert elhataroztak egy valogatas kiadasat. Igy jelent meg a „Pacsirtaszo” Lendvai Szabolcsne magankiadasaban. A karacsonyi unnepek elott igazi ajandek volt szamomra. Zalaban telidoben ZALABA

Next

/
Thumbnails
Contents