Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-24 / 4. szám
fgy megy ez. TKTTTr Szotlanul, enyhen diilongelve ballagunk szallasunk fele. Karesz latszolag (?) aggodo kepet figyelve azt hiszem, attol tart „tegla” vagyok es elarulom a szallasukat a „pingvineknek”. Egy idd utan elkezd idegesfteni a dolog es felajanlom, hogy ha nem biznak bennem, akkor nyugodtan kossek be a szememet. Karesz felrohog. Valami mas aggasztja. Hogy megnyugtasson, huvelykjevel benyomja borosuvegenek dugojat es elsokent engem kfnal belole. Hatalmasat kortyolok, csak hogy en is megnyugtassam ot. - Azert jo lenne, ha senkinek nem mondanad el, hoi alszunk - mondja, mintegy mellekesen, miutan 6 is, Feri is ferfiasan meghuzta az uveget. Olyan sertodotten (veszjdsloan?) nezhetek ra, hogy ujra felem nyujtja a flaskat. Belekortyolok es megyunk tovabb. Beszelgetunk. Most mar gatlastalanul. Kezdjuk valoban megkedvelni egymast, legalabbis ugy tunik. Beszelgetunk. Egeszsegrol, nokrol, az elet dolgairol. Foleg en kerdezek (szakmai artalom). Ami az egeszsegi allapotukat illeti, jol tartjak magukat. Semmi komolyabb bajuk nines. (?) Egyelore. No is akad hebe-hoba. Inkabb hoba. Sajna. Megkerdezik, hogy nem tudnek-e esetleg... Tetovan felvonom a vallam. Egy darabig hallgatunk, aztan megkerdezem, nem akarnak-e visszaterni az ugynevezett normalis eletbe.- Miert, orokbe fogadnal bennunket? - kerdez vissza rovid csend utan Karesz. Hallgatok egy ideig.- Per pillanat ugy allok, hogy inkabb ti fogadhatnatok orokbe engem - valaszolom nehany masodperenyi szunet utan. Egyszerre kezdunk nevetni mind a harman oszinten-keseruen. Amikor vegre abbahagyjuk, felvetem, adjunk fel aprohirdetest a kovetkezo szoveggel: Harom, csavargo kulseju, de meleg szfvu pozsonyi hajlektalan - am lehet, megjelenik a negyedik, D’Artagnan is - mostohaszuloket keres. Jelige: Egy mindenkiert - mindenki egyert! Erre rohogni kezdunk. Oszinten-keseruen. *** A szallas pazar: egy romos haz harmadik emeletenek egyik szobaja, az ablakok bedeszkazva, a homerseklet valamivel fagypont folott. Panikszeruen benyomom a ram eso boros flaska dugojat. A szamhoz emelnem, aztan megtorpanok. Atnyujtom Karesznak. Hatalmasat kortyol belole, majd szol Ferinek, hozza a matracokat. Feri hozza. Nehany ketes kulseju matrac - de j6, hogy sotet van! - es nehany pokroeszeru valami. Ketszer fordul, aztan a flaska utan nyul. Iszik. Aztan mi is. Reggel, fogmosas helyett, megisszuk azt a kis bort, ami Feri flaskajanak az aljan lotydg. Korulbelul ugy erzem magam, mint Oroszlanszagu Richard. Oroszlanszagu is vagyok. Sot! Ferinek van fesuje, megfesulkodunk. Nyujtozkodunk, karomkodunk egy kicsit, es egymasra vigyorgunk.- Igyunk valamit, testver - vagom hatba kajanul Kareszt. 0 tunik a legmasnaposabbnak harmunk kozul. Szolid polgari vizihulla kulseje van. Hogy en hogy festek, fogalmam sines. Tukor - sajna - nines ebben a lakosztalyban.- Nyazsgem- valaszolja tomoren Karesz, majd kozli, hogy nines egy vasuk sem, bevaltjak a h£rom borosflaskat, vesznek nehany kiflit, aztan majd meglatjak.- Jut eszembe: van 120 koronam - vigyorgok rajuk. Visszavigyorognak. Mint ket capa. Az en vigyorom sem lehet kiilonb. Rohogni kezdunk. Oszinten. Keseruen. Elindulunk a palyaudvar fele. Utkozben faggatom oket, honnan szerzik a penzt. Kajara, piara...- Gyujtogetunk - valaszol egykedvuen Karesz. - Ezt, azt, amazt...- Aranyfogakat is? - kerdezem, es azonnal ugy erzem magam, mint az a bizonyos elefant. Egy darabig farkasszemet nezunk, aztan Karesz gyongeden gyomorba vag. - Hulye vagy - mondja.- Tudom - valaszolom en, es 6 is kap egyet a gyomraba. A 120 koronamat, reggeli gyanant vfgan elittuk. (Nem olyan nagy kunszt a jelenlegi arak mellett.) Aztan elbucsuztunk. Mondtak, hogy majd frjak. Nana, valaszoltam. Ujra rohogunk. Egy biztos: ha ujra gondom lesz „szallasbelileg”, tudom, Kareszekra szamfthatok. Utoirat helyett: Azt, hogy hany hajlektalan van jelenleg Pozsonyban, senki sem tudja pontosan. A belugyminiszterium szovivoje kerdesemre valaszolva, hogy amfg nem valnak bundzokke, addig nem igazan erdeklik oket a hajlektalanok. Akik viszont nemregiben alakitottak egy erdekvedelmi szovetseget, Blazej Slabyval, a Szlovak Humanitarius Tanacs elndkevel mar tobbszor targyaltak. Nekem nem sikerult elcsfpnem oket. Se cirnuk, se telefonszamuk. Kareszek nem tudnak rdluk. Slaby ur viszont megigerte, hogy ha legkozelebb jelentkeznek, ertesft. A szovetseg elndke szerint 300 hajlektalan van jelenleg Pozsonyban. Szerintem joval tobb. Kluka Jozsef A szallas: pazar (Somogyi Tibor illusztracios felvetelei)
