Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-17 / 3. szám

kibovitettek. Az egesz lakonegyedekre ki­­terjedo epitkezeseket egy 1757-ben mega­­lakult bizottsag tervezte, szabalyozta, ren­­dezte az ovarost, es megepftette a 12 kilo­­meteres korutat. Az ir parlament 1801-es foloszlatasa sem akadalyozta meg a varos tovabbi len­­duletes fejlodeset. Katolikus templomok is epulhettek, a szazad kozepen pedig mar negy vasuti palyaudvara volt Dublinnak. A kozepkori muemlekekben gazdag dub­­lini ovaros a folyotol delre allo XIII. szazadi varnal van. A tortenelmi multu eroditmeny csipkes kotornya helyi jellegzetesseg. A Christ Church es a Szent Patrick-szekes­­egyhaz a legregibb es a leglatogatottabb egyhazi epitmeny. Ez utobbiban orzik a nagy iro, Swift hamvait; 6 1713-tol tobb mint harom evtizeden at volt e templom plebanosa. A szomszedban levo Marsh Library az elso nyilvanos konyvtara fror­­szagnak; 1701-tol all az olvasok rendelke­­zesere. Nem vehetunk bucsut Dublintol anelkul, hogy meg ne emlitenenk hatarokon tul is hires uzemet, az Arthur Guinness (ginesz) altal 1759-ben alapitott serfozdet. Azota az orszag egyik jelkepeve valt a Guinness! Irorszag kapuja a keleti partvidek: erede­­tileg itt osszpontosult a fejlettebb ipar, itt orzik az elmult evszazadok partraszallasai­­nak sokszor veres emlekeit. A tengerpart strandolasra alkalmas, a draga iidulohe­­lyek vendegcsalogato latvanyossagokkal vonzzak a latogatokat. „Az orszag viragos­­kertje”-nek nevezett Wicklow grofsag nez­­nivaloi kozul az egyik erdekeseg a brit szi­­getek legnagyobb vizesese; ez mintegy 130 meteres. Delebbre, Ashfordban talalhato az a hi­res kert, ahol a szubtropikus novenyek gyujtemenyevel ismerkedhetunk meg. Blarney mondaja Az orszag masodik legnagyobb varosa Cork. Alig 10 kilometerre van tole Blarney (blerni); ennek a vara nem epiteszeti erte­­ke reven valt hiresse, hanem a koreje szott mondak miatt. I. Erzsebet angol kiralyno rendeleteivel sujtotta az ir nemzeti erdekeket, de a varu­­rak kulonbozokeppen megprobalkoztak az ellenallassal. Blarney birtokosa, Dermont MacCarthy igen ugyes politikus volt, mes­­terien fogalmazott, allandoan kitert a hata­­rozott valasz elol. Barmilyen nevre szolo rendelet, felszolitas erkezett hozza, az egyszeruen nem ert celt, mert mindig volt valamilyen talpraesett elodcizo valasz a tarsolyaban. Amikor Erzsebet udvaraban szemet szurt erne mesterkedese, uzenetet kaptak tole, hogy mindezt nem kell komo­­lyan venni, hiszen csak „Blarney”. fgy lett aztan a nevebol a magyarul legszemlele­­tesebben „blabla”-nak fordithato koznev. Folytassuk barangolasunkat Corktol eszakkeletre. A hires angol katonadalban megenekelt Tipperary grofsag vara, a Rock of Cashel igazi muemlekegyuttes ott. A sik­­sagbol kiemelkedo, 60-70 meter magas meszkoszirtet egy olyan lenyugozo erodit­meny koronazza, amely viszonylag epen orzi a X. szazadbol szarmazo kerek tor­­nyot, Cormac kapolnajat, a lovagtermet, a katedralist. A turak, kirandulasok kedveloinek Killar­­ney es ennek kornyeke ajanlhato. A hegyi tavakat kdriiloleld bercek itt emelkednek a legmagasabbra; igaz, meglehetosen kopa­­rak, erdok itt sem szinesitik oket. A tenger­­be 30-50 kilometerre benyulo felszigetek hegysegei egeszen az oceanig ernek. Ott 300-600 meteres magassagbol tarul elenk az Atlanti-ocean. Hogy legyen ido gyonyor­­kodni, legjobb, ha gyalog indulunk el vagy szamarfogaton, esetleg lovaskocsin. Meg napjainkban is nagyon nepszeruek az effe­­le hangulatos utazasok... Folytathatnank meg a smaragd-szigeti utazast, de aligha lehet szavakban vissza­­adni azt a csodalatos tajat, amely Nyugat­­frorszagban fogadja az embert. Ha keletrol erkezunk ide napkeltevel, nyugaton ve­­gyiink bucsut a korbejart szigettol azzal a festoi keppel, amikor az oceanba lebuko voros korong az utolso sugaraival mar ve­­get vet a varazslatnak. A Smaragd-sziget zold szinet a tuzpiros es aranylo kavalkad utan a mindent elborito szurkeseg uzi el... Blarney vara

Next

/
Thumbnails
Contents