Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-17 / 3. szám

Odon kozelebb lepett. Hol is kezd­­je???- Lazas vagyok! - mutatkozott be. De az orvos nem a kezet nyujtotta, ha­­nem a lazmerot.- Merje meg. Aztan kopjon abba a cseszebe, tegyen bele lakmuszpapfrt, s ha a szine pirosra valtozik, ujra hivja fel a figyelmemet telefonon! - dormbg­­te az orra alatt unottan a doki, s hosszasan toprengeni kezdett az oxi­gen vegyjelen. Odon nem akadekoskodott, a laz­merot ratette a merlegre, gondosan megmerte, majd a megjelolt csesze helyett dr. Rokavari kavescseszejebe kbpott bele egy embereset. Belelogat­­ta a lakmusz-szeru papfrt a kaveba, mire az meggyulladt.- Kesz vagyok! - jelentette. - A laz­­mero sulya.. A doktor csak most tekintett fel a rejtvenybol. Meglepodve tudatositotta, hogy mi tortent.- Allat! - allt fel az asztaltol, s fujtat­­va elindult a megszeppent Odon fele.- A nevem Lazas! - nyujtotta kezet hosunk a furcsa nevu doktornak. - Es arra jottem ra, hogy sulyosan haculi... huculi... hacilu- Mondja csak egyszeruen azt, hogy hallucinal, es en mindent megertek! - ult vissza az orvos nbmileg megnyu­­godva. Levette szemiiveget, s az el­­meklinikak jegyzekeben kutatott. - Egyeb eszrevetelek?- Igen! - bolintott hatarozottan Odon, s kibamult az ablakon. Tekinte­­te vegigpasztazta a napfenyben furdo haztetoket, az utca szurke szmogban vergodo forgatagat, majd folytatta: - Reggel egy zold fbldonkivuli leny veg­­zett tudomanyos kiserleteket a laka­­som vizbblfteses vecejeben. Csak tud­­nam, hogy miert kellett hozza szala­­mi?- Szereti On a parnazott falakat? - kerdezte a doki csak ugy hanyagul, mert valojaban azon torte a fejet, hogy mi lehet az a halalkodo kifejezes nyolc betuvel...- Kbszbnom! - mondta Odon. - De inkabb...- Ez az! - rikkantotta dr. Rokavari, s visszatette orrara a papaszemet. Befr­­ta a szot a rejtvenybe, s most, hogy ez az elmebeteg fiatalember ennyire be­­lopta magat a szivebe, megosztotta vele a kovetkezo problemat is...- Milyen kanadai folyot tud ot beture?- Nahat! - bosszankodott hosunk ennyi szemtelenseg lattan.- Az nem jo - csovalta fejet az or­vos. - A harmadik betu nem „ha”, ha­­nem „er”!- Szoval ott hagytam abba, hogy a szalami...- Semmi ketseg - szakitotta felbe az orvos.-, ahol baj van, ott kozel a segit­­seg. Onnek gyengek az idegei. Felfrok egy doboz Supernyugit, aztan menjen Isten hirevel!- Ateista vagyok! - vetette kozbe Odon.- Akkor meg olvasson egy kis Dani­­kent es lassa be, hogy nem egyeduli ertelmes lenyek vagyunk a vilagegye­­temben!- De a szalami... - probalt ellenkezni hosunk.- Az nem kanadai folyo, fiatalember! Viszontlatasra! - nyult a kaveja fele az orvos, es sehogy sem ertette, mitol habzik. Odon hazafele vette az utjat. „Nem egyeduli ertelmes lenyek...” - jartak a fejeben az orvos szavai. Ez hianyzott a gimnaziumi tbrtenelemkbnyvbol. Bi­­zonyara azert nem toprengett meg el rajta. Utkozben vett egy konyvet Nye­­nyere Istvantol „Amit meg nem tudsz a fbldbnkivuliekrol, es nem mered otthon megkerdezni az apukadat” cimmel. A konyvtarban csatakialtassal csapott le Szajmon Fatlantisz „A fbldonkivuli nep­­szokasok” cimu kotetere, amely meg­­lehetosen ronggya volt mar olvasva. A villamosban felutotte az „sz” betunel.- Aha, itt van: Szalamieves! - kial­­totta fel, s lelkesedeseben majdnem arculcsapott egy alacsony, zold utast. A haza elott egy repulo cseszealj parkolt. Korbejarta, csovalta a fejet. A lakasaban atlepte a furdoszoba elott hevero ajult Margaretat, belepett a mellekhelyisegbe, levette a meg min­­dig ott alldogalo leny orrarol a szem­­iiveget, ratette a masikat. A fbldonki­­vulire mosolygott, majd hatarozott mozdulattal lehuzta a vecet. Megprobalt kuncogni is, de nem iga­­zan sikerult neki. Bella Istvan verse Suttogasok S ha fiu lennek? - Akkor is szeretnelek.- Es ha te lany? - Akkor is. S ha mondjuk ret? - Kiscsiko, legelndlek. Es ha por? - Akkor por is. Es: ha lany lennek? Akkor is szeretnelek. S ha te fiu? - Akkor is. S ha en fuszal? - Fu lennek veled. Es ha mar por? - Akkor por is. De: ha fiu lennel, akkor is szeretnelek. S ha en lany, akkor is. S ha fuszal lennel, fu lennek Veled. Es ha mar por, akkor is. Szulak Lajos rajzai

Next

/
Thumbnails
Contents