Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-17 / 3. szám
Az okori koltok szi'vesen beszeltek el az istenek csinyjei kozt Da‘nae historiajat. Eszerint Akrisziosz, Argosz kiralya - midon lanya sziiletett - a josdahoz fordult, s megkerdezte, lesz-e fiudrokose. A joslat ugy szolt, hogy fia nem szuletik, fiu unokaja azonban lesz, de az a halalat okozza majd. Akrisziosz azzal akarta e joslat megvalosulasat megakadalyozni, hogy leanyat, Danaet fold alatti bronzkamraban oriztette. Zeusz, az istenek feje azonban ha szerelmi kalandrol volt szo, nem ismert akadalyokat. Arannya valtozott, s a teto resein keresztiil olebe hullott. Az aranyeso kepeben hozzaferkozo Zeusztdl megtermekenyult Danae valoban fiugyermeket szult, aki a Perszeusz nevet kapta. Akrisziosz tovabb kuzdott a megjosolt vegzet ellen: az anyat es az ujszuldttet egy faladaba helyezve a tenger arjara bfzta. Am a hullamok Szeriphosz szigeten partra sodortak a ladat. Ott egy halasz megtalalta, s az anyat es a fiat a sziget kiralyanak udvaraba vitte. Perszeusz felcseperedett, sok nagy tettet vitt vegbe; egyebek kozott levagta a Gorgo nevu szorny fejet, amelyen hajfurtdk helyett kigyofejek voltak, s amelyre rapillantva mindenki kove valtozott. Vegul aztan reszt vett egy iinnepi jatek pentatlon-, azaz ottusa versenyen, s ott a diszkoszt elhajitva, veletlenul eltalalta es halalra sujtotta nagyapjat, Akriszioszt: a joslat tehat beteljesedett. A beteljesedo joslat - vagy maskent mondva: a vegzet elharithatatlansaga - mas hasonlo tortenetekben is elofordul. Ahol hittek a joslatokban, ott abban is hinni kellett, hogy a joslat feltarta jovon semmikepp sem valtoztathatunk, akkor sem, ha ismerjuk a reank varo sorsot. Danae mitoszanak azonban van egy sokkal regebbi valtozata is. Ez meg „csaladibb” tortenet. Eszerint Akrisziosznak, Danad apjanak volt egy ikertestvere, Proltosz. Apollodorosz mitologiaja szerint az ikrek mar anyjuk hasaban is civakodtak. Mikor felnottek, harca keveredtek apjuk oroksegeert, Argosz tronjaert. Vegul is Akrisziosz gyozott. Ove lett Argosz tronja, mig batyja csak aposa segitsegevel szerezhette meg a kozeli Tirunsz kiralysagat. Amikor aztan Akrisziosz a mar ismert joslat miatti felelmeben lanyat a bronzkamraba zarta, nem Zeusz, hanem Akrisziosz sajat batyja ferkozott valamikeppen hozza. Elcsabitotta, s igy a szuletendo fiu - aki a joslat szerint Akrisziosz eletet veszelyeztette - nagyapja batyjanak a gyermeke volt, s igy mintegy a batyjaval vivott korabbi harcanak a tovabbvivoje lett. Benne testesuit meg a sors buntetese azert, amiert batyjat kiturta az apai oroksegbol. Argosz es Tirunsz egyebkent valbban szomszedok voltak: az ikrek harcafol szolo elbeszeles talan a ket telepules regi civodasanak az emleket orzi. Hasonlo tortenetet olvashatunk a bibliai Teremtes Konyveben Izsak gyermekeirol is. E tortenet kulcsot jelenthet szamunkra az argoszi ikrek tortenetenek megertesehez. Izsak fiai szinten egymast rugdaltak anyjuk, Rebeka meheben, s amikor anyjuk egy joshelyre ment ennek okat megkerdezni, onnan „...az Ur ezt valaszolta: ket nep van a mehedben, mehedbol ket torzs valik el. Az egyik torzs legyozi a masikat, s az idosebb szolgalni fog a fiatalabbnak”. Az eloszor vilagra jott Ezsautol Jakob kesobb megvasarolta az elsoszulottseggel jaro jogokat („egy tai lencseert”), majd csellel megszerezte atyjuk aldasat is, es igy valoban bevalt a joslat: az idosebb szolgalta a fiatalabbat... Az utobbi: Jakob a Teremtes Konyve szerint az izraelitak, Ezsau pedig az edomitak ose lett, tehat az ikrek viszalya e ket szomszedos es rokon nep megmegujulo harcainak adta mitologikus magyarazatat. Idovel azonban az aroliszi felsziget lakoinak viszalyai feledesbe merultek, s Danae mitosza igy kapta a cikkunk elejen ismertetett formajat. Ez immar nem annyira a testverek veszekedeserol szol, mint inkabb az orzott lany anyava tevesenek egy uj valtozatat adja. Danaet - mar emlitettuk - aranyeso termekenyitette meg. Egyebkent Gorogorszagban magatol ertetodoen az esot veltek megtermekenyitonek csakugy, mint altalaban a Fold meleg eghajlatu, csapadekban szegeny orszagaiban. A bronzboritasu kamraba persze nem hatolhatott be a „kdzonseges” eso: a bronzot csak nala nemesebb fem gyozhette le - az aranyeso! Az istenek feje, Zeusz pedig azert kerult bele a mitoszba, mivel hasonlo atvaltozasai mar regebben is mitoszok targyai voltak. Ledat peldaul hattyu alakjaban, Europet pedig bika format oltve csabitotta el. Ebben a masodlagos ertelmezesben ez az elbeszeles fokepp azt peldazza, hogy a szerelem meg a legeroszakosabb eszkozokkel sem fojthato el. Balazs Gyorgy Danae Tiziano: Danae
