Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-11 / 2. szám

Egy volt miniszter emlekei A kommunista rendszer 1989-es osszeom­­lasa utan a Szlovak Koztarsasag oktatasi minisztere lettem. Egyenesen a biokemiai laboratbriumbol keriiltem fontos beosztas­­ba. Csakhamar napirendre keriilt a magyar iskolak kerdese. A magyar elit igen gyor­­san megalakitotta a maga politikai szerve­­zeteit, fgy jolt letre a Magyar Pedagogusok Szovetsege is, es e szervezetnek osszealli­­tottak konkret politikai programjukat. A szlovak oldalon egeszen mas volt a helyzet. A nevet kesobb megvaltoztato Kommunista Part es a vele kollaboralo pszeudopartok meg hosszu ideig uraltak a politikai szinteret. A Keresztenyde­­mokrata Mozgalom eleinte azzal al­­tatta magat, hogy a szlovakok „rom­­latlan”, melyen valldlos emberek maradtak, akik tobbsegukben ke­­zsegesen elfogadjak az autorativ „isteni allam” letezeset, amely me­­govja oket a Nyugat hanyatlo fo­­gyasztoi tarsadalmatol, es biztositja szamukra az istentagado csehektol valo elszigetelodest. A legfonto­­sabb kommunistaellenes ero, A Nyilvanossag az Eroszak ellen (VPN) „agytrosztjet - keves kive­­teltol eltekintve - egy maroknyi, lelkesedes futotte ertelmisegi alkot­­ta, akik nagyszeru nyilatkozatokat fogalmaztak meg a polgari tarsada­­lom letrehozasarol, a politikai er­­kolcs sziiksegessegerbl, a Szlovakia elott allo lehetosegekrol es terme­­szetesen a szlovak-magyar egyuttmukodes uj szakaszarol is, mikozben elutasitottak a gyakorlati politikaban valo reszvetelt, abban a hitben, hogy a hatterbol, eszmeileg fogjak iranyitani a torvenyhozasban es a vegrehajto hatalomban teve­­kenykedo politikusokat. Ez az elit meg ket evvel a forradalom utan sem akarta a VPN-t szabalyos poli­tikai partta atalakitani, es az elitnek ez a resze negy esztendovel a forra­dalom utan is visszautasitotta a part­­politikaban valo reszvetel kevesbe magasztos feladatat. A gyakorlati politikatol tavol, fokent pedig abban az illuzioban ringatozva, hogy majdcsak „megjon az esziik” azok­­nak a kommunistaknak, akiket 1968 utan kizartak a partbol, noha ezek a kaderek tobbnyire kommunista be­­allltottsagu szemelyisegek marad­tak, ez az elit nem erhetett el sikert. Mindezt nem szemrehanyaskeppen from le (ha igen, akkor csak magamat biralom: meg akkor is, ha csak a gyakorlati politi­kaban valo reszvetelem akadalyozott meg benne, hogy tapasztalataimat, bar gyorsan tanultam, meggyozb modon masoknak atadjam), az ironiat pedig vegkepp igyek­­szem keriilni. Ismetlem, logikai sziikseg­­szerusegkent mutatkozott meg a szlovak tarsadalom politikai eretlensege. Meg kell latni a parhuzamot az 1989-90-es es az 1948-49-es evek kbzott. Abban a bizo­­nyos negyvennyolcas esztendoben a szlo­vak elit keptelen volt ra, hogy pragmatikus politikai programot dolgozzon ki, es annak megvalositasa erdekeben politikai parto­­kat szervezzen. Ehelyett atadta magat a ro­­mantikus abrandozasnak, s kozben olyan politikai hibakat kovetett el, amelyekert utodainak tobb nemzedeken at draga arat kellett fizetnie. Ezzel ellentetben a magyar tarsadalom 1848-ban legalis politikai par­­tokba tbmbrulve fejtette ki politikai teve­­kenyseget. A VPN egyuttmukbdo partnere a Fiig­­getlen Magyar Kezdemenyezes (FMK) volt, amely rovid ido alatt kidolgozta radi­kalis politikai programjat. Ez a program celul tuzte ki a magyar lakossag politikai autonomiajat, valamint a modern allam harom hatalmi tenyezojenek kivonasat a koz­­ponti iranyilas alol: kovetelte, hogy a parlamentben a magyar kepviselok bnallo frakciot alakit­­hassanak, minden egyes minisz­­teriumban nevezzenek ki a ma­­gyarok erdekeit kepviselo mi­­niszterhelyettest, es tervbe vettek az bnallo igazsagszolgaltatas megszervezeset is. Termeszete­­sen felmeriilt a teljes kulturalis es oktatasi onigazgatas kovetel­­menye is. Az oktatasiigyi autono­­mia reszet kepezte volna egy Ko­­maromban letesitendo bnallo ma­gyar egyetem. Forradalmi helyzetben legitim­­nek tekintheto egy ilyen radikalis program. Az azonban nem irhato a forradalmi helyzet szamlajara, inkabb az akkori szlovak politika eretlenseget bizonyitja, hogy ez a program nemcsak hogy nem valt nyilvanos vita targyava, hanem meg a VPN es az FMK kepvi­­seloi kozotti politikai egyeztetes sem tortent meg. Az altalanos nyilatkozatokon kivtil a VPN- nek volt magyar programja. Arra iranyulo torekvesem, hogy nyflt konfrontacio soran egyeztessiik a programokat, mindket oldalon bizalmatlansagot keltett, az otlet­­szeruen megszervezett vita pedig kudarccal vegzbdott. Az, ami az elmeleti forradal­­marok koreben csupan hellyel­­kozzel keltett ellenerzest, ege­szen mas format bltott a politikai gyakorlatban. A magyar fel allas­­foglalasanak radikalizalodasaval,

Next

/
Thumbnails
Contents