Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: Kísértő téveszme vagy kreatív megoldás? Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején Magyarországon és Franciaországban
Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején 107 olvasóközönség a csúf esetről,50 a pereskedésről és annak fejleményeiről51 az érintett lapokból is értesülhetett. A látens krízis figyelmeztető előjelének lehetett volna tekinteni P. Bíró Ferenc (1869-1939) jezsuita provinciálisnak egy segítőkész észrevételét. A belső viszály kitörése előtt fél évvel, egy másik kellemetlen helyzet, a Korunk Szava és a Bangha Béla páter által irányított Magyar Kultúra közötti nézeteltérés a tartományfőnöknek alkalmat adott arra, hogy Széchényi Györgynek írt magánlevelében, ha nem is részrehajlás nélkül, de őszintén öntse szavakba véleményét. „Lehetetlenség észre nem venned, hogy a lap nem a te programodat valósítja meg. [...] Hozz olyan cikkeket, melyeket mások nem hoznak, de bölcs mértékletességgel, nagy tárgyi tudással.” Javasolta, hogy a periodika maradjon kizárólag a szociális kérdések taglalásánál, hiszen ezzel „a legnagyobbat és legszükségesebbet teszi” a közösség számára.52 Széchényi a jelzést 1934 őszén a jezsuitákkal való konfliktus53 54 miatt negligálta, noha az orgánum tartalmi eklektikussága - erre utalt ugyanezen évben Ignotus Pál - az olvasók előtt időről-időre meglepetésként hatott. „Eredeti eszmém a lap indításánál nem volt, szociális társaságot kívántam létesíteni, nem lapot. A szociális revü számára kitűzött főbb irányvonalakat ma is őrzöm” - védekezett önérzetesen a mecénás.5,1 A volt munkatársakkal vívott presztízscsata alatt azonban az alapító beismerte (vagy azt állította), hogy felelős szerkesztőként nem tudott hozzáférni a beküldött írásokhoz, társai a „cikkanyagot sohasem tartották a szerkesztőségben és kiadóhivatalban”, s sokszor még az olvasói levelek sem kerültek kezébe.55 A perlekedés rendezésére Serédi Jusztinián 1935 nyarán — a polgári törvényszéki tárgyalást elkerülendő - egy választott bíróság felállítását kezdeményezte.56 Szekfű Gyula a bizottsági tagok nevében 1936. április 1- jén tájékoztatta az ítéletről a főpásztort. A 10 oldalas összegzés egyik lényeges megállapítása, hogy a kiválás hátterében „erős személyi és elvi ellentétek”, s „jórészt politikai okok” húzódnak meg. Az összeütközés sajnálatos lecsapódása Balla és Széchényi egy-egy szerkesztői nyilatkozata, amelyben 5° Uj Kor, 1935. 1. sz. 3., 1935. 2. sz. 5-6. p; Korunk Szava, 1935. 7-8. sz. 123-126., 1935- 9- sz. 145-146. p. 5' Uj Kor, 1936. 8. sz. 143. p.; Korunk Szava, 1936. 8. sz. 143. p. Az oldalszámok egybeesése is jelzi a két folyóirat hasonló felépítését. Feltűnő különbség, hogy a Korunk Szava kiemelt szedéssel, látványosan hozta a bírósági döntést. 52 EPL. 146/1935. sz. 6. p. Páter Bíró levelének kelte 1934. október 30-a. Széchényi György néhány nappal korábban, október 25-én, a Magyar Kultúra két cikke miatt fordult hozzá panasszal. P. Bíró tartományfőnök a hivatalos válasz mellé egy privát levelet is mellékelt. 53 Ld. 46. sz. jegyz. 54 EPL. 146/1935. sz. 11-12. p. A visszajelzés megszerkesztését Széchényi gróf nem kapkodta el, csupán november 23-án válaszolt. Valószínűleg e részlet inkább támadónak, mint óvónak tűnhetett. 55 Korunk Szava, 1935. 7-8.124. p. s6 EPL. 1870/1936. sz. Tagjai: dr. Szandtner Pál r. ny. egyetemi tanár (elnök), dr. Szekfű Gyula r. ny. egyetemi tanár, és Zimányi Gyula kegyesrendi főiskolai igazgató. Szandtner, az alkotmánytan és a közigazgatástan szakértője, az 1934/1935. tanévben a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karának dékánja volt.
