Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: Kísértő téveszme vagy kreatív megoldás? Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején Magyarországon és Franciaországban
106 Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) Magától értetődő, hogy a periodika az első félévben igyekezett meghatározni szellemiségét, céljait. Erre késztette a megtapasztalt értetlenség és a támadások kivédése is. Az identitás és a hovatartozás kérdése nem csupán a látványos és botrányos szerkesztőségi szakadás idején, 1935 tavaszán került reflektorfénybe, hanem a lap fennállása alatt (1931-1938) mindvégig foglalkoztatta a sajtóvilágot. Az újságot létrehozó és alkotó szűk értelmiségi kör a dinamizmust, a tenni akarást kifejező „ifjú” vagy „aktív” jelzőn kívül magát más megjelöléssel nem illette, s erélyesen utasította el a neo-« és az integrálkatolicizmus45 46 47 * * * * vádját. A kiadó és felelős szerkesztő Széchényi György mellett 1931 és 1935 között - a rövidebb-hosszabb külföldi utakat leszámítva - a szétválás pillanatáig Aradi Zsolti" és Balla Borisz4® tevékenykedett szerkesztőként. Az ő szakmai jelenlétük Possonyi László-» színvonalas munkájával egészült ki. 1933 júliusától a Korunk Szava hiánypótló orgánumként, katolikus szépirodalmi lapként kezdte hirdetni a Vigíliát, melynek első száma másfél évvel később, 1935 februárjában jelent meg, a címlap szerint Aradi-Balla- Possonyi kiadásában. Az irodalmár-trió ezzel szemben titokban készítette elő az Uj Kor című, kinézetében, szerkezetében a Korunk Szavához igen hasonló rivális közéleti folyóirat porondra lépését. Kiválásukat, megnyerve maguknak a kiadóhivatal két tisztviselőjét is, váratlanul jelentették be. Az 45 Korunk Szava, 1932. 9. sz. 3., 1935. 17. sz. 296. p. A lap egyébiránt Katona Jenő főszerkesztése alatt a neokatolikus jelzőt egyfelől a „hitlerizáló katolikusok” (Korunk Szava, 1936. 24. sz. 461. p.), másfelől a kommunistákkal kiegyezők kapcsán (Korunk Szava, 1937.1. sz. 33-34. p.) használta. 46 Az „integrálkatolikusokkal és heretikusokkal való összehasonlítás” miatt, mely az Egyház „félhivatalos lapjában” jelent meg (Magyar Kultúra, 1934. 17. sz. 192-193., 1934. 19. sz. 283-285. p.) Széchenyi vizsgálatot kért a hercegprímástól. 47 Bár Aradi Zsolt (1908-1963) jogi végzettséget szerzett, íróként, publicistaként tartották számon. A 2. világháborút követően egyháztörténeti munkákat jelentetett meg. Baliához hasonlóan az 1930-as évek elején rendszeresen -publikált a Nemzeti Újságban. 1935-től a papíron Possonyi László kiadásában megjelent Vigilia és az Uj Kor alapító-szerkesztője, azonban az évtized végén már a vatikáni nagykövetség szolgálatában találjuk. Az új folyóiratok felelőseinek nevében ő levelezett a hercegprímással. E beszámolókra jellemző, hogy szívesen kérkedett hazai- és külföldi kapcsolati tőkéjével. 48 Balla Borisz (1903-1992) regény- és újságíró. A Korunk Szava mellett más ismert sajtóorgánumok számára (Nemzeti Újság, Magyarság, Új Magyarság) is dolgozott. Az Uj Kor és a Vigilia egyik létrehívója. 1936. január végétől állást vállalt a miniszter- elnökségen, ezért kivált a két folyóirat szerkesztőségéből. A háború évétől sajtófelelős a brüsszeli követségen. A volt vezérkari tiszt és diplomata, Andorka Rudolf (1891- 1961), aki 1943-ban részt vett a Magyar Társaskör alapításában, naplójában több helyen elmarasztalóan nyilatkozik róla: A madridi követségtől Mauthausenig. Andorka Rudolf naplója. Szerk.: Lőrincz Zsuzsa. Bp., 1978.199., 210., 214., 216., 224., 235. p. 4« A közgazdász Possonyi László (1903-1987) tehetséges folyóirat-szerkesztő és irodalomszervező volt. Az alapítás után hamarosan a Korunk Szava kulturális és irodalmi rovatának irányítója. Tanulmánysorozatait igényesség jellemezte. 1935-ben ő is kivált a lapot összefogó csoportból, az Uj Kor és a Vigilia kiadója lett. Neve ez utóbbival, melynek felelős szerkesztőjeként is feltűnt, összeforrott.
