Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: Kísértő téveszme vagy kreatív megoldás? Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején Magyarországon és Franciaországban

Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején 103

az ún. „fiatal katolikusokat”, a havonta kétszer megjelenő Korunk Szava folyóirat akkori szerkesztőit, Aradi Zsoltot és Balla Boriszt. „Magyarországon is megindult, bár aránylag félénken, egy hol földosztást követelő, hol demokratikus választójogért és pacifizmusért rajongó, hol meg némely modern külföldi költők esztétikai vallásosságától ihletett katolikus mozgalom.”2 3« De nehezményezi, hogy az általa máskülönben becsült orgánum alkalmasint teret enged „hordókongásos kurzuspublicisztikának”. Mónus Illés egyházzal kapcsolatos pesszimizmusának gyökere, ahogy összegzésének végén kiderül, az „ifjú katolikusok esztendők óta folytatott harcának” hiábavalósága, amely a csoport becsületes szándékai és erőfeszítései ellenére tartós jelenség^0

A Korunk Szava az 1934. augusztusi számban - aláírás nélküli közleményben - mindössze Ignotus Pál észrevételeivel foglalkozott.31 A nem túl hosszú viszontválaszt minden bizonnyal a személyesen megszólítottak szövegezték. Nehézkessége ellenére az érvelés mégis egy el nem hagyható szemponttal gazdagítja a vitát. Mielőtt rátérnénk a feleletre, magáról a folyóiratról kell szót ejtenünk.

A Korunk Szava folyóirat

Az állam- és gazdaságtudományi kérdésekben jártas, fáradhatatlan, mélyen hívő Széchényi György gróf (1889-1938) - aki 1917 júniusa és 1918 októbere között Zemplén vármegye főispáni tisztét töltötte be, majd a forradalmak elcsitulása után pár évvel Fejér vármegye törvényhatósági bizottságában tevékenykedett *2 - 1931 őszén két kéréssel szólította meg Serédi

29 Uo.

3° MÓNUS, 1934. 225. p. „Valahányszor alulról fölfelé szerveződnek és felvetik a földvagyon kérdésének megoldását és követelik, hogy az egyház jó példával járjon elöl és alakítson kisbérieteket, tegyen magáévá egy valóban népies, szociális politikát, annyiszor ütköznek bele az egyházi hatalmasságokba, akik rögtön élére állítják a kérdést.”

3' Ignotus Hugót, bár 1934-ben nem reagáltak írására, a Korunk Szava 1932-ben Milotay István, Eckhardt Tibor, Kéthly Anna, König Antal, báró Kray István és Mihelics Vid társaságában meginterjúvolta. Ld.: A Korunk Szava ankétje a hitlerizmusról. In: Korunk Szava, 1932.11. sz. 7-11. p.

32 Országgyűlési almanach az 1935-40. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. 372. p. Széchényi konok bátorságát, konzekvens, sohasem taktikázó kiállását, ugyanakkor vitapartnerei iránt tanúsított tiszteletét írásai teljes mértékben tükrözik. A halála utáni megemlékezések, esetleges elfogultságuk ellenére, hű képet festenek róla. Katona Jenő: Széchényi György gróf t. In: Korunk Szava, 1938. 17. sz. 476- 477. p.; Lendvai István: Emlékezés Széchényi Györgyről. In: Korunk Szava, 1938. 17. sz. 492-493. p.; Gogolák Lajos: Széchényi György gróf emlékezete. In: Korunk Szava, 1938.18. sz. 518-519. p.; Kern Aurél: Griger Miklós és Széchényi György. In: Korunk Szava, 1938. 18. sz. 519-520. p. Gogolák két megjegyzése pontos: „élete folytonos erőfeszítés és véghetetlen komolyság [volt] [...] szavai és tettei egyre magányosabbá tették, s bő patakokban zúdult feléje a közéleti mocsok, átkozódás, silány gyűlölet”. Az Esztergomban megjelenő „katolikus politikai és társadalmi lap” névtelen cikkírója meleg szavakkal búcsúztatta: „Buzgó katolikus volt, aki a katolicizmust a mindennapi életben élte s annak törvényeit elsősorban magára nézve tartotta kötelezőnek. [...] A parlamentben sem szűnt meg helyesnek és a nemzet érdekében állónak