Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Izsák Norbert: Kádár János a Vatikánban

Kádár János a Vatikánban

63

második felében a római követségen dolgozó 21-22 fős személyzetből 12 operatív tiszt volt, közülük 6-7 fő foglalkozott a Vatikánnal. Az évek során több száz jól használható jelentést küldtek.«

Az Ostpolitik talán legnagyobb „áldozata” Mindszenty bíboros lett. 1971. április 16-án VI. Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Péter János külügyminisztert.“»6 Péter szerint a pápa megígérte neki, hogy ha Mindszenty kiutazhat Magyarországról, két éven belül megfosztják esztergomi érsekségétől (amennyiben nem hajlandó lemondani).« 1971. május 21-én újabb megállapodást kötött a magyar kormány a Szentszékkel. Tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de sokatmondó, hogy még az év szeptember 28-án Mindszenty József bíboros elhagyta a budapesti amerikai nagykövetséget, Bécsbe távozott, méghozzá úgy, hogy az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette, és megszüntette ellene a büntetőeljárást.“»8 Mindszentyt pedig arra kérte a Szentszék, hogy ha elhagyta az országot, a prímás semmi olyat ne mondjon és tegyen, ami sértő lehet a Népköztársaság számára. Mindszenty csak úgy volt hajlandó elhagyni a budapesti amerikai követséget, ha megtarthatja a stallumát.« Erre nézve vitatott ígéreteket kapott a pápától. A magyar bíboros az őt érintő háttéralkuról közel másfél évvel később, 1972. október 10-én értesült.80 (Casaroli egyébként relativizálja a pápa Mindszentynek tett ígéretét az esztergomi érsekség megtartásával kapcsolatban, és „nem szándékos” félreértésről ír.81)

A következő állomást a Magyar Népköztársaság és a Vatikán közeledésben az jelentette, hogy 1974. február 5-től VI. Pál pápa üresnek nyilvánította a korábban Mindszenty által betöltött esztergomi érseki széket.82 Újabb gesztus lehetett, hogy a pápa 1975. november 13-án fogadta Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét.88 Néhány hónappal később, 1976. február 10-én érsekké nevezték ki Lékai Lászlót, a „kis lépések”, vagyis az * 47 * 49 * * * 53

« Uo. 264-272. p.

“»6 Szabó, 2005.43. p.

47 Adriányi, 2004. 211-213. p.

48 Balogh, 1997.

49 Erről és a bíboros egyéb feltételeiről, valamint a távozás körülményeiről bővebben: SoMORJAl Ádám - Zinner Tibor: Washingtonból jelentjük. A budapesti amerikai nagykövetség Mindszenty bíboros tevékenységére vonatkozó, 1971-ben keletkezett iratai. In: Századok, 2010. 1. sz. 143-196. p.; SOMORJAI Ádám: Miért hagyta el Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetséget? In: Magyar Szemle, 2011. 7-8. sz. 46-58. p.; SOMORJAI ÁijáM: Ami az emlékiratokból kimaradt. VI. Pál és Mindszenty József, 1971-1975. Pannonhalma, 2008. (továbbiakban: SOMORJAI, 2008.) 109-147. P80 MÉSZÁROS ISTVÁN: Mindszenty és az „Ostpolitik”. Bp., 2001. 203. p.

81 CASAROLI, 2001.161-162. p. E tanulmány keretei közt nincs lehetőségünk Mindszenty pályájának és sorsának részletes bemutatására, valamint a bíboros teljes körű jellemzésére. Ezt megtette Balogh Margit 2015-ben megjelent művében: Balogh Margit: Mindszenty József. (1892-1975) I—II. köt. Bp., 2015. Azon értékelésével feltétel nélkül egyetértünk, miszerint Mindszenty „egyszerre volt feddhetetlen erkölcsű és komoly tévedéseket elkövető, példamutató magatartást tanúsító és időnként következetlen”. Uo. I. köt. 15. p.

52 SOMORJAI, 2008. 30. p.

53 Szabó, 2005.48. p.