Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - RECENZIÓK - Holló Péter: Fazekas Csaba – Jakab Attila – Petrás Éva – Szita Szabolcs: A Magyarországi Jehova Tanúi Egyház története a kezdetektől napjainkig
160 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) is „destruktív szektaként” bélyegezték meg. A kötetben részletesen olvashatunk ennek sajtóvisszhangjáról, valamint arról is, hogy a Tanúk hogyan próbáltak ez ellen védekezni (mindamellett, hogy történetük során mindvégig igyekeztek apolitikus, a mindenkori államhatalommal szemben semleges álláspontot képviselni). Az Antall- illetve Boross-kormányt követő időszakban ez a kampány lassan alábbhagyott, és Jehova Tanúi viszonylagos nyugalomban végezhették a tevékenységüket, különösen a 2000-es évek első évtizedében. A 2011-ben elfogadott és többször módosított egyházügyi törvény kodifikálásának eredményeképpen pedig - második körben - elismert egyházzá váltak, és ennélfogva ma komoly mértékű állami támogatásban részesülnek. Fazekas Csaba külön fejezetben vizsgálja Jehova Tanúinak a magyar társadalomban betöltött szerepét. Foglalkozik a létszámukkal, társadalmi összetételükkel, az általuk elvégzett térítői munkával, valamint a kereszténységben betöltött szerepükkel, a róluk és tanításaikról alkotott, az egyházi sajtóban és kutatók által közzétett véleményekkel. A katonai szolgálatmegtagadással és a vérátömlesztéssel kapcsolatos tanításaik időről-időre vitát váltanak ki, így az ezzel kapcsolatos érvek és ellenérvek is megjelennek a kötetben. Biblia-fordításuk sajátos színt képvisel a magyar Szentírás- fordítások sorában, mivel a Tanúk által magyar nyelven 2003-ban megjelentetett Újvilág-fordítás alapvetően az angol nyelvű fordítás továbbfordí- tása (amint az egy lábjegyzetben meg is jelenik, 395. p.), amely először 1961-ben jelent meg. Többek között ez az eljárás is garantálja azt, hogy a Tanúk által világszerte érvényesített, egységes és szigorú tanfegyelem ilyen téren is biztosítva legyen. A közelmúlttörténetről szóló részt az egyház szervezetéről, hétköznapjairól és missziójáról szóló áttekintés zárja. Összességében elmondható, hogy Jehova Tanúi történetéről hiánypótló, minden szerző által kiváló alapossággal megírt kötetet tarthatunk a kezünkben. A lábjegyzetek példamutatóan precízek, a hivatkozások pontosak. A kötet érzékelteti azt az ívet, amit a Tanúk magyarországi története kapcsán Fazekas Csaba megfogalmaz: ,A Magyarországi Jehova Tanúi Egyház hosszú és tanulságos utat tett meg a magyar politikában attól kezdve, hogy 1993-ban »destruktív szektaként« a parlament megvonta tőlük a költségvetési támogatást, addig, hogy 2016-ban például »egyházi alapintézmény működés«, SZJA-felajánlás és kiegészítés, valamint hitéleti támogatás kiegészítése jogcímén mintegy 85 millió forinthoz jutott hozzá.” (315. P-) A történelem azonban ismétli önmagát: a kötet megjelenése előtt nem sokkal, 2017 áprilisában látott napvilágot a hír, hogy Oroszországban betiltották Jehova Tanúit és a vagyonukat államosították. (ism.: Holló Péter)
