Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Oláh Tamás: Egy érsekújvári református gyülekezeti forrás 1640-ből

D OKUMENTUMOK

Egy érsekújvári református gyülekezeti forrás 1640-ből

A Zemplén Vármegye Levéltárában fennmaradt 17. századi protestáns templomépítési, templomsegélyezési iratok közül a Magyar Nemzeti Levéltár Reformációi Emlékév Projektje1 keretében korábbiakban már közlésre került néhány olyan forrás, amely igazolja, hogy ezek milyen fontosak nem csak az egyháztörténet, de a régészet és művészettörténet számára is. A most bemutatásra kerülő irat Érsekújvár református gyülekezetének történetébe enged bepillantást, újabb bizonyítékot szolgáltatva ahhoz, hogy a vármegyei levéltárak távolabbi tájegységek egyháztörténeti kutatásaihoz is nagy segítséget nyújtanak, illetve azt is, hogy a történelmi Magyarország területén létrejött protestáns egyházak között létezett az összetartozástudat a 17. században.

Korábban az alsó-magyarországi Szene, az erdélyi, azon belül is a székelyföldi, méghozzá az egykori Marosszékhez tartozott Nyárádselye református templomépítésének segélyezési iratait ismertettük. Most pedig ismét Alsó-Magyarország területére jövünk, hogy egy 1640-ben, Érsekújváron íródott református gyülekezeti forrást ismertessünk meg azzal a céllal, hogy alátámasszuk, milyen gazdag lehetőségeket rejtenek magukban a koraújkori vármegyei iratok a protestáns egyháztörténeti kutatások előtt.2 3

Érsekújvár új-olasz rendszerű erődje, amely Alsó-Magyarország talán legfontosabb végvára a 16-17. században, a török előretörés következtében, amely Buda 1541. évi, majd Esztergom 1543. évi bevétele után már a bányavárosokat is fenyegette, az esztergomi érsek birtokán került kiépítésre 1580 után, nem messze a korábbi erősségtől, az Oláh Miklós esztergomi érsek által 1545-ben felépíttetett négy sarokbástyás, téglalap alakú palánk- vártól, Oláhújvártól. Az 1589-től a bányavárosi főkapitányság (bergstädtische Grenze) székhelyéül szolgáló erőd a 16-17. század török elleni, illetve Bocskai, majd az erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes harcaiban is jelentős szerepet játszott. 1605-ben a református Bocskai István Magyarország és Erdély fejedelme, 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai szerezték meg.3

1 A projekt célkitűzéseiről, megvalósult eredményeiről, az elkészült forrásközlésekről, levéltár-pedagógiai és kutatási segédanyagokról, adatbázisokról a Magyar Nemzeti Levéltár Reformációi Emlékév Projekt tematikus honlapján lehet bővebben olvasni: Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció 500” honlapja: www.reformacio.mnl.gov.hu. (Jelen forrásközlés is, mint projekteredmény, elérhető online az alábbi helyen: Egy érsekújvári református gyülekezeti forrás 1640-ből. In: Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció 500”. / Borsod-Abaúj-Zemplén megye. 2017. november 17. Online: http://reformacio.mnl.gov.hu/

2 Oláh Tamás: Szene református templomának segélyezése 1648-ból. In: Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció 500”. / Borsod-Abaúj-Zemplén megye. 2016. szeptember 13. Online: http://reformacio.mnl.gov.hu/; UŐ: Nyárádselye református templomának segélyezése. In: Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció 500”. / Borsod- Abaúj-Zemplén megye. 2017. június 22. Online: http://reformacio.mnl.gov.hu/

3 DOMOKOS György: Késő reneszánsz erődépítészet Itáliában és Magyarországon. In: Reneszánsz látványtár. Virtuális utazás a múltba. Kiállítási katalógus és